Donald Trump politikája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donald Trump
Donald John Trump
Donald John Trump
Az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2017. január 20.
Alelnök(ök) Mike Pence
Előd Barack Obama

Született 1946. június 14. (71 éves)
New York, New York
Párt Republikánus Párt

Házastársa Ivana Trump (1977–1992)
Marla Maples (1993–1999)
Melania Trump (2005)
Foglalkozás üzletember, politikus
Vallás presbiteriánus

Donald Trump aláírása
Donald Trump aláírása

Donald Trump 2017. január 20-án lépett hivatalba mint az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke. A szócikk Trump politikai tevékenységét mutatja be.

Belpolitika[szerkesztés]

Trump leteszi az elnöki esküt 2017. január 20-án

Donald Trump 2016. július közepén lett a Republikánus Párt hivatalos elnökjelöltje. Választási kampányában ugyanakkor a hatalmon lévő baloldali Demokrata Párt mellett a republikánus elitet is kritikával illette. 2016. október 22-én kijelentette, hogy „megtisztítjuk Washington mocsarát, és olyan kormánnyal váltjuk fel, amely a népé, a nép által és a népért kormányoz.” Trump választási ígéreteivel szemben nem csökkentette a „washingtoni bürokrácia” hatalmát: 2017. augusztus 2-án aláírta az Oroszországgal szembeni szankciókról szóló törvénycsomagot, melyben a hatalmát korlátozó intézkedések is voltak,[1], míg június 13-án Brad Sherman demokrata kaliforniai képviselő benyújtotta a kongresszusnak a közjogi felelősségre vonást (impeachment) lehetővé tévő határozat vázlatát.[2]

Választási győzelme után a Trump-kabineten belül küzdelem kezdődött a Trump veje, Jared Kushner által képviselt neokonzervatívok és a Steve Bannon főtanácsadó által fémjelzett nacionalisták között. Mivel 2017. augusztusában Steve Bannon megvált minden kormányzati tisztségétől,[3] a Trump-adminisztráción belüli hatalmi küzdelmek eldöntöttnek tekinthetők.

Bár a Trump-kabinet ideológiája nem tisztázott, az elnök több alkalommal tett gesztusokat politikai bázisának,[4][5] a protestáns és evangéliumi keresztény választóknak. Így január 23-án megtiltotta, hogy olyan nem kormányzati szervezetek kapjanak szövetségi vagy külföldi pénzt, amelyek abortuszokat vagy abortusszal kapcsolatos felvilágosítást végeznek. Időközben eltűntek a klímaváltozásról, a szexuális kisebbségekről szóló információk a Fehér Ház honlapjáról, de lekerültek az Obamát ábrázoló képek is.[6][7] Szintén a konzervatív rétegeknek igyekszik megfelelni azon intézkedése, mely transzneműeket kizárja az amerikai hadseregből.[8]

Március 4-én azzal vádolta Obamát, hogy lehallgatta a Trump Towert, azonban nem tudta igazolni az állítását.[9] Obama egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, Susan Rice egy tévéinterjúban lehetségesnek nevezte, hogy mások lehallgatása keretében "véletlenül" lehallgatták Donald Trumpot és munkatársait, de tagadta, hogy ő szivárogtatta ki Trump egyes volt munkatársainak orosz kapcsolatait.[10] Március 20-án James Comey FBI-igazgató szenátusi meghallgatásán megerősítette, hogy nincs bizonyíték Trump lehallgatási vádjaira, hozzátéve, hogy nyomoznak Trump kampánystábja és Oroszország közti kapcsolatok után. Mike Rogers, az NSA igazgatója azt mondta, hogy Oroszország aktívan próbálta gyengíteni Hillary Clinton esélyeit a választási küzdelemben.[11]

Márciusban lányát, Ivankát szintén elnöki tanácsadóvá tette,[12][13] miután vejét, Jared Kushnert már januárban kinevezte.[14][15] Ivanka korábban még pozíció nélkül tűnt fel hivatalos tárgyalásokon,[16] később pedig volt, hogy az apját is helyettesítette,[17][18] de a pozíció, csakúgy, mint a férjénél állítólag fizetés nélküli.[13] Trump jogászai szerint a nepotizmust tiltó törvény ugyanis nem terjed ki a Fehér Házra.[15]

Elnökségének 100. napjához, április 29-hez közeledve Neil Gorsuch fellebbviteli bíróvá választását[19][20] említette a 100 nap legnagyobb sikerének, de beszélt elnökségéről, a NATO-ról, bel és külpolitikáról is.[21][22] Egy pár nappal későbbi interjúban kitért arra is, hogy korábbi élete után nem számolt az elnöki lét nehézségeivel.[23]

Gazdaságpolitika[szerkesztés]

Február 28-án Trump beszédet tartott a kongresszus két háza előtt, összegezve elnöksége első 40 napját. Szerinte minden választási ígéretét megtartotta, a munkahelyteremtés érdekében nagyvállalatok vezetőivel tárgyalt. Újjá kívánja építeni az amerikai haderőt is. Arra kérte a kongresszust, hogy fogadja majd el az infrastrukturális beruházásokra előterjesztendő, mintegy ezermilliárd dolláros csomagot, melyet a nemzet újjáépítésére és munkahelyteremtésre szán.[24] Időközben napvilágot látott Trump infrastruktúra-fejlesztő programjának egyik első pontjának terve, mely magánkézbe adná a légiirányítást, továbbá egymilliárd dolláros beruházást ígért egyebek között repülőterek és autópályák fejlesztésére.[25]

Trump január 23-án elnöki rendelettel kiléptette országát a világ legnagyobb kereskedelmi-gazdasági megállapodásának szánt Csendes-óceáni Partnerségből (TPP). Trump már a kampány során is bírálta a paktumot, és általában véve a nemzetközi szabadkereskedelmi és gazdasági megállapodásokat, mert szerinte azok amerikai munkahelyeket sodornak veszélybe. A TPP a világ GDP-jének 40 százalékát ölelte volna fel, és a Csendes-óceán két partját kötötte volna még jobban össze gazdaságilag. Emellett geopolitikai jelentősége is lett volna, hisz lehetővé tette volna Kína elszigetelését.[26][27]

Június 30-án Trump bejelentette, hogy egy elnöki rendelettel újra létrehozza a National Space Council nevű szervezetet, újraindítva az űrkutatást.[28]

Környezetvédelem és energiapolitika[szerkesztés]

