Donald Trump politikája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donald Trump
Donald John Trump
Donald John Trump
Az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2017. január 20.
Alelnök(ök) Mike Pence
Előd Barack Obama

Született 1946. június 14. (71 éves)
New York, New York
Párt Republikánus Párt

Házastársa Ivana Trump (1977–1992)
Marla Maples (1993–1999)
Melania Trump (2005)
Foglalkozás üzletember, politikus
Vallás presbiteriánus

Donald Trump aláírása
Donald Trump aláírása

Donald Trump 2017. január 20-án lépett hivatalba mint az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke. A szócikk Trump politikai tevékenységét mutatja be.

Belpolitika[szerkesztés]

Trump leteszi az elnöki esküt 2017. január 20-án

Beiktatásával egy időben több tüntetés és zavargás zajlott Amerika-szerte, valamint homoszexuális és női jogokat képviselő csoportok tartottak tiltakozó felvonulásokat Trump szerintük homoszexuálisokat és nőket sértő kijelentései miatt, ezeken számos híresség vett részt.[1][2] Becslések szerint világszerte 5 millióan tüntettek Trump ellen.[3]

Trump január 23-án felvételi moratóriumot rendelt el a szövetségi szerveknél, és megtiltotta, hogy olyan nem kormányzati szervezetek kapjanak szövetségi vagy külföldi pénzt, amelyek abortuszokat vagy abortusszal kapcsolatos felvilágosítást végeznek. Időközben eltűntek a klímaváltozásról, a szexuális kisebbségekről és a bírói karról szóló információk a Fehér Ház honlapjáról, de lekerültek az Obamát ábrázoló képek is.[4][5] 2017 májusára eltűnt Trump minden január 1. előtti nyilatkozata is, ideértve a választási ígéreteit is, melyek az addigi intézkedések fényében kínos ellentmondásokká váltak.[6]

Február 16-án tartott sajtótájékoztatóján Trump azt állította, hogy Ronald Reagan 1980-as megválasztása óta soha senki nem kapott annyi elektori szavazatot, mint ő, holott George H. W. Bush, Bill Clinton és Barack Obama nála több elektori szavazattal győzött. Ezután Obama kormányzását kritizálta, az új munkaügyi miniszterjelöltjéről beszélt és kijelentette, hogy „nyomást gyakorol” Iránra.[7]

Március 4-én azzal vádolta Obamát, hogy lehallgatta a Trump Towert, azonban nem tudta igazolni az állítását.[8] Obama egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, Susan Rice egy tévéinterjúban lehetségesnek nevezte, hogy mások lehallgatása keretében "véletlenül" lehallgatták Donald Trumpot és munkatársait, de tagadta, hogy ő szivárogtatta ki Trump egyes volt munkatársainak orosz kapcsolatait.[9] Március 20-án James Comey FBI-igazgató szenátusi meghallgatásán megerősítette, hogy nincs bizonyíték Trump lehallgatási vádjaira, hozzátéve, hogy nyomoznak Trump kampánystábja és Oroszország közti kapcsolatok után. Mike Rogers, az NSA igazgatója azt mondta, hogy Oroszország aktívan próbálta gyengíteni Hillary Clinton esélyeit a választási küzdelemben.[10]

Trump lánya, Ivanka, aki korábban politikai pozíció nélkül tűnt fel külföldi kormányfők körül apja tárgyalásain,[11] március 30-ra fizetés nélküli tanácsadói posztot kapott, így Trump veje után lánya is tanácsadó lett.[12][13] Március 31-én nyilvánosságra hozták a Trump-kabinet tagjainak vagyonnyilatkozatát, eszerint Trump közvetlen munkatársai mind dollármilliós vagy milliárdos vagyonokkal rendelkeznek, mindez fölveti az összeférhetetlenség gyanúját.[14][15]

Április 15-én több mint 150 helyszínen demonstráltak azért, hogy Trump hozza végre nyilvánosságra az adóbevallását, mert az átláthatatlanság miatt sokan összeférhetetlenségi ügyeket és orosz gazdasági szálakat feltételeznek a titkolódzás mögött. A tüntetés dátuma nem volt véletlen, ezen a napon van ugyanis az adóvisszatérítések határideje. Néhány helyszínen rendbontás történt, ami miatt tüntetőket is őrizetbe vettek.[16] Korábban s WikiLeaks is érdeklődött Trump adóbevallása iránt.[17]

Elnökségének 100. napjához, április 29-hez közeledve Neil Gorsuch fellebbviteli bíróvá választását[18][19] említette a 100 nap legnagyobb sikerének. Ígérte az Obamacare rendszer helyetti „nagyszerű” egészségbiztosítási rendszer bevezetését is, amivel korábban felsült a képviselőházban. A francia választásokat nem kívánta kommentálni, de aztán mégis megjegyezte, hogy szerinte a támadások ténye Marine Le Pent segíti, mert ő a veszi legszigorúbban a bevándorlás kérdését. Elmondta, soha nem gondolt bele, hogy mekkora felelősséget jelent valójában elnöknek lenni és ilyen léptékű döntéseket hozni, majd arról beszélt miért változtatta meg a véleményét a NATO-ról. Többször felhozta, hogy a média szörnyen bánik vele, majd az új adócsökkentési tervét harangozta be, elmondta, hogy az elektori rendszer nélkül könnyebben nyert volna (holott számszerűleg kevesebben szavaztak rá), és hogy a mexikói fal olcsóbb lesz a vártnál, mert „csak” 10 milliárdba fog kerülni. Ígérte, hogy bizonyos népszerűtlen dolgokat végig fog csinálni, és hogy szerinte Abraham Lincoln sem tudna New York és Kalifornia államban győzelmet aratni. Egyébiránt az interjú leiratán 16 helyen érthetetlennek minősítették Trump beszédét.[20][21] Beszélt egy lehetséges nagy Észak-Koreai válságról is, amit békés eszközökkel szeretne megoldani.[22] Eközben az Amnesty International Szabadság-szobornak öltözött aktivistái tiltakoztak Trump ellen, ugyancsak a 100. napra időzítve a demonstrációt.[23]

Május 9-én Trump menesztette James Comey FBI-igazgatót. Az igazgató leváltása mögött az FBI Trumppal kapcsolatos vizsgálódásait sejtették.[24][25] Comey kirúgását többen a Watergate-botrányhoz hasonlították.[26][27] Május 17-én az igazságügyi minisztérium különleges ügyészt nevezett ki Robert Mueller volt FBI-igazgató személyében, aki az elnökválasztási kampányban történt lehetséges orosz befolyásolási kísérletek kivizsgálására kapott felhatalmazást. Trump „a történelem legnagyobb egyéni boszorkányüldözéseként” reagált a kinevezésre, hozzátéve, hogy a vizsgálat majd bebizonyítja az orosz beavatkozás hiányát.[28][29][30]

Június 12-én Maryland állam és Washington DC főügyésze keresetet nyújtott be Trump ellen egy marylandi szövetségi bíróságon, mivel Trump változatlanul birtokolja a nevével fémjelzett vállalatbirodalmat, és ezzel aláássa a közbizalmat, valamint megsérti az alkotmányt, amely megtiltja, hogy az elnöknek saját üzleti vállalkozása legyen. Hozzátették, hogy Trump üzleti érdekeltségei klienseket csábítanak el Maryland és Washington DC kormányzatainak cégei elől, és ezzel közvetlenül anyagi kárt okoznak nekik. Az ügyészek úgy vélik, hogy az elnök a hatalmát használja fel arra, hogy a családi tulajdonában lévő szállodáiba és éttermeibe külföldi diplomatákat irányítson. Korábban már indítottak hasonló keresetet Trump ellen, de azt az igazságügyi tárca elutasította, most azonban kormányzati szervek indítottak eljárást. Ez volt az első alkalom az USA történetében, amikor egy hivatalban lévő elnököt az alkotmány egyik záradékának megsértésével vádoltak meg.[31]

Felmerült egy törvényjavaslat a hírszerzési bizottság egy tagjától, miszerint az elnök minden közösségi médiában megjelenő közlését szükséges archiválni, melyekért felelősségre vonható kell hogy legyen, ugyanis Trump jelentősen aktív a közösségi médiában, és az ott megjelenő, nem egyszer kínos megnyilatkozásaiból utólag többet is töröl. Sean Spicer fehér házi szóvivő korábban azt mondta: Trump tweetjeit az amerikai elnök hivatalos közléseinek kell tekinteni.[32]

Június 13-án Brad Sherman demokrata kaliforniai képviselő benyújtotta a kongresszusnak a közjogi felelősségre vonást (impeachment) lehetővé tévő határozat vázlatát. A képviselő úgy gondolja, kellő mennyiségű bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy megkezdődhessen a felelősségre vonás folyamata. Véleménye szerint Trump hatalmával visszaélve, fenyegetéssel és James Comey volt FBI-igazgató kirúgásával hátráltatta a Michael Flynn, korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó elleni nyomozást. Azt ő sem reméli, hogy a határozat egyhamar átmegy a republikánus többségű képviselőházon, de azt elérheti vele, hogy minden képviselő nyilvánosan mondjon véleményt Trumpról, mert ahogy fogalmazott „muszáj megtenni, amit csak lehet, hogy védjük a köztársaság érdekeit”.[33]

Hírek szerint Trump minden nap személyes beszámolóra hívja Mike Pompeo CIA-igazgatót a Fehér Házba, és más kormányzati szereplőket is rendszeresen erre kér, mert nem bízik a „karrierhivatalnokokban”, valamint őket okolja a rendszeres szivárogtatásokért. Egyesek már elkezdték a hatalom fokmérőjének tekinteni, hogy Trump hányszor találkozik valakivel.[34]

Egyes jogászok elfogadhatatlannak tartották, hogy Trump június 29-én saját washingtoni hoteljében fogadta gazdag támogatóit.[35][36]

Július 2-án 45 amerikai városban tüntettek újra Trump ellen, követelve a törvényhozóktól, hogy kezdeményezzék a kongresszusban a Trump leváltását célzó alkotmányos vádeljárást (impeachment). A szervezők szerint azért kell felelősségre vonni az elnököt, mert megsértette az alkotmányt és akadályozta az igazságszolgáltatást. A szervezők közlése szerint: „Úgy gondoljuk, hogy Trump alkotmánysértéseket követett el, folyamatosan hazudott, csalt, és olyan törvényeket fogadtat el, amelyekből az ország kárára elsősorban ő húz hasznot és a milliárdos barátai.”[37]

Júliusra az is kiderült, hogy Trump megválasztása óta zuhannak a fegyvereladások. Obama és Hillary Clinton ugyanis a fegyvertartás szigorítása mellett foglaltak állást, Trump ezért velük szemben a fegyvertartás szabadságának ígéretével is szavazatokat tudott szerezni. [38]

Július 21-én lemondott Sean Spicer, fehér házi szóvivő. A New York Times szerint a lemondás oka az volt, hogy Spicer nagyon nem értett egyet Anthony Scaramucci korábbi üzletember kommunikációs igazgatói kinevezésével.[39] Scaramucci nemsokára be is mutatkozott a sajtónak, mikor arról beszélt, miszerint Trump változatlanul nem fogadja el a hírszerzés megállapításait Oroszországról. Az újonnan kinevezett kommunikációs igazgató bírálta a médiát, mert szerinte csak Trump választási győzelmét akarják aláásni azzal, hogy állandó napirenden tartják a történetet.[40] Scaramuccinak is hamar kirobbant a maga botránya, mikor trágár stílusban támadta elsősorban Reince Priebus kabinetfőnököt és Steve Bannon főtanácsadót a The New Yorker című lap washingtoni tudósítójával, Ryan Lizzával folytatott telefononbeszélgetésében, miután a lap arról cikkezett, hogy Trump és felesége vendégül látták a Fehér Házban Scaramucci mellett Sean Hannityt, a Fox műsorvezetőjét, és Bill Shine-t, a televízió volt igazgatóját, amire a lap azt a kérdést tette fel, hogy vajon Hannity ad e stratégiai tanácsokat Trumpnak. Az új szóvivő a kiszivárogtatók kilétét akarta megtudni, majd ezután kritizálta magából kikelve a Fehér Ház kommunikációs csapatát.[41] A botrány hatására Trump kirúgta Priebust, és helyére John Kelly tábornokot, valamint belbiztonsági minisztert nevezte ki kabinetfőnökévé,[42] aki a sors iróniájaként kirúgatta Scaramuccit tíz nappal a kinevezése után.[43] Augusztus közepén bejelentették Steve Bannon távozását is.[44]