Trump költségvetési tervezete jelentősen korlátozza a környezetvédelemre és a klímaváltozás-kutatásra szánt forrásokat. Trump nem egyszer minősítette hoaxnak a klímaváltozást.[29] Március 28-án írta alá a rendelkezést, melyben visszavonta elődje, Obama klímavédelmi intézkedéseit.[30] Az intézkedést azonnal több amerikai szövetségi állami és város utasította el, de olyan nagyvállalatok is ellenezték, mint az ExxonMobil olajcég.[31]

Június 1-én Trump bejelentette, hogy (annak ellenére, hogy Kína után az USA a második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ország) kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Indoklása szerint az egyezmény „igazságtalan” és „drága” az Egyesült Államoknak, de nyitott egy „igazságos” egyezmény felé.[32] Trump számos ezzel kapcsolatos érve azonban nem felelt meg a valóságnak.[33] Trump lépését több vezető és nagyvállalat is csalódottan fogadta.[34] A tényleges kilépés 2020 körül esedékes.[35] A G20-ak vezetői 2017. júliusában megtartott ülésük után kijelentették, hogy támogatják a párizsi klímaegyezmény zökkenőmentes megvalósítását, miközben tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államok kimarad belőle.[36] Az amerikai elnök július 13-án beszélt négyszemközt Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel, majd a közös sajtótájékoztatón a következőket mondta a párizsi klímaegyezményről: „Valami történhet", és „Meglátjuk, mi lesz".[37]

Hírek szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium egyik ügynöksége az „éghajlatváltozás” kifejezés mellőzésére szólította fel munkatársait, helyette az „időjárási szélsőségeket” ajánlják használatra, egyéb esetekben pedig az „üvegházhatású gázokkal” kapcsolatos megfogalmazásokra is figyelni kell.[38]

Migrációs politika[szerkesztés]

2000 és 2010 között közel 14 millió bevándorló érkezett az Egyesült Államok területére.[39] Trump kampányígéretei között szerepelt, hogy véget vet az illegális bevándorlásnak, a latin-amerikai országokból és a harmadik világbeli, elsősorban muszlim területekről való korlátlan migrációnak. Trump vállalta, hogy falat épít a mexikói határra, melynek költségét Mexikóra hárítaná.[40] Kijelentette, hogy hazája biztonsága érdekében kiutasítaná a muszlim bevándorlókat. 2016. szeptemberében kijelentette, hogy a bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlókat azonnal kitoloncolja.[41]

Trump január 27-i intézkedése értelmében ideiglenes amerikai beutazási tilalom lépett érvénybe hét muszlim országgal: Szíriával, Iránnal, Irakkal, Szudánnal, Líbiával, Szomáliával és Jemennel szemben. Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal közlése szerint azokra is vonatkozott a tiltás, akiknek zöldkártyájuk, azaz állandó amerikai tartózkodásra jogosító engedélyük van. A szövetségi bíróság két napra rá, január 29-én felfüggesztette Trump fenti rendeletét.[42][43] Trump rendeletét szövetségei, államic és helyi szinten is számos kritika érte. Trump a felfüggesztést a bírói hatalom „tűrhetetlen túlterjeszkedésének” minősítette.[44]

Június 26-án az amerikai Legfelsőbb Bíróság feloldotta Trump bevándorlási rendelete egyes részeinek tiltását. Eszerint korlátozhatóak a Szíriából, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből utazni szándékozók, de lényeges kitétel, hogy továbbra is bejuthatnak az országba azok, akiknek vannak hozzátartozóik, közeli ismerőseik, bizalmasaik az USA-ban, vagy valamilyen szervezettel kapcsolatban állnak, például amerikai intézményben tanulnak, dolgoznak vagy meghívottként részt vennének egy előadáson, és ezt tudják is igazolni a hatóságoknak. A korábbi tervezet nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mindenkinek megtiltotta volna a beutazást, emiatt érvénytelenítették azt kétszer is szövetségi bírók, de a módosítással már átengedte a Legfelsőbb Bíróság.[45] Szeptember elején a seattle-i fellebbviteli bíróság is jóváhagyta azt a bírói döntést, amelynek értelmében a kormány nem tilthatja ki az országból azoknak a rokonait, akik jogszerűen élnek az Egyesült Államokban.[46] ,ami után a testület szeptember 12-én átmenetileg jóváhagyta a korlátozást.[47]

Trump április 25-én a szövetségi támogatás megvonását helyezte kilátásba arra az esetre, ha az általa „menedékvárosoknak” nevezett települések nem működnek együtt az új bevándorlási szabályok betartásában, miután több száz város jelezte, hogy ez ügyben nem fognak együttműködni a helyi rendőrséggel és a bevándorlási hivatallal a lakosokkal való jóviszony fenntartása érdekében. Ez az intézkedése azonban szembemenne az alkotmánnyal.[48]

Trump szeptember 5-én bejelentette, hogy megszünteti az Obama által 2012-ben életre hívott DACA (Deferred Action for Childhood Arrivals, azaz Késletetett Cselekvés Gyerekkorú Érkezőknek) nevű programot, ami az USA-ba érkező fiatalkorú bevándorlóknak adott esélyt, megújítható kétéves deportálási késleltetést és munkalehetőséget kínálván nekik.[49] A hírre tizenöt szövetségi állam és a főváros, Washington DC is pert indított Trump ellen.[50]

Egészségügy[szerkesztés]

Egészségbiztosítási reform[szerkesztés]

Trump választási kampányában nagy hangsúlyt fektetett a Barack Obama által bevezetett egészségbiztosítási rendszer visszavonására. Egyes jobboldali körök szerint ugyanis Obama a „szocializmus” felé vezette az Egyesült Államokat: egészségügyi reformja a piacgazdasági viszonyokba való beavatkozásként értékelhető, mások azzal érveltek, hogy a biztosítás munkanélküliekre és bevándorlókra való kiterjesztése az amerikai középosztály adóterheit növeli meg.[51] Trump első intézkedéseként megkezdte Obama Obamacare-nek nevezett egészségbiztosítási rendszerének visszavonását.[52] Mivel republikánus oldalon sem sikerült elégendő támogatót találni, a törvény vitájára sem tudtak sort keríteni, ami így 2017 őszére tolódik, miután átdolgozzák és kikérik a Kongresszusi Költségvetési Bizottság (CBO) nevű, pártoktól független elemző intézet véleményét is.[53] Közben lemondott Trump egészségügyi minisztere, Tom Price, aki közpénzből rendezte magánrepülős utazásai költségét.[54]

Külpolitika[szerkesztés]

Trump külpolitikája (részben) visszatérést jelent a George W. Bush elnöksége alatt meghatározó neokonzervatívneoliberális vonalhoz.[55] Egyúttal szakítást jelent az Obama-korszakkal: Trump súlyos hibának nevezte az Irakból való teljes kivonulást (2011), a szíriai és ukrajnai konfliktussal összefüggő „puha”, korlátozottan beavatkozó politikát vagy a 2008 és 2016 közötti kormányzat által Kínának, Iránnak és Kubának tett engedményeket.

A 2008-ban kezdődő gazdasági világválság hosszú távon kedvezőtlenül érintette az USA pénzügyi és politikai pozícióit. Világszerte egyre inkább teret nyert a kilencvenes évek során kialakult multipoláris világrendhez való alkalmazkodás gondolata, miközben az Egyesült Államokat egyre kevésbé tartják szuperhatalomnak.[56][57][58][59][60][61][62] Akárcsak George W. Bush vagy Barack Obama elnöksége idején, továbbra is a feltörekvő regionális hatalmak (Irán, Kína, Észak-Korea) okozzák az USA számára a legnagyobb biztonságpolitikai kihívást. Donald Trump növelni szeretné az Egyesült Államok 7000 töltetes nukleáris haderejét, felülírva az Obama által kötött „Új START” fegyverkorlátozó egyezményt.[63]

Közel-Kelet[szerkesztés]

Trump 2015-ben jelentette meg „A megnyomorított Amerika: Hogyan tegyük ismét naggyá Amerikát?” című programkönyvét, melyben a „terrorista Irán” nukleáris fegyverkezése ellen emel szót, de nem zárja egy ki egy amerikai segítséggel megvalósuló iráni rendszerváltás lehetőségét sem.[64] Trump közel-keleti politikájának mérlege, hogy a szunnita hatalmakra, nevezetesen Szaúd-Arábiára és Törökországra támaszkodik a síita Iránnal és szövetségeseivel szemben. Ezt a célt szolgálta a Szaúd-Arábiával kötött százmillió dolláros fegyverüzlet,[65] illetve az Irán-barát Bassár el-Aszad szír elnök egy légibázisa ellen végrehajtott rakétatámadás (2017. április 7.) is.[66] Trump első külföldi útján Szaúd-Arábiába és Izraelbe tett látogatást, izraeli útján felkereste Jeruzsálem óvárosát is. Látogatásával jelezni kívánta, hogy Amerika továbbra is kiemelt partnerének, a térség meghatározó szereplőjének tekinti Izraelt.[67]

Trump választási beszédeiben és megválasztása utáni nyilatkozataiban többször megígérte, hogy „megsemmisíti” az Iszlám Államot.[68] Az Egyesült Államok vezető szerepet vállal az Iszlám Állam elleni koalícióban, amelyből azonban kihagyták Iránt és a szír kormányt.[69], miközben a NATO-tag Törökország is külön utakon jár. Trump Washingtonban Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel egyeztetett, támogatva Törökországot a terrorizmus elleni harcban, az Iszlám Állam mellett a Kurd Munkáspártot is megemlítve, hozzátéve, hogy Törökország vezető szerepet vállal a szíriai öldöklés megállításában. Egyúttal azonban Törökország a Szíriában folytatott katonai szerepvállalásával az Iszlám Államot is támogatja.[70][71][72] A brüsszeli NATO-csúcson az amerikai elnöknek sikerült elérnie, hogy a NATO jelképesen csatlakozzon az Iszlám Állam elleni harchoz.[73]

Távol–Kelet[szerkesztés]

Trump kelet-ázsiai politikájának középpontjában Kína áll, melyet korábban „árfolyam-manipulátornak” és Amerika első számú gazdasági riválisának nevezett. Az elnök az amerikai elithez hasonlóan aggodalommal figyeli Észak-Korea nukleáris fegyverkezését is, nem zárva ki a katonai megoldást sem.[74] Trump kijelentette, hogy akár Kína nélkül is hajlandó lenne Észak-Koreával szembeszállni.[75][76]

Trump és Abe Sinzó japán miniszterelnök

Trump novemberben együtt mutatkozott Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnökkel is, aki uralma idején legálissá tette az illegális kábítószer-kereskedelem kapcsán gyanús személyek önkényes likvidálását, ami gyilkosságsorozatot eredményezett az országban. Maga Duterte is elismerte, hogy követett el ilyen gyilkosságot korábban.[77]

Európa[szerkesztés]

A Trump-kabinetnek reflektálnia kell a Brexitre, az európai migrációs válságra, az Európai Unió strukturális válságára és a NATO belső problémáira. Trump elsőként az USA hagyományos szövetségesével, az Európai Uniót elhagyó Egyesült Királysággal tárgyalt: Theresa May brit miniszterelnök volt az első külföldi vezető, akit Trump beiktatása után vendégül látott.[78]

Trumpnak rendeznie kellett viszonyát Európa vezető gazdasági hatalmával, Németországgal is. Trump több alkalommal bírálta Angela Merkel német kancellár menekültpolitikáját, míg Merkel az elnökválasztás alatt Hillary Clinton mellett tette le a voksát. Trump március 17-én találkozott Merkellel Washingtonban, a találkozó feszélyezett hangulatban telt, ennek fő oka, hogy Németország az exportban érdekelt, míg Trump az amerikai ipart erősítené.[79]

Trump és a NATO kapcsolata ellentmondásokkal terhelt. Trump szerint a NATO elavult intézmény, hisz nem folytat terrorelhárítást, emellett tagállamai nem vállalnak méltányos részesedést a védelmi kiadásokból. Összesen öt NATO-tagállam fordítja a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra.[80][81][82] A Jens Stoltenberg NATO főtitkárral való tárgyalás után Trump elismerte a NATO létjogosultságát.[83]

Trump júliusban Lengyelországba utazott, hogy tárgyaljon a lengyel elnökkel és részt vegyen a Három Tenger csúcstalálkozón. Külpolitikai programbeszédében a lengyeleket méltatta, majd szót emelt a terrorizmus ellen, ismét szóba hozta a NATO-tagállamok pénzügyi kötelezettségét. Felszólította Oroszországot, hogy állítsa le az Ukrajna destabilizációjára irányuló lépéseket. Szóba került az emberi élet védelme, az emberi jogok és a család fontossága.[84] Lengyelországból Hamburgba utazott, hogy a G20-ak ülésén vegyen részt. Két órán keresztül tárgyalt Putyinnal az ukrajnai, szíriai, észak-koreai helyzetről, a terrorellenes harcról és a kiberbiztonságról. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerint az amerikai elnökválasztást befolyásoló orosz beavatkozások vádja is szóba került.[85]