Július 26-án Trump a Twitteren jelentette be, hogy kitiltja a transzneműeket az amerikai hadseregből, mert szerinte a hadsereg nem terhelhető azokkal a költségekkel, amiket a transzneműek okoznának.[45] A felháborodás hatására Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke levélben tudatta, hogy amíg a Fehér Ház hivatalosan nem utasítja a Pentagont a vonatkozó szabályozás megváltoztatásáról, továbbra is szolgálhatnak transzneműek az amerikai hadseregben.[46]

Visszatetszést keltett a Trump-adminisztráció azon lépése is, miszerint újra kiszélesítenék a rendvédelmi szervek elkobzási jogát, melyet Obama 2015-ben szűkített le, mert az évtizedek óta hatályban lévő törvény gyakorlatilag indoklás nélkül teszi lehetővé akár meg nem vádolt magánszemélyek tulajdonának elkobzását is, amivel a rendvédelmi szervek rendre vissza is éltek.[47]

Walter Shaub, az amerikai kormány etikai hivatalának júliusban lemondott vezetője szerint aggályos, hogy Trump elnöksége felvetheti a kleptokráciát, miután számos ponton látszódik Trump üzleti érdekeltségeinek és elnöki pozíciójának az összefonódása, élen a Washingtonban üzemelő hoteljével, melyben diplomatákat szállásoltak el. Az üzleti érdekek felvetik a korrupciót, ami veszélyes az ország megítélése szempontjából. Shaub pont ezért mondott le a megbizatásáról, hozzátéve, hogy Trump egyáltalán nem élvezi azt a közbizalmat, ami a pozíciójához elengedhetetlen lenne.[48]

Augusztus 2-án Trump aláírta az Oroszországgal szembeni szankciókról szóló törvénycsomagot, melyben a hatalmát korlátozó intézkedések is voltak, így az jogerőre emelkedett. Oroszország korábban közölte, hogy válaszul amerikai diplomatákat utasít ki.[49]

A CNBC augusztusi 2-i cikke szerint Trump politikai inkompetenciáját mutatja, hogy egyértelmű szakmai kérdésekben figyelmen kívül hagyják az utasításait különböző tisztségviselők, mikor azok minden józan megfontolást nélkülöznek. Trump effajta ellentmondásos viszonya a kormánya tagjaival és más vezetőkkel már január óta megfigyelhető, akik lényegében ignorálták őt. Ennek magyarázatát abban látták, hogy Trumpot nem érdeklik a bonyolult politikai-gazdaságpolitikai összefüggések és nem is ért ezekhez.[50][51]

Trumpot bírálták amiatt is, hogy az augusztus 13-án a virginiai Charlottesville-ben tartott szélsőjobboldali tüntetés ellentüntetői közé autóval behajtó, és ezáltal egy fiatal nőt megölő neonáci tüntető miatt nem ítélte el azonnal egyértelműen a szélsőjobboldali erőszakot, majd csak a felháborodás hatására tette ezt meg egy nappal később, ezután viszont azt nyilatkozta, hogy az antifasiszta tüntetők is tehetnek az erőszakról, mert szerinte provokálták a szélsőjobboldaliakat.[52][53] Az ügy miatt Trump ipari testületének három tagja is lemondott.[54][55] A történtek után az észak-karolinai Durhamban lévő, Konföderáció katonáinak emléket állító szobrot ledöntötték, miután a korábbi tüntetés is konföderációs szobrok eltávolítása miatt pattant ki.[56] Trump később a Twitteren úgy reagált, hogy „elszomorítja a szobrok eltávolítása, mert ez »szétszakítja« az amerikai kultúrát”. Eközben több város is jelezte, hogy eltávolítják a konföderációs emlékműveket.[57]

Gazdaságpolitika[szerkesztés]

Február 28-án Trump beszédet tartott a kongresszus két háza előtt, összegezve elnöksége első 40 napját. Szerinte minden választási ígéretét megtartotta, a munkahelyteremtés érdekében nagyvállalatok vezetőivel tárgyalt. Újjá kívánja építeni az amerikai haderőt is. Arra kérte a kongresszust, hogy fogadja majd el az infrastrukturális beruházásokra előterjesztendő, mintegy ezermilliárd dolláros csomagot, melyet a nemzet újjáépítésére és munkahelyteremtésre szán.[58] Időközben napvilágot látott Trump infrastruktúra-fejlesztő programjának egyik első pontjának terve, mely magánkézbe adná a légiirányítást, továbbá egymilliárd dolláros beruházást ígért egyebek között repülőterek és autópályák fejlesztésére.[59]

Trump január 23-án elnöki rendelettel kiléptette országát a világ legnagyobb kereskedelmi-gazdasági megállapodásának szánt Csendes-óceáni Partnerségből (TPP). Trump már a kampány során is bírálta a paktumot, és általában véve a nemzetközi szabadkereskedelmi és gazdasági megállapodásokat, mert szerinte azok amerikai munkahelyeket sodornak veszélybe. A TPP a világ GDP-jének 40 százalékát ölelte volna fel, és a Csendes-óceán két partját kötötte volna még jobban össze gazdaságilag. Emellett geopolitikai jelentősége is lett volna, mivel az egyezségnek nem tagja Kína, tehát részben Peking gazdasági elszigetelésére is irányult volna, a kiléptetés következménye Kína gazdasági előretörése lehet.[60][61]

Június 30-án Trump bejelentette, hogy egy elnöki rendelettel újra létrehozza a National Space Council nevű szervezetet, újraindítva az űrkutatást.[62]

Trump több ízben kifejtette, hogy a vállalati szférában szerzett tapasztalatait a politikában is tudja kamatoztatni. „Azt akarom, hogy briliáns üzletemberek irányítsák a gazdaságot, az ő gondolkodásmódjukra van szükségünk.”[63]

Környezetvédelem és energiapolitika[szerkesztés]

Trump költségvetési tervezete jelentősen korlátozza a környezetvédelemre és a klímaváltozás-kutatásra szánt forrásokat. Trump nem egyszer minősítette hoaxnak a klímaváltozást.[64] Március 28-án írta alá a rendelkezést, melyben visszavonta elődje, Obama klímavédelmi intézkedéseit.[65] Az intézkedést azonnal több amerikai szövetségi állami és város utasította el, de olyan nagyvállalatok is ellenezték, mint az ExxonMobil olajcég.[66]

Június 1-én Trump bejelentette, hogy (annak ellenére, hogy Kína után az USA a második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ország) kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Indoklása szerint az egyezmény „igazságtalan” és „drága” az Egyesült Államoknak, de nyitott egy „igazságos” egyezmény felé.[67] Trump számos ezzel kapcsolatos érve azonban nem felelt meg a valóságnak.[68] Trump lépését több vezető és nagyvállalat is csalódottan fogadta.[69] A tényleges kilépés csak 2020 körül esedékes, amikor elnökválasztás is lesz.[70] A G20-ak vezetői 2017. júliusában megtartott ülésük után kijelentették, hogy támogatják a párizsi klímaegyezmény zökkenőmentes megvalósítását, miközben tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államok kimarad belőle.[71] Az amerikai elnök július 13-án beszélt négyszemközt Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel, majd a közös sajtótájékoztatón a következőket mondta a párizsi klímaegyezményről: „Valami történhet", és „Meglátjuk, mi lesz".[72]

Hírek szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium egyik ügynöksége az „éghajlatváltozás” kifejezés mellőzésére szólította fel munkatársait, helyette az „időjárási szélsőségeket” ajánlják használatra, egyéb esetekben pedig az „üvegházhatású gázokkal” kapcsolatos megfogalmazásokra is figyelni kell. A minisztérium ugyanakkor az új politikai vezetés miatti átmeneti intézkedéseket említett és tagadta, hogy utasított volna az éghajlatváltozással kapcsolatos kommunikáció módosítására.[73]

Migrációs politika[szerkesztés]

2000 és 2010 között közel 14 millió bevándorló érkezett az Egyesült Államok területére.[74] Trump kampányígéretei között szerepelt, hogy véget vet az illegális bevándorlásnak, a latin-amerikai országokból és a harmadik világbeli, elsősorban muszlim területekről való korlátlan migrációnak. Trump vállalta, hogy falat épít a mexikói határra, melynek költségét Mexikóra hárítaná. Kijelentette, hogy hazája biztonsága érdekében kiutasítaná a muszlim bevándorlókat. 2016. szeptemberében kijelentette, hogy a bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlókat azonnal kitoloncolja.[75]

Trump január 27-i intézkedése értelmében ideiglenes amerikai beutazási tilalom lépett érvénybe hét muszlim országgal: Szíriával, Iránnal, Irakkal, Szudánnal, Líbiával, Szomáliával és Jemennel szemben. Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal közlése szerint azokra is vonatkozott a tiltás, akiknek zöldkártyájuk, azaz állandó amerikai tartózkodásra jogosító engedélyük van. A szövetségi bíróság két napra rá, január 29-én felfüggesztette Trump fenti rendeletét.[76][77] Trump úgy nyilatkozott, hogy a beutazások felfüggesztése nem muszlimellenes intézkedés, csupán az a célja, hogy az ország biztonságát sikerüljön megőrizni.[78] Négy amerikai állam jelezte, hogy beperlik a Fehér Házat a beutazási tilalom miatt.[79] Végül ideiglenes hatállyal James Robart seattle-i szövetségi bíró függesztette fel Trump beutazási tilalmát. A Fehér Ház „felháborítónak” minősítette a szövetségi bíró rendeletét-[80][81][82] Február 9-én a fellebbviteli bíróság is érvényben hagyta Trump beutazási tilalmának felfüggesztését.[83] Március 6-án Trump aláírta az újabb beutazási tilalmáról szóló rendeletét, mely március 16-án lépett volna életbe. A listán szereplő szereplő országok közül kikerült Irak (bár Szaúd-Arábia továbbra sem került rá), továbbá nem vonatkozott a vízummal vagy zöldkártyával rendelkezőkre.[84] Elsőként Hawaii indított keresetet a rendelkezés ellen,[85] március 16-án egy ottani szövetségi bíró hatályon kívül is helyezte a rendeletet még az életbelépése előtt, majd így tett egy marylandi bíró is. Trump ezt a bírói hatalom „tűrhetetlen túlterjeszkedésének” minősítette.[86]

Június 26-án az amerikai Legfelsőbb Bíróság feloldotta Trump bevándorlási rendelete egyes részeinek tiltását. Eszerint korlátozhatóak a Szíriából, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből utazni szándékozók, de lényeges kitétel, hogy továbbra is bejuthatnak az országba azok, akiknek vannak hozzátartozóik, közeli ismerőseik, bizalmasaik az USÁ-ban, vagy valamilyen szervezettel kapcsolatban állnak, például amerikai intézményben tanulnak, dolgoznak vagy meghívottként részt vennének egy előadáson, és ezt tudják is igazolni a hatóságoknak. A korábbi tervezet nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mindenkinek megtiltotta volna a beutazást, emiatt érvénytelenítették azt kétszer is szövetségi bírók, de a módosítással már átengedte a Legfelsőbb Bíróság.[87]