Amerikai–orosz ellentétek[szerkesztés]

2013–2014 során komoly geopolitikai problémaforrásként merült fel az ukrán belpolitika válsága és az ehhez kapcsolódó orosz–ukrán konfliktus.[86] Mivel az Obama-adminisztráció és az Európai Unió is gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, ráadásul a diplomáciai kapcsolatok is elhidegültek, többen új hidegháborúként értékelték Oroszország és a nyugati világ ellentétét. Egy héttel Trump beiktatását követően, 2017. január 20-án az amerikai elnök 50 perces telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, melyben felvetették a kapcsolatok javítását és a nemzetközi terror elleni közös fellépést.[87] Együttműködésükre árnyékot vetett, hogy április 7-én Trump légicsapást rendelt el Szíria ellen az április 4-i gáztámadás miatt. Az USA először helyezkedett egyértelműen szembe Aszad szír elnök rendszerével, akit Trump diktátornak nevezett. Oroszország kritizálta a támadást, valamint felfüggesztette a repülésbiztonsági megállapodását Amerikával.[88] Ennek kapcsán mind Putyin, mind Trump célzott arra, hogy a két ország viszonya mélypontra jutott.[89]

2017. július 28-án a képviselőház után az amerikai szenátus is nagy többséggel megszavazta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot. A törvény amellett, hogy szigorú pénzügyi szankciókat foganatosít a három ország ellen, korlátozza az elnök hatalmát is. Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást okoz”, jelentést kell írnia a kongresszusnak, és döntését a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk.[90] A törvényre válaszul Oroszország úgy döntött, hogy szeptembertől csak 455 amerikai diplomata maradhat az országban, pontosan annyi, ahány emberrel ők jelen vannak az Egyesült Államokban, ez több száz személy kiutasítását jelenti.[91] Augusztus 2-án Trump aláírta az Oroszországgal szembeni szankciókról szóló törvénycsomagot. Oroszország korábban közölte, hogy válaszul amerikai diplomatákat utasít ki.[1]

Latin-Amerika[szerkesztés]

Trump június 16-án visszavonta az Obama-kabinet által tető alá hozott kubai nyitásra vonatkozó egyezményt, mert az szerinte egyoldalú: nem a kubai népet, hanem csak a kommunista havannai kormányzatot és a hadsereget gazdagította. Trump többek közt az amerikai törvények betartását, szabad és nemzetközileg ellenőrzött választásokat követel, valamint korlátozná a Kubába áramló dollár mennyiségét és a kiutazást is, de emellett bírálta a Castro-rezsim „brutális természetét” is. A korlátozások ugyanakkor csak arra a kubai „gigakonglomerátumra” vonatkozik, ami importtermékeket árul.[92] Oroszország kifejezte neheztelését a lépésre, „hidegháborús retorikával” vádolva Trumpot.[93]

Trupm retorikájában a venezuelai válság is megjelenik. Hugo Chávez halála után (2013) korábbi külügyminisztere, Nicolás Maduro lett Venezuela elnöke. Az ország politikai és gazdasági összeomlás szélére sodródott.[94][95] Venezuela elnöke szerint az USA áll helyi a puccskísérletek mögött, illetve ők toborozzák a tiltakozásokat, gazdasági háború indítására törekedve. Az Egyesült Államok tagadta ezeket a vádakat. Egyes elemzők szerint Maduro azért vádaskodik, hogy így terelje el a figyelmet az ország sokszínű problémáiról. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szerint ugyanakkor Venezuelában az emberi jogok csorbát szenvednek.

Orosz befolyásolási vád[szerkesztés]

2016 nyarán a WikiLeaks kiszivárogtatta Hillary Clinton kampánycsapatának és a Demokrata Párt vezetőinek belső levelezését. Mint kiderült, az előválasztások során a Demokrata Párt egyértelműen Clintont támogatta a másik népszerű jelölt, Bernie Sanders vermonti szenátor kárára, ahelyett, hogy egyenlő feltételeket biztosítottak volna minden jelölt számára.[96] A botrány hozzájárult Hillary Clinton választási vereségéhez és Trump megválasztásához.

A 2017 elején kiszivárgott Trump-dosszié szerint az orosz titkosszolgálat kompromittáló adatokkal rendelkezik Trumpról. A Washington Post nyomozása kiderítette, hogy Hillary Clinton kampánystábja rendelte meg a Donald Trumpot lejáratni igyekvő dossziét.[97]

Az USA Hírszerző Közössége kijelentette, hogy bizonyítékot talált arra, hogy az orosz kormány beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba.[98] A Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatala (ODNI) 2017. januári értékelése szerint az orosz vezetés Donald Trump elnökjelöltet preferálta Hillary Clintonnal szemben, továbbá Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen adott utasítást az amerikai elnökválasztás befolyásolására. 2016. október 7-én az ODNI és a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) bejelentét tett, hogy a Hírszerző Közösség meggyőződött arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) hekkelte meg a Demokrata Párt vezetőségének szervereit, akárcsak a Hillary Clinton kampánystábját vezető John Podesta levelezését és továbbította azok tartalmát a WikiLeaks felé.[99][100] Az orosz kormány visszautasította a feltörés és a szivárogtatás vádját. 2017 januárjában az amerikai nemzeti hírszerzés élén álló James Clapper felvetette, hogy Oroszország a közösségi médián keresztül is beavatkozott az elnökválasztásba.[101]

2016. október 31-én Obama elnök a „forródróton” keresztül figyelmeztette Putyint, hogy hagyjon fel a beavatkozással vagy szembesüljön a következményekkel. Decemberben Obama utasítást adott arra, hogy vizsgáljanak ki valamennyi, elnökválasztással összefüggésbe hozható hacker-tevékenységet 2008-ig visszamenően, míg az amerikai szenátorok kétpárti vizsgálatot indítványoztak. Donald Trump kezdetben elutasította a külföldi beavatkozások lehetőségét, megjegyezve, hogy a Demokrata Párt képtelen beletörődni a vereségbe. 2016. december 29-én Obama elnök kiutasított 35 orosz diplomatát, valamint újabb orosz szervezetekre és magánszemélyekre terjesztette ki a már meglévő szankciókat.[102]

Az elnökválasztás lehetséges orosz befolyásolását kapcsán az FBI, a szenátus és a képviselőház is vizsgálatot folytat. 2017. május 17-én az amerikai igazságügyi minisztérium különleges ügyészt nevezett ki Robert Mueller volt FBI-igazgató személyében, aki az elnökválasztási kampányban történt lehetséges orosz befolyásolási kísérletek kivizsgálására kapott felhatalmazást. Trump „a történelem legnagyobb egyéni boszorkányüldözéseként” reagált a kinevezésre, hozzátéve, hogy a vizsgálat majd bebizonyítja, hogy nem volt orosz befolyás az elnökválasztás során.[103][104][105] 2017. október 30-án Mueller hivatala az ügy kapcsán eljárást indított Paul Manafort, Trump volt kampányfőnöke ellen.[106]

Médiaháború[szerkesztés]

A Trump megválasztását követő napokban számháború kezdődött a sajtóban az Obama és Trump beiktatásán részt vett tömegek létszámával kapcsolatban („alternatív tények”), miszerint Trumpén lényegesen kevesebben vettek részt. További vitára adott okot Trumpnak John Brennan leköszönt CIA-igazgatóval való ellentéte. Az elnök amiatt kritizálta a sajtót, mert szerinte azt a látszatot keltették, hogy vitája lenne a titkosszolgálatokkal az orosz befolyásolási kísérletek apropóján.[107][108][109]

Trump főstratégája, a Breitbart News korábbi szerkesztője, Steve Bannon szerint a média játssza az ellenzék szerepét és nem értik meg ezt az országot, valamint nem veszik figyelembe, hogy már Donald Trump az Egyesült Államok elnöke.[110][111]

Trump február 18-án tartott floridai beszédében a svédországi biztonsági helyzet romlására figyelmeztetett („what's happening last night in Sweden”), melyet a Európát érintő migrációval hozott összefüggésbe.[112] A fősodorbeli média félreértelmezte Trump szavait, szerintük az elnök egy meg nem történt terrortámadásra reagált.[113][114] Trump azért szervezte a gyűlést, mert szerinte a médiumok igazságtalanul negatív színben mutatják be, akiket a „liberális politikuselit fizetett ügynökeiként” jellemzett. Szerinte „az álhírmédia a nép ellensége, nem az övé”, ideértve a New York Times-t, az NBC-t, az ABC-t, a CBS-t, és a CNN-t. Jeff Zucker, a CNN elnöke ezzel szemben arról beszélt, hogy havonta találkozik Trumppal, mivel régóta tartó szakmai kapcsolat van közöttük.[115]

A fentiekhez tartozhat, hogy február 24-én számos médiumot nem engedtek be a Fehér Ház sajtótájékoztatójára.[116] Trump az amerikai konzervatív aktivisták éves találkozóján tartott beszédében a „nép ellenségének” minősítette a sajtót, mondván forrás nélküliek azok a híreszteléseik, amik a közte és Oroszország közti kapcsolatokról szólnak, csakhogy számos ilyen „forrás nélküli” hírről bebizonyosodott, hogy valóságon alapul.[117]Júniusban kitiltották a kamerákat a Fehér Ház sajtótájékoztatóiról, emiatt tudósítók szóváltásba is keveredtek Sean Spicer kormányszóvivővel, hogy adjon magyarázatot a kamerák kikapcsoltatására.[118]

A 100. napon, április 29-én Trump korábbi ígéretéhez híven nem ment el a fehér házi tudósítók vacsorájára, helyette saját pennsylvaniai rendezvényén vett részt.[119]

Trump június 4-én az előző esti londoni terrortámadás kapcsán kritizálta Sadiq Khan londoni polgármestert, aki szerint „nincs ok megijedni.” Trump azonban ezt a szövegrészt a polgármester biztató hangú közleményéből ragadta ki.[120]

A médiaharc újabb állomásaként Trump Mika Brzezinskit, a MSNBC televízió egyik műsorvezetőnőjét és férjét támadta egy Twitter-bejegyzésében. A poszt után egy sor republikánus politikus is értetlenségének és bírálatának adott hangot.[121]

Trump belső köreiben is konfliktusok támadtak, miután július 21-én lemondott Sean Spicer fehér házi szóvivő, aki nehezményezte Anthony Scaramucci korábbi üzletember kommunikációs igazgatói kinevezését.[122] Scaramuccinak is hamar botránya lett, miután egy újságíróval folytatott telefonbeszélgetésben trágár stílusban kritizálta Reince Priebus kabinetfőnököt és Steve Bannon főtanácsadót.[123] A botrány hatására Trump kirúgta Priebust, és helyére John Kelly tábornokot, valamint belbiztonsági minisztert nevezte ki kabinetfőnökévé,[124] aki Scaramuccit rúgatta ki mindössze tíz nappal a kinevezése után.[125]

Trump újból támadások kereszttüzébe került, miután a virginiai Charlottesville-ben zajló tüntetéssorozat kapcsán nem csupán a szélsőjobboldali tüntetőket ítélte el, hanem a radikális baloldalai antifákat is.[126][127] Trump augusztus 22-én az arizonai Phoenixben tartott, a charlottesville-i tűntetéssorozattal kapcsolatos nagygyűlésen tartott beszédében egységre szólította fel az amerikaiakat, majd ismét a sajtót kritizálta, miszerint az szítja a megosztottságot.[128]

Donald Trump politikájának megítélése[szerkesztés]

Trump-ellenes és Trumpot támogató tüntetések[szerkesztés]

Beiktatásával egy időben több tüntetés és zavargás zajlott Amerika-szerte, elsősorban LMBT-aktivisták és feminista csoportok tartottak tiltakozó felvonulásokat Trump korábbi kijelentései miatt.[129] Egyes becslések szerint világszerte 5 millióan tüntettek Trump ellen.[130]

2017. április 15-én több mint 150 helyszínen demonstráltak azért, hogy Trump hozza végre nyilvánosságra az adóbevallását, mert az átláthatatlanság miatt sokan összeférhetetlenségi ügyeket és orosz gazdasági szálakat feltételeznek a titkolódzás mögött. Néhány helyszínen rendbontás történt, ami miatt tüntetőket is őrizetbe vettek.[131] Korábban s WikiLeaks is érdeklődött Trump adóbevallása iránt.[132]