Trump április 25-én a szövetségi támogatás megvonását helyezte kilátásba arra az esetre, ha az általa „menedékvárosoknak” nevezett települések nem működnek együtt az új bevándorlási szabályok betartásában, miután több száz város jelezte, hogy ez ügyben nem fognak együttműködni a helyi rendőrséggel és a bevándorlási hivatallal a lakosokkal való jóviszony fenntartása érdekében. Ez az intézkedése azonban szembemenne az alkotmánnyal.[88]

Trump feszült viszonyba került a mexikói elnökkel, Enrique Peña Nietoval, miután választási ígéreteként meghirdette a mexikói határra tervezett fal építését. Nieto erre válaszul egy videoüzenetben lemondta az utat, majd közölte, hogy Mexikó nem fog fizetni a fal felépítéséért. Hírek szerint a finanszírozást a mexikói termékekre vonatkozó importvámmal, az „avokádóadóval” szándékoznak megvalósítani, ez azonban drágulást eredményezhet, ami révén végül az amerikai adófizetők állhatják a fal költségét.[89] Trump ezen kívül számos menedékkérőkre és bevándorlókra vonatkozó megszorítást is bevezetett, és kivizsgálásokat kezdeményezett az esetleges választási csalások felderítésére.[90][91]

Egészségügy[szerkesztés]

Egészségbiztosítási reform[szerkesztés]

Trump első intézkedéseként elkezdte visszavonni Obama Obamacare-nek nevezett egészségbiztosítási rendszerét.[92] Március 24-én kiderült, hogy nem tudják megszavaztatni a képviselőházzal Trump az Obamacare leváltására szánt egészségügyi rendszerét, mert a republikánus képviselők közül is többen vitatták a tervezetet. Elemzők szerint a „Trumpcare”-nek nevezett rendszer visszavesz a szerényebb jövedelműek ellátásából az Obamacare-hez képest. Ez volt Trump első olyan intézkedése, melyhez a képviselőház szavazatára lett volna szükség.[93][94] Júniusra kiderült, hogy az addig törvénymódosítás alatt lévő egészségbiztosítási reform valóban visszavesz a szegényebb jövedelműek egészségügyi lehetőségeiből: a törvénytervezet értelmében a jövedelemhez igazítanák a biztosítási költségeket, fokozatosan visszavonnák a szegényebbeket érintő Medicaid-programot, és a tehetősebbek egészségügyi különadóját is, melyből a szegényebbek egészségbiztosítását finanszírozták. A törvény azonban a republikánusok szerint sem tudja leváltani az Obamacare-t és nem tudja olcsóbbá tenni az egészségbiztosítást sem. A szenátus demokrata képviselői változatlanul egységesen elutasították a republikánusok törvénytervezetét.[95] Mivel még republikánus oldalról sem sikerült elég támogatót találni, a törvény vitájára sem tudtak sort keríteni, ami így 2017 őszére tolódik, miután átdolgozzák és kikérik a Kongresszusi Költségvetési Bizottság (CBO) nevű, pártoktól független elemző intézet véleményét is.[96] A képviselők a július 4-i nemzeti ünnep után a nyári szünet előtt tudnak szavazni a törvényről, ezzel kapcsolatban Trump úgy fogalmazott: „Elképzelni sem tudom, hogy a kongresszus úgy meri elhagyni Washingtont, hogy nem szavazza meg a csodaszép új egészségbiztosítási törvényt”, John McCain republikánus szenátor szerint a törvénytervezet „valószínűleg halott.”[97]

A szavazás napján, július 17-én négy republikánus szenátor is a törvény ellen szavazott, így az megint és véglegesen kútba esett.[98] A tervezetet korábban is bírálták, mert az alapvetően a tehetőseknek kedvezett, míg az elemzések szerint épp Trumpra szavazó szegényebb és kiszolgáltatottabb rétegek ellátásából vett volna vissza.[99] Trump később úgy kommentálta a kudarcot, hogy „ahogy mindig is mondtam, várjuk meg, míg az Obamacare csődöt mond, és utána csináljunk közösen egy nagyszerű egészségbiztosítási tervet.” A CNN elemzői példátlan kudarcnak látják az esetet: Trumpnak úgy nem sikerült egyik fontos kampányígéretét sem véghezvinnie fél év alatt, hogy a pártja van többségben a szenátus mindkét házában, rádásul a népszerűsége is történelmi mélyponton van.[100] A megismételt szavazáson sem sikerült elfogadtatni a tervezetet, miután kilenc republikánus szenátor is ellene szavazott.[101]

Külpolitika[szerkesztés]

Trump külpolitikája (részben) visszatérést jelent a George W. Bush által képviselt neokonzervatív, republikánus vonalhoz. Egyúttal szakítást jelent az Obama-adminisztrációval: Trump súlyos hibának nevezte az Irakból való teljes kivonulást (2011), az Iránnal és Szíriával szembeni puha, be nem avatkozó politikát, akárcsak a kubai rendszernek tett engedményeket.

A nyugati világ és Oroszország[szerkesztés]

Trump a közvéleményt meglepve, korábbi kritikus állításaival szemben kiállt az Európai Unió mellett, mikor február 23-án interjút adott a Reuters-nek: „...Nagyon jó kapcsolatom van az Európai Unióval. Bár én már előre mondtam, hogy a Brexit meg fog történni, és igazam lett... De az EU, nos, én abszolút támogatom. Csodálatos dolog, ha ők [a tagállamok] ezzel boldogok.” Az interjúban szó volt még arról, hogy az USA növelni kívánja 7000 töltetes nukleáris haderejét, mert Oroszországnak 300-zal több töltete van, ez az intézkedés azonban szembe megy az Obama által kötött „Új START” fegyverkorlátozó egyezménnyel, amit Trump rossz üzletnek minősített, és aminek tartalmáról korábban egy Putyinnal folytatott telefonbeszélgetést megszakítva kellett „korrepetáltatnia” magát.[102] A témát az interjúban úgy sommázta, hogy „most elkezdenek jó üzleteket kötni.” A NATO-t pedig korábban azért nevezte elavultnak, mert nem folytat terrorelhárítást, és ami szerinte még mindig sok pénzzel tartozik Amerikának.[103][104] Április 12-én Jens Stoltenberg NATO főtitkárral történt tárgyalás után már azt mondta, hogy az elmúlt idők antiterrorista fellépései meggyőzték, hogy mégiscsak szükség van a NATO-ra.[105]

Március 17-én Trump találkozott Angela Merkel német kancellárral Washingtonban, a találkozó feszélyezett hangulatban telt, ennek fő oka, hogy Németország az exportban érdekelt, míg Trump a hazai ipart erősítené, de közrejátszhattak Trump korábbi, Merkelt bíráló megnyilatkozásai is. A találkozón Trump nem is akart Merkellel kezet fogni.[106] A találkozó nyilvános tárgyalásán Merkel mellett feltűnt Trump lánya, Ivanka is, akinek azonban semmilyen kormányzati pozíciója nem volt,[11] ettől függetlenül irodát is kapott a Fehér Házban.[12] Március 30-án kiderült, hogy apja, vejéhez hasonlóan őt is tanácsadóvá tette, bár állítólag fizetést nem kap.[13]

Trump májusban találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A The Washington Post értesülése szerint minősített információkat osztott meg az orosz politikussal és az orosz nagykövettel is az Iszlám Államról, ami veszélyeztetheti a hírszerzési műveleteket, bár ezt később a Fehér Ház és az orosz külügyminisztérium is cáfolta. Trump mindenesetre azt üzente a Twitteren, hogy elnökként joga van azzal és olyan információkat megosztani, akivel és amilyeneket csak akar. Putyin orosz elnök szerint „politikai skizofrénia” van kialakulóban Amerikában, ha ilyenekkel vádolják az elnököt.

A brüsszeli NATO-csúcson Trump a tagországok vezetőivel tárgyalt. Továbbra is bírálta a tagállamokat a szervezet irányába történő befizetéseik elmaradása miatt. Sikerült elérnie, hogy a szervezet jelképesen csatlakozzon az Iszlám Állam elleni harchoz. Ugyanakkor Trump és Angela Merkel hűvös viszonyán a tárgyalásokon nem sikerült enyhíteni.[107]

Trump június 16-án visszavonta az Obama-kabinet által tető alá hozott kubai nyitásra vonatkozó egyezményt, mert az szerinte egyoldalú, nem a kubai népet, hanem csak a havannai kormányzatot és a hadsereget gazdagította. Trump többek közt az amerikai törvények betartását, szabad és nemzetközileg ellenőrzött választásokat követel, valamint korlátozná a Kubába áramló dollár mennyiségét és a kiutazást is, de emellett bírálta a Castro-rezsim „brutális természetét” is. A korlátozások ugyanakkor csak arra a kubai „gigakonglomerátumra” vonatkozik, ami importtermékeket árul.[108] Oroszország kifejezte neheztelését a lépésre, „hidegháborús retorikával” vádolva Trumpot. Oroszország továbbra is szoros kapcsolatokat tart fenn Kubával, és márciusban olyan megállapodást kötött vele, mely szerint kőolajat szállít a szigetországnak, amire egy évtizede nem volt példa.[109]

Trump júliusban Lengyelországba utazott, hogy tárgyaljon a lengyel elnökkel és részt vegyen a Három Tenger csúcstalálkozón. Külpolitikai programbeszédében a lengyeleket méltatta, majd szót emelt a terrorizmus ellen, ismét szóba hozta a NATO-tagállamok pénzügyi kötelezettségét. Felszólította Oroszországot, hogy állítsa le az Ukrajna destabilizációjára irányuló lépéseket. Szóba került az emberi élet védelme, az emberi jogok és a család fontossága.[110] Lengyelországból Hamburgba utazott, hogy a G20-ak ülésén vegyen részt. Két órán keresztül tárgyalt Putyinnal az ukrajnai, szíriai, észak-koreai helyzetről, a terrorellenes harcról és a kiberbiztonságról. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerint az amerikai elnökválasztást befolyásoló orosz beavatkozások vádja is szóba került.[111] Trump Putyin mellett Theresa May brit miniszterelnökkel is tárgyalt egy kereskedelmi egyezmény megkötéséről.[112] Hírek szerint a házigazda Angela Merkel egy „lebutított” egyezményt igyekezett letenni az asztalra, amit Trump is aláírhat „arcvesztés” nélkül.[113] Trump G20-as szereplését több republikánus képviselő is bírálta, „katasztrofálisnak” minősítve azt.[114] Trump mindenesetre sikerekről írt a Twitteren.[115]

Július 28-án a képviselőház után az amerikai szenátus is nagy többséggel megszavazta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot. A törvény amellett, hogy szigorú pénzügyi szankciókat foganatosít a három ország ellen, korlátozza az elnök hatalmát is. Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást okoz”, jelentést kell írnia a kongresszusnak, és döntését a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk.[116] A törvényre válaszul Oroszország úgy döntött, hogy szeptembertől csak 455 amerikai diplomata maradhat az országban, pontosan annyi, ahány emberrel ők jelen vannak az Egyesült Államokban, ez több száz személy kiutasítását jelenti.[117] Augusztus 2-án Trump aláírta az Oroszországgal szembeni szankciókról szóló törvénycsomagot. Oroszország korábban közölte, hogy válaszul amerikai diplomatákat utasít ki.[49]

Közel-Kelet[szerkesztés]

Április 5-én II. Abdalláh jordániai királlyal tartott közös sajtótájékoztatót Washingtonban, ahol elmondta, hogy a Szíriában nem sokkal korábban történt gáztámadás miatt az USA és szövetségesei „megsemmisítik” az Iszlám Államot. Egyúttal az Obama-kormányzatot is kritizálta a múltban elmaradt válaszcsapásokért.[118] Április 7-én Trump légicsapást rendelt el Szíria ellen az április 4-i gáztámadás miatt. 59 tomahawk rakétát lőttek ki egy szír bázisra, ezzel az USA először helyezkedett egyértelműen szembe Bassár el-Aszad szír elnök rendszerével, akit Trump diktátornak nevezett. Oroszország kritizálta a támadást, aki szerint meg kell vizsgálni, hogy tényleg Aszad áll e a támadás mögött, válaszul pedig felfüggesztette a repülésbiztonsági megállapodását Amerikával.[119] Ennek kapcsán mind Putyin, mind Trump célzott arra, hogy a két ország viszonya mélypontra jutott, bár később bizakodó üzenetet írt a Twitteren.[120]

Trump első külföldi útja május 19-én Szaúd-Arábiába vezetett, Amerika hagyományos geopolitikai szövetségeséhez.[121] A találkozón több tízmilliárd dollár értékű megállapodásokat írtak alá amerikai és szaúd-arábiai cégek, de Obama látogatásával ellentétben az emberi jogok kérdése nem került szóba.[122][123] Trump veje, Jared Kushner hozott tető alá egy jelentős fegyvereladási üzletet Szaúd-Arábiával.[124] Trump Szaúd-Arábiából egyenesen Izraelbe utazott, ahol Iránt bírálta, valamint első hivatalban lévő elnökként ellátogatott Jeruzsálem óvárosába.[125] Trump a látogatásával jelezni kívánta, hogy Amerika továbbra is kiemelt partnerének, a térség meghatározó szereplőjének tekinti Izraelt.

Trump Washingtonban Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel is egyeztetett, támogatva Törökországot a terrorizmus elleni harcban, az Iszlám Állam mellett a Kurd Munkáspártot is megemlítve, hozzátéve, hogy Törökország vezető szerepet vállal a szíriai öldöklés megállításában. Egyúttal azonban Törökország a Szíriában folytatott katonai szerepvállalásával az Iszlám Államot is támogatja.[126] Erdoğan lelkesen beszélt Trump győzelméről.[127]

Távol-Kelet[szerkesztés]

Trump és Abe Sinzó japán miniszterelnök

Trump kelet-ázsiai politikájának középpontjában Kína áll, melyet korábban „árfolyam-manipulátornak” és Amerika elsőszámú gazdasági riválisának nevezett. Az elnök az amerikai elithez hasonlóan aggodalommal figyeli Észak-Korea nukleáris fegyverkezését is. Trump kijelentette, hogy akár Kína nélkül is hajlandó lenne Észak-Koreával szembeszállni.[128]

Amerika időközben megvonta a pénzügyi támogatását az ENSZ Népesedési Alapjától, mert értesüléseik szerint a szervezet kínai kényszerabortuszokat, illetve nem önkéntes meddőségi beavatkozásokat lebonyolító programokat támogatott.[129]

Trump június 30-án fogadta Mun Dzse Int, Dél-Korea újonnan megválasztott vezetőjét, akivel a tárgyalások után tartott közös sajtótájékoztatót. Itt azzal fenyegetőzött, hogy összetépi az Obama által Szöullal kötött megállapodást, mert az amerikai kereskedelmi deficit Dél-Korea viszonylatában a 2011-es 13,2 milliárd dollárról 2016-ra 27,6 milliárdra duzzadt, és mint mondta, „ez így nem mehet tovább”, ezért új egyezmény megkötésén munkálkodnak, tette hozzá. Ezután került szóba Észak-Korea, amivel kapcsolatban közölte, hogy a „stratégiai türelemnek” vége, és az észak-koreai nukleáris és ballisztikusrakéta-program „határozott válaszért” kiált. A kereskedelmi vita ellenére Trump biztosította a jelenlévőket, hogy országa és Dél-Korea kapcsolata „nagyon szoros” és az ő kapcsolata Munnal „nagyon jó”.[130]

Július 4-én Észak-Korea sikeresen kilőtte első interkontinentális rakétáját.[131] Az esemény kapcsán kiderítették, hogy Trump még 2016 októberében azt találta mondani, hogy az észak-koreai kilőtt rakéták száma alapján lehet tudni ki sikeresebb elnök, mert az abszurd matek szerint míg George H.W. Bush idején 19 ilyen incidens volt, Obama elnöksége idején 72. Csakhogy a rakétakilövéseknek semmi közük az elnökségekhez, sokkal inkább a technológiai fejlődéshez. Vélemények szerint Trump is inkább Kínától várja az észak-koreai helyzet megoldását.[132]

Közben Trump interjút adott a Wall Street Journalnak, amiben a lap rákérdezett, hogy egészen pontosan mekkora társasági adót szeretne a cégeknek. Trump ezzel kapcsolatban 15%-ot célzott meg, majd hosszas értekezésbe kezdett az ázsiai országokról, amikkel Trump szerint „remek” a kapcsolata, és „kedvelik őt”, ezután arról beszélt, hogy felhívta ezen országok vezetőit, akikkel a GDP meg az országaik nagy népessége került szóba, ami Trumpot saját bevallása szerint megdöbbentette. Az interjú azért tűnt elképesztőnek, mert Trumpnak ezek szerint se az országok GDP-jéről, se azok népességi adatairól nincs tudomása, ami pedig jelentős felkészületlenségről tesz tanúbizonyságot.[133]

Orosz befolyásolási vád[szerkesztés]

2016 nyarán kiszivárgott Hillary Clinton kampánycsapatának és a Demokrata Párt vezetőinek belső levelezése, mely hozzájárult Trump választási győzelméhez. A fősodorbeli média kezdetektől fogva orosz hekkerekre gyanakodott, hasonló megállapításra jutott az amerikai titkosszolgálatok vizsgálata is. Trump válaszul azt üzente, hogy „hülye, aki nem akar együttműködni Oroszországgal”, valamint hozzátette, hogy az amerikai baloldal nem tudja elfogadni a választási kudarcot.[134][135] Trump január 11-én tartott sajtótájékoztatóján mégis elismerte hogy az oroszok hekkelhették meg a demokratákat.[136][137] Többen az orosz befolyás jeleként értelmezték, hogy Trump külügyminiszternek az ExxonMobil olajtársaság korábbi vezérigazgatóját, Rex Tillersont nevezte ki, akinek több kapcsolata és érdekeltsége volt Oroszországgal.[138]

A The Washington Post február 9-i cikke szerint Michael Flynn, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója az Oroszország elleni szankciókat is érintő privát megbeszéléseket folytatott Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel még azelőtt, hogy Trump hivatalba lépett volna. A gyanút erősíti, hogy a washingtoni szankciók decemberi elrendelése után Putyin mindenkit meglepve és a szokásjoggal látványosan szakítva nem rendelt el válaszintézkedéseket, ehelyett a kapcsolatok helyreállításáról, illetve a Trump-elnökséghez fűzött reményeiről beszélt.[139] Később kiderült az is, hogy Flynn még 2015-ben több tízezer dolláros honoráriumokat kapott a Russia Today-tól.[140] Az újabb botrány miatt Flynn lemondani kényszerült a megbízatásáról.[141] Trump a Twitteren reagálva az esetre azzal vádolta a titkosszolgálatokat, hogy „Információkat adnak át törvénytelenül a »kudarcos« New York Timesnak és Washington Postnak a hírszerzési közösségtől.”[142] Jeff Sessions igazságügyi miniszter is kínos helyzetbe került, mert ugyancsak a The Washington Post szerint szenátusi meghallgatásán letagadta, hogy szenátorként szintén találkozott Kiszljakkal még a kampány idején, de utólag tagadta, hogy ilyen találkozón részt vett volna.[143]

Március 20-án James Comey FBI-igazgató elismerte, hogy az FBI nyomoz Trump kampánystábjának esetleges orosz kapcsolatai után, Mike Rogers, az NSA igazgatója pedig azt mondta, hogy Oroszország aktívan próbálta gyengíteni Hillary Clinton esélyeit a választási küzdelemben.[10][144] Március 22-én adták hírül, hogy Trump első kampányfőnöke, Paul Manafort a Vlagyimir Putyin támogatójának számító egyik oligarcha, Oleg Gyeripaszka megbízására is dolgozott még a kétezres években,[145][146] március 28-án pedig azt, hogy Trump tanácsadóvá tett veje, Jared Kushner az USA-szankció alatt álló legnagyobb orosz fejlesztési bankkal is tárgyalt még a kampány idején, amit maga a bank ismert el.[147] Későbbi értesülések szerint Trump tanácsadói legalább 18 alkalommal vették fel a kapcsolatot orosz, vagy egyenesen a Kremlhez köthető személyekkel, mint Flynn és Kiszljak esetében.[148]

Április 4-én Carter Page-ről, Trump volt kampánytanácsadójáról derült ki, hogy orosz titkos ügynökökkel találkozott. Page Viktor Podobnijjal beszélt többször 2013-ban, akinek bizonyos dokumentumokat is átadott. Podobnij ellen 2015-ben emeltek vádat nem regisztrált külföldi lobbista tevékenység miatt, ekkor derült ki a kapcsolat Podobnij egy Igor Szporisev nevű ügynökkel folytatott telefonbeszélgetésének leiratából. Page mindenesetre tagadta, hogy bármi törvényelleneset tett volna az oroszokkal találkozva.[149][150]

Április 6-án jelent meg a Bloomberg cikke arról, hogy hogyan próbáltak Putyinhoz lojális, vagy egyenesen korábban neki dolgozó orosz üzletemberek közel kerülni Trumphoz Washingtonban, de a Fehér Ház tagadta, hogy bármilyen találkozóra került volna sor.[151] Ugyanezen a napon mondott le átmenetileg Devin Nunes, az orosz kapcsolatokat vizsgáló csoport republikánus elnöke, aki ellen eljárást indított az etikai bizottság.[152]

Április 9-én Barcelonában vettek őrizetbe egy Pjotr Levasov nevű orosz informatikust, akinek köze lehetett a választási kampányban történt hekkelésekhez. Korábban már egy másik orosz férfit is őrizetbe vettek emiatt.[153]

Richard Dearlove, a brit hírszerző szolgálat, az MI6 egykori főnöke arról beszélt egy interjúban, hogy Trump 2008-ban orosz pénzeket kapott kölcsön, amikor más nem hitelezett neki, így ennek fejében tett vállalásai is befolyásolhatják a viselkedését.[154]

Április 19-én adták hírül, hogy az amerikai hírszerzés megszerzett két fontos dokumentumot, amiben a Putyin irányítása alatt álló Russian Institute for Strategic Studies (RISS) tervei szerepeltek a legutóbbi amerikai elnökválasztás megfúrásáról. Az egyik ilyen stratégiában azt veszik végig, hogy hogyan kell beavatkozniuk Trump oldalán a választásokba, a másikban azt, hogy az amerikai választókat hogyan tudják minél inkább elbizonytalanítani a választási rendszerük hitelességében. A RISS-t profi hírszerzők irányították, ami vélemények szerint Putyin amolyan „házi think tankjaként” működik, ez az intézet vezetőinek azóta eltűnt leírása szerint orosz minisztériumoknak, a nemzetbiztonsági tanácsnak és Putyin elnöki hivatalának készítenek javaslatokat, anyagokat.[155][156]

Trump május 9-én kirúgta James Comey FBI-igazgatót azzal az egyszerű indokkal, hogy „nem végezte jól a munkáját”, az időzítés alapján sokan a Trumppal kapcsolatos vizsgálatokat tartották az igazi oknak. Az FBI mindenesetre jelezte, hogy tovább folytatják a vizsgálatokat.[157] Comey később azt állította, hogy Trump még februárban rá akarta venni az őt és stábtagjait érintő vizsgálatok felfüggesztésére.[158]

Trump májusban találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ahol a The Washington Post értesülése szerint minősített információkat osztott meg az orosz politikussal és az orosz nagykövettel is az Iszlám Államról, ami veszélyeztetheti a hírszerzési műveleteket, bár ezt később a Fehér Ház és az orosz külügyminisztérium is cáfolta. Trump mindenesetre azt üzente a Twitteren, hogy elnökként joga van azzal és olyan információkat megosztani, akivel és amilyeneket csak akar. Putyin orosz elnök szerint „politikai skizofrénia” van kialakulóban Amerikában, ha ilyenekkel vádolják az elnököt.[159] Az ügy kapcsán felmerült Trump lemondatási eljárás alá vonása (Impeachment), főleg, hogy pont az esetet megelőzően bocsátotta el az FBI addigi igazgatóját, aki Trump vélt orosz kapcsolatait vizsgáltatta. Az események miatt Trump népszerűsége is tovább süllyedt.[160]