Július 2-án 45 amerikai városban tüntettek újra Trump ellen, követelve a törvényhozóktól, hogy kezdeményezzék a kongresszusban a Trump leváltását célzó alkotmányos vádeljárást (impeachment). A szervezők szerint azért kell felelősségre vonni az elnököt, mert megsértette az alkotmányt és akadályozta az igazságszolgáltatást.[133]

Trump augusztus 22-én az arizonai Phoenixben tartott nagygyűlésen mondott beszédet. A beszéd után összecsapások kezdődtek a Trump-ellenes tábor és Trump hívei, valamint a rendőrség között.[134]

Közvélemény-kutatások[szerkesztés]

A Gallup szerint elnök nem kezdte a hivatalát ilyen alacsony népszerűséggel: Trump népszerűsége 45%-on, míg elődjéé, Obamáé 67%-on állt elnöksége kezdetén.[135]

Március 20-án látott napvilágot a Gallup felmérése Trump aktuális népszerűségéről, ahol már 37%-on állt, míg elutasítottsága 58%-os volt.[136]

A Pew kutatóintézet júniusi felmérése 37 ország polgárait kérdezte meg. Átlagosan 22 százalékuk támogatja Trumpot, 74 százalék egyáltalán nem bízik benne. Barack Obama támogatottsága elnöksége utolsó éveiben átlagosan 64 százalékos volt a Pew adatai szerint. A megkérdezettek 75 százaléka arrogánsnak, 65 százaléka intoleránsnak tartja Trumpot, 62 százalék vélekedik úgy, hogy a jelenlegi amerikai elnök veszélyes politikus. Mindössze 26 százalék szerint felkészült arra, hogy elnök legyen, másfelől 55 százalék erős vezetőnek tekinti. Trump elutasítása az Egyesült Államok általános megítélését is visszaveti.[137] Egyes vélemények szerint Trump elutasítottsága azt mutatja, hogy az emberek többsége szeret jónak látszani, és Trumppal együtt elutasítja a modortalanságot, miközben Trump emellett az emberek valós, egzisztenciális félelmeire rájátszva próbál gyűlöletet szítani a félelmekből kreálható ellenségképek, mint például harmadik világbéli személyek ellen, akiket terroristáknak lehet bélyegezni.[138]

Trump népszerűsége hat hónappal hivatalba lépése után 36%-on áll a The Washington Post és az ABC News által megrendelt, július 16-án ismertetett felmérés szerint. Jelenleg a többség, 58% helyteleníti azt, ahogyan Trump kormányoz, közülük 48% azt válaszolta, hogy erőteljesen nem ért egyet az elnök politikájával. A megkérdezettek 48%-a véli úgy, hogy Trump januári hivatalba lépése óta gyengült az ország vezető szerepe a világban, míg 27%-uk szerint erősödött. Trump teljesítményét az elődeihez képest a válaszadók fele rosszabbnak ítéli, míg 25% szerint jobb, másik 25% szerint pedig ugyanolyan. A válaszadók 55%-a szerint Trump nem ért el jelentős haladást az általa kitűzött célok megvalósítása terén.[139] A Rasmussen Reports felmérése azt mutatta, hogy Trump elismertsége már 40% alá csökkent, erre pedig még egyszer se volt példa. A Rasmussen ráadásul közismerten kíméletes az elnökökkel ezeknél a felméréseknél, Trump júniusban még rájuk hivatkozott, mikor 50% feletti népszerűségéről beszélt.[140]