Május 17-én az amerikai igazságügyi minisztérium különleges ügyészt nevezett ki Robert Mueller volt FBI-igazgató személyében, aki az elnökválasztási kampányban történt lehetséges orosz befolyásolási kísérletek kivizsgálására kapott felhatalmazást. Trump „a történelem legnagyobb egyéni boszorkányüldözéseként” reagált a kinevezésre, de azt is elmondta, hogy a vizsgálat majd bebizonyítja, hogy nem volt orosz befolyás az elnökválasztás során.[161][162][163]

Előkerült egy hangfelvétel is, amin Kevin McCarthy, a republikánusok képviselőházi vezetője 2016. június 15-én, egy hónappal Trump elnökjelöltsége előtt beszél arról, hogy szerinte Trump és Dana Rohrabacher republikánus képviselő, Putyin Oroszországának legnagyobb washingtoni pártfogója és védelmezője kaphatott pénzt Putyintól, ezután Paul Ryan akkori republikánus házelnök rögtön a szavába vágott, és megeskette a jelenlévőket, hogy titokban tartják a beszélgetést, és senki nem szivárogtat, hiszen „így tudhatjuk, hogy igazi család vagyunk”.[164] John Brennan, a CIA volt igazgatója szerint már 2016 nyarán megszaporodott a kapcsolatfelvétel a Trump-kampánycsapat és orosz tisztségviselők között és lehetséges, hogy sikerült megvesztegetni Trump néhány munkatársát.[165]

A szenátusi vizsgálóbizottság Trump szintén orosz kapcsolatokkal vádolt vejét, Jared Kushnert is beidézte, aki időközben megjelent hírek szerint azt javasolta az orosz nagykövetnek, hogy alakítsanak ki titkos kommunikációt Trump munkatársai és Moszkva között.[166] A Fehér Ház május 31-én közölte, hogy az orosz vizsgálattal kapcsolatos kérdéseket ezentúl nem ők, hanem az elnök ügyvédje kezeli majd, ezért őt is beidézték a vizsgálóbizottság elé.[167]

Június 5-én megjelent egy cikk, mely szerint az orosz katonai hírszerzés hackerei legalább egy szavazórendszert gyártó céget megtámadtak, valamint rengeteg adathalász üzenetet küldtek ki a területi választási biztosoknak, de nem derült ki, hogy a hackertámadásnak volt-e bármi kihatása a választási eredményekre. Mint kiderült az információkat Reality Leigh Winner, a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek dolgozó egyik georgiai vállalat szerződéses munkatársa szivárogtatta ki, aki így megfelelő biztonsági vizsgálat után hozzáférhetett az NSA titkosított dokumentumaihoz is.[168][169]

Június 6-án nyilvánosságra került James Comey írásos nyilatkozata, melyben kitálalt a Trumppal folytatott egyeztetésekről. Ezek alapján január 6-án számolt be először Trumpnak az orosz befolyásolási kísérletekről, kiemelve, hogy az ezt célzó nyomozás nem érinti Trump személyét, majd január 27-én egy közös vacsorán Trump a lojalitását kérte és egy esetleges vizsgálatot helyezett kilátásba, amit Comey ellenzett, mondván fontos, hogy az FBI és az igazságügyi minisztérium a Fehér Háztól függetlenül működhessen, egy ilyen vizsgálat pedig azt a látszatot keltheti, hogy Trump ellen folyik vizsgálat. Legközelebb február 14-én találkoztak ismét egy terrorellenes megbeszélés kapcsán, amikor Trump négyszemközt lényegében arra akarta rávenni, hogy ne vizsgálódjon Michael Flynnel kapcsolatban. Ezután március 30-án Trump kérette magához Comey-t, hogy elmondja neki mennyire rossz fényt vet rá az ügy, és hogy semmi köze nem volt Oroszországhoz vagy prostituáltakhoz. Tudni szerette volna azt is, hogy mi szükség van szenátusi vizsgálatra, amit Comey a pártok vezetőinek informálásával és a kongresszusi vezetők tájékoztatásával indokolt, kiemelve újra, hogy nem Trump személye ellen nyomoznak. Comey ezután tájékoztatta Dana Boente helyettes főállamügyészt. Ezután már csak egy telefonbeszélgetés történt Trump és Comey között április 11-én, mikor Trump azzal hívta fel, hogy mit tett azért, hogy a nyilvánosság is megtudja, az FBI nem személy szerint az elnök ellen nyomoz, mire Comey Boente illetékességét említette az ügyben. Trump azt válaszolta, hogy akkor majd ő intézkedik Boenténél, hozzátéve, hogy „nagyon lojális” volt Comey-val a korábbi köztük lévő „dolog” miatt, amit nem részletezett. Trump és Comey többet nem beszélt egymással.[170][171]

Comey-t egy nappal később hallgatták meg a vizsgálóbizottság előtt. A volt igazgató elismerte ugyan, hogy az elnöknek jogában áll meneszteni az FBI igazgatóját, de az indokok az ő esetében zavarosak és hazugok voltak. Ezután a bizottság kérdéseire felelve elmondta, hogy szerinte az orosz befolyás ellenére egyetlen szavazatot sem változtattak meg; hogy orosz hekkerek legalább száz, de lehet, hogy ezer intézmény rendszerét bolygattak meg; hogy Trump nem kérte arra, hogy engedje el az orosz befolyással kapcsolatos nyomozást, azt pedig nem az ő dolga eldönteni, hogy Trump titkolódzik e; hogy az orosz kapcsolatok miatti nyomozás volt a kirúgásának igazi oka; és hogy Trump megkérte a Flynnel szembeni vizsgálat megszüntetését, mert „Flynn egy jó srác.” Hozzátette, hogy a körülmények, a téma, és a személy miatt készített jegyzeteket a Trumppal történt találkozóiról, mert tartott tőle, hogy Trump hazudhat. Marco Rubio összegzése szerint Trump három dolgot akart Comey-tól: lojalitást, a Flynn-ügy elengedését, és a neve tisztára mosását a közvélemény előtt. Az oroszok közben úgy nyilatkoztak, hogy nem érdekeli őket Comey meghallgatása és az ott elhangzottak.[172]

Trump reagálása szerint „ostrom alatt állnak, de úgy jönnek ki belőle, hogy nagyobbak, jobbak és erősebbek legyenek, mint bármikor”, majd Twitteren „totális elégtételt” emlegetett és a Fox televíziót dícsérte.[173][174]

A bizottság előtt június 13-án felszólalt Jeff Sessions igazságügyi miniszter is, aki tagadta, hogy találkozója lett volna orosz tisztségviselőkkel, ezen kívül hozzátette, hogy nincs tudomása Trump kampányának munkatársai és orosz tisztségviselők közötti összejátszásáról.[175]

Trump június 16-án elismerte, hogy vizsgálódnak ellene, majd megint boszorkányüldözést emlegetett a Twitteren, miután azt írta, hogy az az ember indít vizsgálatott ellene, aki állítólag arra kérte, hogy rúgja ki James Comey-t. Ezzel Rod Rosenstein legfőbb ügyészre utalt, aki korábban ezt felvetette. Trump azon is „szomorkodott”, hogy hét hónap alatt sem sikerült bizonyítékot találni a vádakra.[176] A bizonyítás minden megkülönböztetett figyelem mellett is kétségessé vált.[177] A Trumpot képviselő ügyvédcsapat egy tagja, Jay Sekulow ugyanakkor több tévéműsorban is cáfolta, majd részben mégis elismerte a Trumpot érintő vizsgálatokat, aztán belezavarodva az állításaiba a műsorvezetővel vitatkozott.[178] (Sekulowról később kiderült, hogy rengeteg kispénzű embertől csalt ki pénzt a 2008-as válság idejétől kezdve, mely összegek azóta több tízmillió dollárra növekedve Sekulowot, családját és üzleti érdekeltségeit gazdagították.)[179][180] Trump egy másik ügyvédje, Marc Kasowitz, aki kifejezetten az orosz kapcsolatok ügyében védte, trágár fenyegetőzésekkel teli emaileket váltott egy kritikusával, aki kifogásolta, hogy Kasowitznak nem volt biztonsági átvilágítása, alkoholproblémái vannak és közvetlen munkatársai kifogásokkal éltek vele szemben.[181][182]

Június végén Trump az elődjét, Obamát vádolta meg azzal, hogy tudott az orosz lehallgatásról, de mégsem tett ellene hatékony lépéseket. Obamának az lehetett, hogy ne keletkezzen az a látszat, miszerint a Fehér Ház beleavatkozik az elnökválasztási versenybe, ezen kívül a CIA értesüléseit más titkosszolgálatok nem vették komolyan. Trump Obamával együtt Robert Mueller különleges ügyészt is bírálta, mert szerinte szoros kapcsolat fűzi a menesztett James Comey-hoz, de kritizálta Obama igazságügyi miniszterét, Loretta Lynch-cset is, mert szerinte összejátszott Hillary Clintonnal annak email-botrányának kapcsán.[183]

Július 12-én Christopher Wray, a Donald Trump által május 7-én kinevezett új FBI-igazgató egy szenátusi meghallgatáson elmondta, szerinte nincs szó boszorkányüldözésről, és nem fogja engedni, hogy a szervezet munkáját bármi más irányítsa, mint a tények, a törvények és az igazságra való részrehajlás nélküli törekvés. Wray kiemelte, hogy elkötelezett Robert Mueller különleges ügyész munkája mellett.[184] Közben Trump arról beszélt egy tévéinterjúban, hogy Putyin inkább Hillary Clintont szerette volna elnöknek.[185]

Júliusban kiderült, hogy Trump fia, ifjabb Donald 2016 júniusában találkozott egy Kreml-közeli orosz ügyvédnővel, Natalija Veszelnyickajaval a Trump Towerben, aki terhelő bizonyítékokat ígért Hillary Clinton ellen, de végül ilyet nem adott át. A találkozón nyolcan vettek részt, Paul Manafort, volt kampányfőnök és Trump veje, Jared Kushner mellett egy volt szovjet kém is ott volt.[186][187] A találkozót a korábban Trumppal is üzleti kapcsolatban lévő Rob Goldstone menedzser szervezte le, aki Trump orosz üzleti partnerének, Aras Agalarov ingatlanbefektető fiának, a popénekes Emin Agalarovnak a menedzsere is volt.[188] Jay Sekulow, Trump ügyvédje azt bizonygatta, hogy Trump igazat mond, amikor azt állítja, hogy ő személyesen soha nem találkozott oroszokkal, és nem tudott arról sem, hogy a fia vagy más családtagjai megbeszéléseket folytattak orosz tisztségviselőkkel, míg nyilvánosságra nem kerültek az információk ifjabb Donald és az orosz ügyvédnő megbeszéléseiről. Hozzátette, hogy ha gyanúsak lettek volna ezek a személyek, az elnöki titkosszolgálat nem engedte volna be őket. Mark Warner, a szenátus hírszerzési bizottságának rangidős demokrata párti tagja hihetetlennek nevezte, hogy sem a fia, sem a veje nem számolt be erről az elnökjelöltnek. Hozzátette, Trump munkatársai mindaddig kényelmesen megfeledkeznek orosz tisztségviselőkkel tartott találkozóikról, amíg a bizonyítékok nyilvánosságra nem kerülnek. Más demokrata képviselők szerint Trump és fia is hiteltelen, ezért nem lehet elfogadni az állításaikat. Trump a Twitteren „álhírekről” és „eltorzított demokráciáról” írt, amiért tisztességtelenül bánnak a fiával, miközben „Hillary Clinton törvényellenesen előre megkapta az elnökjelölti vita kérdéseit és törölt 33 ezer e-mailt”.[189]

Miután július 21-én lemondott Sean Spicer fehér házi szóvivő, mert Anthony Scaramucci korábbi üzletember kommunikációs igazgató lett,[190] Scaramucci nemsokára be is mutatkozott a sajtónak, mikor arról beszélt, hogy Trump változatlanul nem fogadja el a hírszerzés megállapításait Oroszországról. Az újonnan kinevezett kommunikációs igazgató bírálta a médiát, mert szerinte csak Trump választási győzelmét akarják aláásni azzal, hogy állandó napirenden tartják a történetet.[191] (Scaramuccit kinevezése után tíz nappal menesztették a fehér házi belháborúk során.)

Trump vejét, Jared Kushnert július 24-én hallgatta meg a viszgálóbizottság zárt ajtók mögött, utána Kushner egy rövid sajtótájékoztatón közölte, hogy nem tartott fenn „helytelen kapcsolatokat” orosz tisztségviselőkkel, megismételve korábbi ez irányú nyilatkozatait.[192]

Az elmúlt hónapokban legalább öt orosz kiberbűnözőt kaptak el amerikai kezdeményezésre Európában, ugyanakkor nem világos az orosz befolyásszerzéssel való kapcsolatuk. Az orosz gyanúsítottak szerint Amerika politikai ügyet próbál csinálni az egészből, egyikük egyenesen azt állította, az FBI alkut kínált neki, mikor arra akarták rábírni, hogy valljon Trump ellen. A hatóságok tagadták a vádakat.[193]

A Washington Post augusztusi értesülése szerint Trump maga diktálta le fiának mit mondjon a sajtónak az orosz ügyvédnővel történt találkozóról, ami felveti az igazságszolgáltatás akadályoztatását. A Fehér Ház cáfolta a diktálást, de azt elismerték, hogy Trump javaslatokkal élt „ahogy bármelyik apa tenné”, az ezzel kapcsolatos levél tatalma pedig szerintük igaz.[194]

Robert Mueller különleges ügyész, aki Trump orosz kapcsolatait vizsgálja augusztusra vádesküdtszéket (grand jury) hozott létre, a nyomozás ezzel elérkezett arra a pontra, ami egy lehetséges bűnvádi eljárás első lépcsőfoka lehet. A testület feladata eldönteni, hogy egy ügyben egy bizonyíték elég erős-e ahhoz, hogy büntetőügy induljon miatta.[195] Ugyanekkor Trump tanácsadó veje, Jared Kushner arról beszélt, hogy a kampány idején még a saját irodájukkal sem tudtak együttműködni, nemhogy az oroszokkal.[196]

Az időközben távozott Szergej Kiszljak nagykövet közben arról beszélt egy orosz tévéműsorban, hogy a tárgyalások Michael Flynn korábbi amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadóval teljes mértékben átláthatóan zajlottak és az orosz-amerikai együttműködésre összpontosítottak.[197]

Augusztus 17-én kiderült, hogy George Papadopoulos, a Trump-kampány külpolitikai tanácsadója 2016 márciusa és szeptembere között hat emailben ajánlotta fel, hogy összehozza Trumpot orosz vezetőkkel, köztük akár magával Putyinnal is. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy a görög származású szakértő tudatosan vett volna részt orosz titkosszolgálati akcióban a választás befolyásolása érdekében. Amerikai hírszerzési szakemberek szerint az oroszok „szőttek egy nagy hálót és várták ki esik bele”, vagyis a Papadopoulos-hoz hasonló alsóbb szintű emberek révén is próbáltak befolyást gyakorolni próba-szerencse alapon.[198]

Médiaháború[szerkesztés]

A Trump megválasztását követő napokban számháború kezdődött a sajtóban az Obama és Trump beiktatásán részt vett tömegek létszámával kapcsolatban („alternatív tények”), miszerint Trumpén lényegesen kevesebben vettek részt. További vitára adott okot Trumpnak John Brennan leköszönt CIA-igazgatóval való ellentéte. Az elnök amiatt kritizálta a sajtót, mert szerinte azt a látszatot keltették, hogy vitája lenne a titkosszolgálatokkal az orosz befolyásolási kísérletek apropóján.[199][200][201]

Trump főstratégája, a Breitbart News korábbi szerkesztője, Steve Bannon szerint a média játssza az ellenzék szerepét és nem értik meg ezt az országot, valamint nem veszik figyelembe, hogy már Donald Trump az Egyesült Államok elnöke. Szerinte „a sajtó az, amire a nulla hitelesség, a nulla intelligencia és a komoly munka hiánya jellemző.” Bannon nyilatkozatát számos újságíró visszautasította, Stephen Engelberg, a ProPublica nevű nonprofit hírügynökség főszerkesztője úgy fogalmazott: „Mi nem az ellenzék vagyunk, hanem a demokrácia alapvető működésének a része. Azért vagyunk, hogy megmondjuk az igazságot, és továbbra is ezt fogjuk tenni, függetlenül attól, mennyire szeretnék, hogy az úgynevezett alternatív tényeiket szajkózzuk.”[202][203]

Trump február 18-án tartott floridai beszédében a svédországi biztonsági helyzet romlására figyelmeztetett („what's happening last night in Sweden”), melyet a Európát érintő migrációval hozott összefüggésbe.[204] A fősodorbeli média kiforgatta Trump szavait, szerintük az elnök egy meg nem történt terrortámadásra reagált.[205][206] Trump azért szervezte a gyűlést, mert szerinte a médiumok igazságtalanul negatív színben mutatják be, akiket a „liberális politikuselit fizetett ügynökeiként” jellemzett. Szerinte „az álhírmédia a nép ellensége, nem az övé”, ideértve a New York Times-t, az NBC-t, az ABC-t, a CBS-t, és a CNN-t. Jeff Zucker, a CNN elnöke ezzel szemben arról beszélt, hogy havonta találkozik Trumppal, mivel régóta tartó szakmai kapcsolat van közöttük.[207]

A fentiekhez tartozhat, hogy február 24-én számos médiumot nem engedtek be a Fehér Ház sajtótájékoztatójára: a CNN, a New York Times, a Los Angeles Times és a Politico munkatársait nem engedték be a pénteki eseményre, míg a Breitbart News vagy a Washington Times részt vehetett a sajtótájékoztatón. Az Associated Press és a Time magazin munkatársai szolidaritásból szintén kihagyták az eseményt. A kitiltás miatt történhetett meg, hogy csak orosz sajtóorgánumon keresztül lehetett képet találni Trump és az orosz külügyminiszter májusi találkozójáról.[208] Trump az amerikai konzervatív aktivisták éves találkozóján tartott beszédében a „nép ellenségének” minősítette a sajtót, mondván forrás nélküliek azok a híreszteléseik, amik a közte és Oroszország közti kapcsolatokról szólnak, csakhogy számos ilyen „forrás nélküli” hírről bebizonyosodott, hogy valóságon alapul.[209] A Twitteren újfent követelte az FBI-tól, hogy találják meg a szivárogtatókat.[210] Júniusban kitiltották a kamerákat a Fehér Ház sajtótájékoztatóiról, emiatt tudósítók szóváltásba is keveredtek Sean Spicer kormányszóvivővel, hogy adjon magyarázatot a kamerák kikapcsoltatására.[211]

A 100. napon, április 29-én Trump korábbi ígéretéhez híven nem ment el a fehér házi tudósítók vacsorájára, helyette saját pennsylvaniai rendezvényén vett részt, ahol hívei előtt megint a sajtót kritizálta, mert az szerinte hamis színben tünteti fel, de kritizálta a párizsi klímaegyezményt is.[212]

Trump június 4-én az előző esti londoni terrortámadás kapcsán kritizálta Sadiq Khan londoni polgármestert, aki szerint „nincs ok megijedni”, csakhogy ezt az idézetet Trump a polgármester biztató hangvételű közleményének szövegkörnyezetéből ragadta ki.[213]

A médiaharc újabb állomásaként Trump Mika Brzezinskit, a MSNBC televízió egyik műsorvezetőnőjét és férjét támadta egy Twitter-bejegyzésében. A poszt után egy sor republikánus politikus is értetlenségének és bírálatának adott hangot.[214]

A Trump-kabinet (készülve a 2020-as elnökválasztási kampányra) saját hírműsor felállításán gondolkodik. A műsort a Trump Toronyban veszik fel, a szerkesztője pedig Trump menye, Eric nevű fiának felesége, Lara Trump, aki korábban tévériporter volt.[215]

Közvélemény-kutatások[szerkesztés]

A Gallup szerint elnök nem kezdte a hivatalát ilyen alacsony népszerűséggel: Trump népszerűsége 45%-on, míg elődjéé, Obamáé 67%-on állt elnöksége kezdetén.[216]

Március 20-án látott napvilágot a Gallup felmérése Trump aktuális népszerűségéről, ahol már 37%-on állt, míg elutasítottsága 58%-os volt.[217]

A Pew kutatóintézet júniusi felmérése 37 ország polgárait kérdezte meg. Átlagosan 22 százalékuk támogatja Trumpot, 74 százalék egyáltalán nem bízik benne. Barack Obama támogatottsága elnöksége utolsó éveiben átlagosan 64 százalékos volt a Pew adatai szerint. A megkérdezettek 75 százaléka arrogánsnak, 65 százaléka intoleránsnak tartja Trumpot, 62 százalék vélekedik úgy, hogy a jelenlegi amerikai elnök veszélyes politikus. Mindössze 26 százalék szerint felkészült arra, hogy elnök legyen, másfelől 55 százalék erős vezetőnek tekinti. Trump elutasítása az Egyesült Államok általános megítélését is visszaveti.[218] Egyes vélemények szerint Trump elutasítottsága azt mutatja, hogy az emberek többsége szeret jónak látszani, és Trumppal együtt elutasítja a modortalanságot, miközben Trump emellett az emberek valós, egzisztenciális félelmeire rájátszva próbál gyűlöletet szítani a félelmekből kreálható ellenségképek, mint például harmadik világbéli személyek ellen, akiket terroristáknak lehet bélyegezni.[219]

Trump népszerűsége hat hónappal hivatalba lépése után 36%-on áll a The Washington Post és az ABC News által megrendelt, július 16-án ismertetett felmérés szerint. Jelenleg a többség, 58% helyteleníti azt, ahogyan Trump kormányoz, közülük 48% azt válaszolta, hogy erőteljesen nem ért egyet az elnök politikájával. A megkérdezettek 48%-a véli úgy, hogy Trump januári hivatalba lépése óta gyengült az ország vezető szerepe a világban, míg 27%-uk szerint erősödött. Trump teljesítményét az elődeihez képest a válaszadók fele rosszabbnak ítéli, míg 25% szerint jobb, másik 25% szerint pedig ugyanolyan. A válaszadók 55%-a szerint Trump nem ért el jelentős haladást az általa kitűzött célok megvalósítása terén.[220] A Rasmussen Reports felmérése azt mutatta, hogy Trump elismertsége már 40% alá csökkent, erre pedig még egyszer se volt példa. A Rasmussen ráadásul közismerten kíméletes az elnökökkel ezeknél a felméréseknél, Trump júniusban még rájuk hivatkozott, mikor 50% feletti népszerűségéről beszélt. Az ABC News/Washington Post kutatása szerint Trump népszerűsége már 36% körül van, márpedig ilyen rossz eredményt nem produkált elnök az elmúlt 70 évben.[221]