Trump népszerűsége Oroszországban is csökkent, miután aláírta az Oroszországgal szembeni szankciókról szóló törvényt, ugyanakkor az emberek többsége nem támogatja az orosz kormány ellenintézkedéseit.[141]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b Trump aláírta az Oroszország elleni újabb szankciókat Index, 2017. augusztus 2.
  2. Ez gyorsan ment: szavazhatnak Donald Trump leváltásáról nlcafe.hu, 2017. június 13.
  3. Újabb húzóember tűnik el Trump mellől hvg, 2017. augusztus 18.
  4. Az ismeretlen Trumpország Index, 2016. november 9.
  5. Trump bázisa az új ellenforradalmi osztály Index, 2016. november 9.
  6. Trump első intézkedése: megszüntette a klímaváltozást HVG, 2017. január 20.
  7. Szovjet tempóban tűnnek el a Trumpnak kényes dolgok a Fehér Ház honlapjáról Index, 2017. január 31.
  8. Trump kitiltja a hadseregből a transzneműeket HVG, 2017. július 26.
  9. Trumpnak hétfőig bizonyítania kell, hogy Obama tényleg lehallgattatta 24.hu, 2017. március 12.
  10. Trump bűncselekménnyel vádolja Obama volt tanácsadóját HVG, 2017. április 5.
  11. Az FBI-nak Trump csapata a gyanús, nem Obama HVG, 2017. március 20.
  12. Trump lánya irodát kapott a Fehér Házban, de senki nem tudja, mi a dolga 24.hu, 2017. március 29.
  13. ^ a b Ivanka Trump a kormány alkalmazottja lett, de nem kap fizetést Blikk, 2017. március 30.
  14. Itt van Trump első botrányos kinevezése: veje lesz az új főtanácsadó HVG, 2017. január 9.
  15. ^ a b Hivatalos: Trump tanácsadót csinált a vejéből HVG, 2017. január 10.
  16. What are you doing here? Angela Merkel is caught giving Ivanka serious side-eye before collecting herself as confusion still surrounds the First Daughter's role at the White House Daily Mail, 2017. március 18.
  17. G20: Ivanka Trump beült helyettesíteni apukát HVG, 2017. július 8.
  18. A fél Egyesült Államok kiakadt Trump lányára Gondola, 2017. július 9.
  19. Tőle reméli Trump a konzervatív fordulatot Index, 2017. február 1.
  20. Trump jelöltje bekerült a legfelsőbb bíróságba Index, 2017. április 7.
  21. Transcript of AP interview with Trump apnews.com, 2017. április 23.
  22. Hosszú interjúban értékelte első 100 napját Trump, sikerült is összevissza beszélnie Index, 2017. április 24.
  23. Trump azt hitte, könnyebb lesz elnöknek lenni Index, 2017. április 28.
  24. Megkomolyodott és együttérző Trump állt ki a kongresszus elé - videó HVG, 2017. március 1.
  25. Még ma bejelenti legújabb ötletét Donald Trump HVG, 2017. június 5.
  26. Trump a világ legnagyobb kereskedelmi bizniszének szétverésével kezdte első munkanapját Index, 2017. január 23.
  27. Trump máris tett egy lépést a kínai világuralom felé Index, 2016. november 24.
  28. Miközben Trump az űrről beszél, érdemes figyelni a világ egyik leghíresebb űrhajósának arcát 444.hu, 2017. július 3.
  29. Félelmetesen átgondolt Trump klímaellenes hadjárata Index, 2017. március 21.
  30. Trump eltörölte Obama klímavédelmi lépéseit Index, 2017. március 28.
  31. Sorra pattintják vissza Trump rendeletét Privátbankár, 2017. március 29.
  32. Trump döntött: felrúgja a történelmi klímaegyezményt Index, 2017. június 1.
  33. Ezeket hazudta Trump a klímaegyezményről 24.hu, 2017. június 2.
  34. Nekiment Trumpnak a Facebook, a Google, az Apple, a Microsoft, a Tesla, az Amazon, a HP, a Dell, az Intel, a GE, a Twitter, a Salesforce hvg, 2017. június 2.
  35. Hét (+1) dolog, ami miatt mocskosul ráfázhat Trump a párizsi egyezmény felrúgására hvg, 2017. június 2.
  36. Megállapodtak a világ vezetői Napi.hu, 2017. július 8.
  37. Trump nagyon sejtelmes volt Index, 2017. július 13.
  38. Trump betiltatta ezt a szót 24.hu, 2017. augusztus 8.
  39. "Immigrant Population at Record 40 Million in 2010". Yahoo! News. October 6, 2011.
  40. Mexikó egy fillért nem fizet Trump választási ígéretéért Index, 2017. augusztus 28.
  41. Donald Trump 15 leghíresebb mondata Index, 2016. november 9.
  42. Felfüggesztette a bíróság Trump rendeletét Index, 2017. január 29.
  43. A bíróságok sorra söprik le Trump rendeletét, az emberek tüntetnek hvg, 2017. január 29.
  44. Újabb bíró intett be Trump beutazási tilalmának hvg, 2017. március 16.
  45. Trump nyert, 6 muszlim országból nem utazhatnak Amerikába Index, 2017. június 26.
  46. Megint elmeszelték Trump rendeletét hvg, 2017. szeptember 8.
  47. Amerikai bevándorlás: Trump mellé állt a legfelső bíróság hvg, 2017. szeptember 13.
  48. Blokkolták Trump tervét a menedékvárosok megszorongatására Index, 2017. április 26.
  49. Trump befejezi a 800 ezer fiatalnak reményt adó programot, de a Kongresszus még változtathat hvg, 2017. szeptember 5.
  50. Beperelte Trumpot 15 szövetségi állam és Washington DC hvg, 2017. szeptember 6.
  51. Tízezrek tüntettek: Obama a szocializmus felé vezetné az USA-t. HVG, 2009. szeptember 13. [Hozzáférés ideje: 2017. 09. 22.]
  52. Donald Trump aláírta az első elnöki rendeletet Origo, 2017. január 21.
  53. Újabb fordulat az amerikai egészségbiztosítási törvény ügyében Napi.hu, 2017. június 27.
  54. Lemondott Trump egészségügyi minisztere, miután az adófizetők pénzén utazgatott HVG, 2017. szeptember 30.
  55. Tamás Gáspár Miklós: Miért kibírhatatlanok a liberálisok? Kettős mérce, 2017. április 17.
  56. The Global list (No superpower). (Hozzáférés: 2006. június 10.)
  57. Washington Post (No superpower). (Hozzáférés: 2006. június 10.)
  58. Huffington Post (No superpower). (Hozzáférés: 2006. június 11.)
  59. Globalpolicy.org (No superpower). (Hozzáférés: 2006. június 11.)
  60. Townhall.com (No superpower). (Hozzáférés: 2006. június 11.)
  61. A Times (No superpower). (Hozzáférés: 2006. június 11.)
  62. Captol Hill Blue (No superpower). (Hozzáférés: 2006. június 11.)
  63. Trump kért egy percet Putyintól, amíg az asszisztensei elmagyarázták neki a nukleáris fegyverkezési egyezményt hvg, 2017. február 9.
  64. Amerika és a körkörös magyar védelem – Miért nem boldogul Orbán Trumppal? Magyar Nemzet, 2017. június 30.
  65. Trump veje százmilliárdos fegyverüzletet kötött Szaúd-Arábiával Index, 2017. május 19.
  66. Trump Szíriában olyat lépett, amit Obama nem akart Index, 2017. április 7.
  67. Trump egyensúlyozni tanul Jeruzsálemben Index, 2017. május 22.
  68. Trump begőzölt és meg akarja semmisíteni az Iszlám Államot hvg, 2017. április 5.
  69. Tőrös István: Kényszerházasság. In: Magyar Honvéd 2014/10. szám, 8–11. o.
  70. Újra civileket mészárol a török hadsereg A mi időnk, 2017. július 5.
  71. Syria crisis: IS re-enters Kurdish-held city of Kobane, 2015. június 25. (Hozzáférés: 2015. június 25.)
  72. Trump körbeudvarolta Erdogant - mi lesz a feszültségekkel? Privátbankár, 2017. május 17.