Trump népszerűsége Oroszországban is csökkent, miután aláírta az Oroszországgal szembeni szankciókról szóló törvényt, ugyanakkor az emberek többsége nem támogatja az orosz kormány ellenintézkedéseit.[222]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Tüntetések kísérik Donald Trump beiktatását 24.hu, 2017. január 20.
  2. Az Oscar gálán nincs annyi celeb, mint ahányan Trump ellen tüntettek Velvet, 2017. január 22.
  3. Az első rekord, ami Donald Trumphoz kötődik hvg, 2017. január 22.
  4. Trump első intézkedése: megszüntette a klímaváltozást hvg, 2017. január 20.
  5. Szovjet tempóban tűnnek el a Trumpnak kényes dolgok a Fehér Ház honlapjáról Index, 2017. január 31.
  6. Donald Trumpnak vállalhatatlan lett Donald Trump Index, 2017. május 9.
  7. Nagyot akart mondani, de óriásit kamuzott Trump a sajtótájékoztatóján 24.hu, 2017. február 16.
  8. Trumpnak hétfőig bizonyítania kell, hogy Obama tényleg lehallgattatta 24.hu, 2017. március 12.
  9. Trump bűncselekménnyel vádolja Obama volt tanácsadóját hvg, 2017. április 5.
  10. ^ a b Az FBI-nak Trump csapata a gyanús, nem Obama hvg, 2017. március 20.
  11. ^ a b What are you doing here? Angela Merkel is caught giving Ivanka serious side-eye before collecting herself as confusion still surrounds the First Daughter's role at the White House Daily Mail, 2017. március 18.
  12. ^ a b Trump lánya irodát kapott a Fehér Házban, de senki nem tudja, mi a dolga 24.hu, 2017. március 29.
  13. ^ a b Ivanka Trump a kormány alkalmazottja lett, de nem kap fizetést Blikk, 2017. március 30.
  14. Trump milliárdosokkal vette kerül magát 444.hu, 2017. április 1.
  15. Trump tanácsadó lánya és veje továbbra is szakítanak az ingatlanbefektetéseiken Index, 2017. április 1.
  16. Trump vagyonnyilatkozatát követelték, 21 ember őrizetben Index, 2017. április 16.
  17. Trump adóbevallására kíváncsi a Wikileaks 24.hu, 2017. január 23.
  18. Tőle reméli Trump a konzervatív fordulatot Index, 2017. február 1.
  19. Trump jelöltje bekerült a legfelsőbb bíróságba Index, 2017. április 7.
  20. Transcript of AP interview with Trump apnews.com, 2017. április 23.
  21. Hosszú interjúban értékelte első 100 napját Trump, sikerült is összevissza beszélnie Index, 2017. április 24.
  22. Trump azt hitte, könnyebb lesz elnöknek lenni Index, 2017. április 28.
  23. Szabadság-szoborral Trump ellen Index, 2017. április 28.
  24. Trump kirúgta az FBI igazgatóját Index, 2017. április 9.
  25. Valami bűzlik Washingtonban: Miért rúgta ki Trump az FBI igazgatóját? HVG, 2017. április 10.
  26. Trumpnak titkos hangfelvételei lehetnek a kirúgott FBI-igazgatóról Index, 2017. április 12.
  27. Trump: Nincs semmilyen hangfelvétel 24.hu, 2017. június 22.
  28. Különleges ügyész fogja vizsgálni az orosz befolyást Trumpék kampányában hvg, 2017. május 18.
  29. Ha Trump sáros, akkor most tényleg nagy bajban van Index, 2017. május 18.
  30. Trump szerint boszorkányüldözést folytatnak ellene 24.hu, 2017. május 18.
  31. Beperelte Trumpot az amerikai főváros és egy állam hvg, 2017. június 12.
  32. Emlékszik a covfefére? Véresen komoly politikai ügy lehet belőle hvg, 2017. június 13.
  33. Ez gyorsan ment: szavazhatnak Donald Trump leváltásáról nlcafe.hu, 2017. június 13.
  34. Trump nem bízik a hivatalnokokban, személyes tájékoztatást vár minisztereitől Index, 2017. június 19.
  35. Trump holds $10m fundraiser at his hotel BBC, 2017. június 29.
  36. Már újraválasztására készül Trump Euronews, 2017. június 29.
  37. 45 amerikai nagyvárosban tüntettek Trump lemondásáért Index, 2017. július 3.
  38. Trump imádja a fegyvereket, ezzel tett be a fegyveriparnak Index, 2017. július 13.
  39. Lemondott Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője 24.hu, 2017. július 21.
  40. Trumpot nem érdekli, mit mond a hírszerzés Oroszországról Index, 2017. július 23.
  41. Káromkodva telefonált egy újságíróval Trump új kommunikációs főnöke hvg, 2017. július 28.
  42. Trump kirúgta a kabinetfőnökét Index, 2017. július 28.
  43. 10 napig bírta Donald Trump sajtófőnöke Index, 2017. július 31.
  44. Újabb húzóember tűnik el Trump mellől hvg, 2017. augusztus 18.
  45. Trump kitiltja a hadseregből a transzneműeket hvg, 2017. július 26.
  46. Megszólalt az amerikai hadsereg főparancsnoka: egyelőre maradhatnak a transzneműek hvg, 2017. július 27.
  47. Trump támogatja, hogy a rendőrök törvényesen vehessék el az emberek vagyonát 24.hu, 2017. július 28.
  48. Trump kleptokráciává változtatja az Egyesült Államokat Index, 2017. július 31.
  49. ^ a b Trump aláírta az Oroszország elleni újabb szankciókat Index, 2017. augusztus 2.
  50. Semmibe veszik Trumpot saját emberei Napi.hu, 2017. augusztus 5.
  51. As the lies and contradictions mount, federal officials are deciding to simply ignore Trump CNBC, 2017. augusztus 2.
  52. Trump: Az antifasisztáknak nem kellett volna provokálniuk a szélsőjobboldaliakat Index, 2017. augusztus 15.
  53. Trump szerint a baloldal is erőszakos volt Charlottesville-ben, és mindkét oldal felelős a történtekért 444.hu, 2017. augusztus 16.
  54. Lemondott Trump afroamerikai tanácsadója az elnök sumákolása miatt hvg, 2017. augusztus 14.
  55. Egymás után fordítanak hátat Trump ipari tanácsadói, amiért nem hajlandó határozottan elítélni a rasszista erőszakot 444.hu, 2017. augusztus 15.
  56. Charlottesville után: ledöntöttek egy konföderációs szobrot Észak-Karolinában hvg, 2017. augusztus 15.
  57. Trump újra felment Twitterre, és beleállt a botrányba hvg, 2017. augusztus 17.
  58. Megkomolyodott és együttérző Trump állt ki a kongresszus elé - videó hvg, 2017. március 1.
  59. Még ma bejelenti legújabb ötletét Donald Trump hvg, 2017. június 5.
  60. Trump a világ legnagyobb kereskedelmi bizniszének szétverésével kezdte első munkanapját Index, 2017. január 23.
  61. Trump máris tett egy lépést a kínai világuralom felé Index, 2016. november 24.
  62. Miközben Trump az űrről beszél, érdemes figyelni a világ egyik leghíresebb űrhajósának arcát 444.hu, 2017. július 3.
  63. Trump: nem akarom, hogy szegény emberek irányítsák az országot Portfolio, 2017. június 22.
  64. Félelmetesen átgondolt Trump klímaellenes hadjárata Index, 2017. március 21.
  65. Trump eltörölte Obama klímavédelmi lépéseit Index, 2017. március 28.
  66. Sorra pattintják vissza Trump rendeletét Privátbankár, 2017. március 29.
  67. Trump döntött: felrúgja a történelmi klímaegyezményt Index, 2017. június 1.
  68. Ezeket hazudta Trump a klímaegyezményről 24.hu, 2017. június 2.
  69. Nekiment Trumpnak a Facebook, a Google, az Apple, a Microsoft, a Tesla, az Amazon, a HP, a Dell, az Intel, a GE, a Twitter, a Salesforce hvg, 2017. június 2.
  70. Hét (+1) dolog, ami miatt mocskosul ráfázhat Trump a párizsi egyezmény felrúgására hvg, 2017. június 2.
  71. Megállapodtak a világ vezetői Napi.hu, 2017. július 8.
  72. Trump nagyon sejtelmes volt Index, 2017. július 13.
  73. Trump betiltatta ezt a szót 24.hu, 2017. augusztus 8.
  74. "Immigrant Population at Record 40 Million in 2010". Yahoo! News. October 6, 2011.
  75. Donald Trump 15 leghíresebb mondata Index, 2016. november 9.
  76. Felfüggesztette a bíróság Trump rendeletét Index, 2017. január 29.
  77. A bíróságok sorra söprik le Trump rendeletét, az emberek tüntetnek hvg, 2017. január 29.
  78. Trump: A bevándorlásról szóló rendelet nem a muszlimok kitiltását jelenti Index, 2017. január 30.
  79. Már négy állam perli Trumpot Index, 2017. február 1.
  80. Hatalmas pofont kapott Trump beutazási tilalma Index, 2017. február 4.
  81. Teljes bukásnak tűnik Trump beutazási rendelete, az USA folytatja a menekültek befogadását Index, 2017. február 4.
  82. A telefonon izmozó Trump belefutott az első falba Index, 2017. február 5.
  83. Döntött a fellebbviteli bíróság, marad Trump beutazási tilalmának felfüggesztése Index, 2017. február 10.
  84. Trump újra bepróbálkozik a beutazási tilalommal Index, 2017. március 6.
  85. Elsőként Hawaii támadta meg Trump új rendeletét mno, 2017. március 8.
  86. Újabb bíró intett be Trump beutazási tilalmának hvg, 2017. március 16.
  87. Trump nyert, 6 muszlim országból nem utazhatnak Amerikába Index, 2017. június 26.
  88. Blokkolták Trump tervét a menedékvárosok megszorongatására Index, 2017. április 26.
  89. Az avokádó döntheti be Trump mexikói falát hvg, 2017. január 27.
  90. Trump aláírta a rendeletet, pár hónap és épül a fal Index, 2017. január 25.
  91. A hét, amely megrengette Amerikát - Trump elnök első 168 órája hvg, 2017. január 27.
  92. Donald Trump aláírta az első elnöki rendeletet Origo, 2017. január 21.
  93. Trump nem tudta eltörölni Obama egészségügyi reformját Index, 2017. március 24.
  94. Szabadságot ad, de a szegényeket megszívatja Trump egészségügyi reformja Index, 2017. március 7.
  95. Nem elég radikális Trump egészségbiztosítási reformja a republikánus szenátoroknak Index, 2017. június 22.
  96. Újabb fordulat az amerikai egészségbiztosítási törvény ügyében Napi.hu, 2017. június 27.
  97. Meri vagy nem meri? Trump elképzelni sem tudja, hogy meri Privátbankár, 2017. július 10.
  98. Republikánus szenátorok: Kudarcot vallott az Obamacare visszavonása Index, 2017. július 18.
  99. Trumpra szavaztál? Köszi, most már megdögölhetsz! Index, 2017. március 12.
  100. Trump feladta az Obamacare elleni harcot Index, 2017. július 18.
  101. Nem sikerült Trumpnak visszavonni az Obamacare-t Index, 2017. július 26.
  102. Trump kért egy percet Putyintól, amíg az asszisztensei elmagyarázták neki a nukleáris fegyverkezési egyezményt hvg, 2017. február 9.
  103. Highlights of Reuters interview with Trump Reuters, 2017. február 24.
  104. Trump: "Az EU csodálatos dolog, ha ők ezzel boldogok, én abszolút támogatom" hvg, 2017. február 24.
  105. Trump szerint mégsem fölösleges a NATO Index, 2017. április 13.
  106. A washingtoni csúcson sem melegedett össze Trump és Merkel hvg, 2017. március 17.
  107. Merkel: nem támaszkodhatunk többé Trump Amerikájára 24.hu, 2017. május 28.
  108. Trump visszalép a kubai nyitástól, újra bekeményít az USA Index, 2017. június 16.
  109. Morcosak lettek az oroszok, amiért Trump keménykedik Kubával Index, 2017. június 18.