  73. Merkel: nem támaszkodhatunk többé Trump Amerikájára 24.hu, 2017. május 28.
  74. Megjött a felvétel: 4 perces videót tett közzé Észak-Korea a keddi nagy rakétakilövéséről hvg, 2017. július 5.
  75. Trump: Ha Kína nem segít, majd egyedül intézem el Észak-Koreát Index, 2017. április 3.
  76. Trump: Elég volt az észak-koreai atomfenyegetésből, a stratégiai türelemnek vége Index, 2017. június 30.
  77. Trump a Fülöp-szigeteki önkényúrral pezsgőzik HVG, 2017. november 12.
  78. Theresa May to meet Donald Trump on Friday – White House”, BBC News, 2017. január 21. (Hozzáférés ideje: 2017. január 21.) 
  79. A washingtoni csúcson sem melegedett össze Trump és Merkel hvg, 2017. március 17.
  80. Trump: katasztrofális hibát követett el Merkel a menekültek befogadásával hvg, 2017. január 16.
  81. Highlights of Reuters interview with Trump Reuters, 2017. február 24.
  82. Trump: "Az EU csodálatos dolog, ha ők ezzel boldogok, én abszolút támogatom" hvg, 2017. február 24.
  83. Trump szerint mégsem fölösleges a NATO Index, 2017. április 13.
  84. Donald Trump: "a lengyel nép Európa lelke" hvg, 2017. július 6.
  85. Maratonira nyúlt az első hivatalos Trump-Putyin találkozó Index, 2017. július 7.
  86. Orosz beismerés: kitört a háború (bővített) (magyar nyelven). Napi.hu, 2014. augusztus 28. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  87. Trump és Putyin a terror elleni harcot tették első helyre legelső beszélgetésükön BBC, 2017. január 28.
  88. Trump Szíriában olyat lépett, amit Obama nem akart Index, 2017. április 7.
  89. Trump és Putyin is mélyponton érzi a viszonyt Index, 2017. április 13.
  90. Az amerikai szenátus megszavazta a Trump hatalmát korlátozó törvénycsomagot Index, 2017. július 28.
  91. Egyre nagyobb az orosz-amerikai feszültség, Moszkva diplomaták százait utasítja ki Index, 2017. július 28.
  92. Trump visszalép a kubai nyitástól, újra bekeményít az USA Index, 2017. június 16.
  93. Morcosak lettek az oroszok, amiért Trump keménykedik Kubával Index, 2017. június 18.
  94. http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/a-csod-szelere-kerult-venezuela-437134
  95. http://index.hu/gazdasag/2016/04/12/venezuela/
  96. Az e-mail botrány elsodorja a demokrata pártelnököt Index, 2016. július 24.
  97. Golden shower-ügy: Clintonék fizették a Trumpot lejárató orosz dosszié elkészítését? HVG, 2017. október 25.
  98. Nakashima, Ellen. „U.S. government officially accuses Russia of hacking campaign to interfere with elections”, 2016. október 7. (Hozzáférés ideje: 2017. január 25.) 
  99. Franceschi-Bicchierai, Lorenzo. „New evidence proves Russian hackers were behind the hack on Podesta, connecting the dots on different parts of the complex hacking campaign.”, vice.com, 2016. október 20. (Hozzáférés ideje: 2017. július 9.) 
  100. Cyber researchers confirm Russian government hack of Democratic National Committee” (Hozzáférés ideje: 2016. július 26.) 
  101. Top U.S. intelligence official: Russia meddled in election by hacking, spreading of propaganda, 2017. január 5.
  102. U.S. Sanctions Russia Over Election Hacking; Moscow Threatens to Retaliate”, 2016. december 30. 
  103. Különleges ügyész fogja vizsgálni az orosz befolyást Trumpék kampányában hvg, 2017. május 18.
  104. Ha Trump sáros, akkor most tényleg nagy bajban van Index, 2017. május 18.
  105. Trump szerint boszorkányüldözést folytatnak ellene 24.hu, 2017. május 18.
  106. Trump volt kampányfőnökét megvádolták Index, 2017. október 30.
  107. Interior Department banned from Twitter after retweet of smaller-than-usual Trump inauguration crowd Boston Globe, 2017. január 21.
  108. Donald Trump sajtógyalázással és piti hazudozással kezdett első munkanapján 444.hu, 2017. január 22.
  109. Trump hazugsággal vádolja és megfenyegette a sajtót 24.hu, 2017. január 22.
  110. Trump főstratégája szerint a médiának be kellene fognia a száját 24.hu, 2017. január 27.
  111. Trump Habony Árpádja lesz az amerikai kormány legijesztőbb embere 24.hu, 2017. november 16.
  112. Trump's Sweden comment raises questions CNN, 2017. február 19.
  113. Trump: Mióta elnök vagyok, az emberek egyre boldogabbak Hír TV, 2017. február 19.
  114. "Terrortámadás? Mit szívott ez a pasi?" - Kiakadtak a svédek Trumpon hvg, 2017. február 19.
  115. Trump: a média a nép ellensége Index, 2017. február 18.
  116. Trumpnak sikerült elérnie, hogy a teljes amerikai média kénytelen legyen az orosz propagandához fordulni Index, 2017. május 13.
  117. Trump egyszerre üti a sajtót és az FBI-t 444.hu, 2017. február 24.
  118. Így vitáztak az amerikai újságírók Trump sajtófőnökével hvg, 2017. június 27.
  119. A médiát is ostorozó Trump két héten belül dönt a párizsi klímaegyezményről Index, 2017. április 30.
  120. Trump nem egy, hanem rögtön két baromsággal indította a tweetrohamot London-ügyben Index, 2017. június 4.
  121. Donald Trump elképesztő stílusban gyalázott egy újságírónőt Index, 2017. június 29.
  122. Lemondott Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője 24.hu, 2017. július 21.
  123. Káromkodva telefonált egy újságíróval Trump új kommunikációs főnöke hvg, 2017. július 28.
  124. Trump kirúgta a kabinetfőnökét Index, 2017. július 28.
  125. 10 napig bírta Donald Trump sajtófőnöke Index, 2017. július 31.
  126. Trump: Az antifasisztáknak nem kellett volna provokálniuk a szélsőjobboldaliakat Index, 2017. augusztus 15.
  127. Trump szerint a baloldal is erőszakos volt Charlottesville-ben, és mindkét oldal felelős a történtekért 444.hu, 2017. augusztus 16.
  128. Trump phoenix-i beszéde, 2017. augusztus 23.
  129. Tüntetések kísérik Donald Trump beiktatását 24.hu, 2017. január 20.
  130. Az első rekord, ami Donald Trumphoz kötődik hvg, 2017. január 22.
  131. Trump vagyonnyilatkozatát követelték, 21 ember őrizetben Index, 2017. április 16.
  132. Trump adóbevallására kíváncsi a Wikileaks 24.hu, 2017. január 23.
  133. 45 amerikai nagyvárosban tüntettek Trump lemondásáért Index, 2017. július 3.
  134. Összecsapások Trump beszéde után HírTV, 2017. augusztus 23.
  135. Soha nem kezdett még amerikai elnök olyan alacsony népszerűséggel, mint Trump hvg, 2017. január 24.
  136. Mélyponton Trump megítélése 24.hu, 2017. március 20.
  137. Nagyot zuhant Trump népszerűsége Népszava, 2017. június 27.
  138. Trump gyűlölete Népszava, 2017. június 30.
  139. Csökkent Donald Trump népszerűsége Index, 2017. július 16.
  140. Sosem volt ilyen alacsony Trump népszerűsége 24.hu, 2017. augusztus 2.
  141. Oh, jaj, az oroszok kiszerettek Trumpból Napi.hu, 2017. augusztus 6.