  110. Donald Trump: "a lengyel nép Európa lelke" hvg, 2017. július 6.
  111. Maratonira nyúlt az első hivatalos Trump-Putyin találkozó Index, 2017. július 7.
  112. Fontos bejelentést tett Trump Napi.hu, 2017. július 8.
  113. Merkel meghekkeli Trumpot Napi.hu, 2017. július 7.
  114. Katasztrofális volt - vélemények a Trump-Putyin találkozóról Napi.hu, 2017. július 9.
  115. Trump büszkén trollkodta szét a G20-at 444.hu, 2017. július 9.
  116. Az amerikai szenátus megszavazta a Trump hatalmát korlátozó törvénycsomagot Index, 2017. július 28.
  117. Egyre nagyobb az orosz-amerikai feszültség, Moszkva diplomaták százait utasítja ki Index, 2017. július 28.
  118. Trump begőzölt és meg akarja semmisíteni az Iszlám Államot hvg, 2017. április 5.
  119. Trump Szíriában olyat lépett, amit Obama nem akart Index, 2017. április 7.
  120. Trump és Putyin is mélyponton érzi a viszonyt Index, 2017. április 13.
  121. Szaúd-Arábia, Izrael, Vatikán: Megkezdi első hivatalos külföldi körútját Trump ATV, 2017. május 19.
  122. 200 milliárd dollárt ért Trump szaúdi látogatása Index, 2017. május 20.
  123. Trump Rijadban: Dőlnek a milliárdok, nem piszkálják az emberi jogok ügyét hvg, 2017. május 20.
  124. Trump veje százmilliárdos fegyverüzletet kötött Szaúd-Arábiával Index, 2017. május 19.
  125. Trump egyensúlyozni tanul Jeruzsálemben Index, 2017. május 22.
  126. http://www.amiidonk.hu/hirek/kulfold-2/ujra-civileket-meszarol-a-torok-hadsereg/
  127. Trump körbeudvarolta Erdogant - mi lesz a feszültségekkel? Privátbankár, 2017. május 17.
  128. Trump: Ha Kína nem segít, majd egyedül intézem el Észak-Koreát Index, 2017. április 3.
  129. Trump megvonta a támogatást az ENSZ Népesedési Alapjától Index, 2017. április 4.
  130. Trump: Elég volt az észak-koreai atomfenyegetésből, a stratégiai türelemnek vége Index, 2017. június 30.
  131. Megjött a felvétel: 4 perces videót tett közzé Észak-Korea a keddi nagy rakétakilövéséről hvg, 2017. július 5.
  132. USA vs. Észak-Korea: saját logikája szerint Trump az eddigi leggyengébb kezű elnök hvg, 2017. július 8.
  133. Trump meglepődött, hogy milyen nagy országok vannak Ázsiában 24.hu, 2017. augusztus 2.
  134. Trump: Hülye, aki nem akar jóban lenni az oroszokkal Index, 2016. január 7.
  135. Tízszer annyit beszéltek Clintonék emailjeiről, mint Trump pinafogdosásáról 444.hu, 2016. december 29.
  136. Trump: A hírszerzés szivárogtathatta ki az orosz kapcsolatról szóló hamis híreket hvg, 2017. január 11.
  137. Trump első nagy sajtótájékoztatóját tartja megválasztása óta Index, 2017. január 11.
  138. Orosz kém lesz Trump külügyminisztere? hvg, 2016. december 18.
  139. National security adviser Flynn discussed sanctions with Russian ambassador, despite denials, officials say The Washington Post, 2017. február 9.
  140. Dollártízezreket kapott Putyinék hírtévéjétől Trump elsőként megbukott főtanácsadója hvg, 2017. március 17.
  141. Máris lemondott Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója hvg, 2017. február 14.
  142. Nekiment a hírszerzőknek Donald Trump mno, 2017. február 15.
  143. Magyarázkodni kényszerül feltételezett orosz kapcsolata miatt Trump minisztere hvg, 2017. március 2.
  144. Az FBI cáfolta, hogy a kampány alatt lehallgatták Trumpot hvg, 2017. március 20.
  145. Orosz oligarchának dolgozott Trump első kampányfőnöke mno, 2017. március 23.
  146. Meddig nyúlnak a Kreml csápjai Washingtonban? hvg, 2017. március 29.
  147. Szankció alatt álló orosz bankkal tárgyalt a kampány idején Trump veje Index, 2017. március 28.
  148. Trump emberei legalább 18-szor beszéltek az oroszokkal Index, 2017. május 18.
  149. A Former Trump Adviser Met With A Russian Spy BuzzFeed, 2017. április 4.
  150. Orosz kémmel találkozgatott Trump volt tanácsadója Index, 2017. április 4.
  151. Putin Loyalists Are Invading Washington Bloomberg, 2017. április 6.
  152. Félreáll az orosz ügyeket vizsgáló képviselőházi bizottság elnöke Index, 2017. április 7.
  153. Orosz hekkert foghattak a spanyolok Magyar Nemzet, 2017. április 9.
  154. Trump az oroszoktól kapott kölcsönt HVG, 2017. április 16.
  155. Exclusive: Putin-linked think tank drew up plan to sway 2016 U.S. election - documents Reuters, 2017. április 19.
  156. Még két durva jelet találtak arra, hogy az oroszok beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba Index, 2017. április 20.
  157. Az FBI Comey kirúgása után is folytatja az orosz vizsgálatát Index, 2017. május 11.
  158. Trump le akarta állítani az FBI oroszok körüli vizsgálatát Index, 2017. május 17.
  159. Egyre abszurdabb fordulatokat vesz Trump szivárogtatása Index, 2017. május 17.
  160. Ebbe belebukik Trump? Ronda ügy került napvilágra Amerikában Privátbankár, 2017. május 16.
  161. Különleges ügyész fogja vizsgálni az orosz befolyást Trumpék kampányában hvg, 2017. május 18.
  162. Ha Trump sáros, akkor most tényleg nagy bajban van Index, 2017. május 18.
  163. Trump szerint boszorkányüldözést folytatnak ellene 24.hu, 2017. május 18.
  164. Titkos felvétel került elő egy Trump mögött az oroszokat sejtő republikánus vezetőről Index, 2017. május 18.
  165. Már a kampány alatt figyelmeztetett az oroszokra a volt CIA-igazgató Index, 2017. május 23.
  166. Trump veje titkos kommunikációt javasolt az oroszoknak Privátbankár, 2017. május 27.
  167. Összecsaphatnak a titkosszolgálatok hullámai Trump feje felett? Index, 2017. május 31.
  168. Valami kiszivárgott: tényleg az oroszok miatt nyert Trump? Privátbankár, 2017. június 6.
  169. TOP-SECRET NSA REPORT DETAILS RUSSIAN HACKING EFFORT DAYS BEFORE 2016 ELECTION The Intercept, 2017. június 5.
  170. Nyilvános az FBI volt igazgatójának beszéde, amelyben kitálal Trumpról 24.hu, 2017. június 7.
  171. Kirúgott FBI-vezér: Trump azt kérte, hagyja futni az orosz kapcsolatokkal vádolt Flynnt hvg, 2017. június 7.
  172. James Comey: Aggódtam, hogy Trump hazudhat 24.hu, 2017. június 8.
  173. "Ostrom alatt állunk" - megszólalt Trump hvg, 2017. június 8.
  174. Trump rúgott még egyet a leváltott FBI-igazgatóba a Twitteren hvg, 2017. június 9.
  175. Sessions tagadja, hogy oroszokkal tárgyalt volna 24.hu, 2017. június 13.
  176. Trump elismerte, hogy vizsgálat folyik ellene Index, 2017. június 16.
  177. Ha Trump csapata sáros, akkor sem lesz könnyű bizonyítani Index, 2017. június 16.
  178. Donald Trump már megint nem úgy gondolta, ahogy mondta Index, 2017. június 18.
  179. Trump lawyer's firm steered millions in donations to family members, files show The Guardian, 2017. június 27.
  180. Több millió dollárnyi adományt játszott át családjának Trump ügyvédje 444.hu, 2017. június 27.
  181. Did Trump lawyer break the law in vicious email attack on critic? CNN, 2017. július 14.
  182. Trump ügyvédje: Nézz a hátad mögé, te ribanc! Index, 2017. július 15.
  183. Visszafelé mutogat Trump Népszava, 2017. június 26.
  184. FBI-igazgató: Nem boszorkányüldözés a Trump elleni nyomozás Index, 2017. július 12.
  185. Trump szereti Putyint, de ő Clintont szerette volna 24.hu, 2017. július 13.
  186. Volt szovjet kémmel is találkozott Trump fia Hír TV, 2017. július 15.
  187. Fia miatt is főhet Trump feje Index, 2017. július 15.
  188. Nagy becsben tartja Trump az orosz barátokat Index, 2017. július 14.
  189. Megint erős állításokat tett Donald Trump ügyvédje Napi.hu, 2017. július 17.
  190. Lemondott Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője 24.hu, 2017. július 21.
  191. Trumpot nem érdekli, mit mond a hírszerzés Oroszországról Index, 2017. július 23.
  192. Donald Trump veje tagadja, hogy összejátszott volna az oroszokkal 24.hu, 2017. július 24.
  193. Orosz hekker: Az FBI ajánlatot tett, hogy Trump ellen valljak Index, 2017. július 28.
  194. Ha tényleg Trump diktált a fiának, bajban lehet Index, 2017. augusztus 1.
  195. Komolyra fordult a Trump elleni vizsgálat Index, 2017. augusztus 4.
  196. Trump veje: Saját irodáinkkal is képtelenek voltunk együttműködni, nemhogy az oroszokkal Index, 2017. augusztus 1.
  197. Orosz diplomata: Átláthatóak voltak a tárgyalások Trump tanácsadójával 24.hu, 2017. augusztus 5.
  198. Hálót szőttek az oroszok, Putyin pókként várt a fogásra Napi.hu, 2017. augusztus 17.
  199. Interior Department banned from Twitter after retweet of smaller-than-usual Trump inauguration crowd Boston Globe, 2017. január 21.
  200. Donald Trump sajtógyalázással és piti hazudozással kezdett első munkanapján 444.hu, 2017. január 22.
  201. Trump hazugsággal vádolja és megfenyegette a sajtót 24.hu, 2017. január 22.
  202. Trump főstratégája szerint a médiának be kellene fognia a száját 24.hu, 2017. január 27.
  203. Trump Habony Árpádja lesz az amerikai kormány legijesztőbb embere 24.hu, 2017. november 16.
  204. Trump's Sweden comment raises questions CNN, 2017. február 19.
  205. Trump: Mióta elnök vagyok, az emberek egyre boldogabbak Hír TV, 2017. február 19.
  206. "Terrortámadás? Mit szívott ez a pasi?" - Kiakadtak a svédek Trumpon hvg, 2017. február 19.
  207. Trump: a média a nép ellensége Index, 2017. február 18.
  208. Trumpnak sikerült elérnie, hogy a teljes amerikai média kénytelen legyen az orosz propagandához fordulni Index, 2017. május 13.
  209. Trump egyszerre üti a sajtót és az FBI-t 444.hu, 2017. február 24.
  210. Donald Trump a Twitteren üvöltözik az FBI-nak, pedig már ő Amerika elnöke 24.hu, 2017. február 24.
  211. Így vitáztak az amerikai újságírók Trump sajtófőnökével hvg, 2017. június 27.
  212. A médiát is ostorozó Trump két héten belül dönt a párizsi klímaegyezményről Index, 2017. április 30.
  213. Trump nem egy, hanem rögtön két baromsággal indította a tweetrohamot London-ügyben Index, 2017. június 4.
  214. Donald Trump elképesztő stílusban gyalázott egy újságírónőt Index, 2017. június 29.
  215. Donald Trump utánozza Habony Árpádot hvg, 2017. augusztus 8.
  216. Soha nem kezdett még amerikai elnök olyan alacsony népszerűséggel, mint Trump hvg, 2017. január 24.
  217. Mélyponton Trump megítélése 24.hu, 2017. március 20.
  218. Nagyot zuhant Trump népszerűsége Népszava, 2017. június 27.
  219. Trump gyűlölete Népszava, 2017. június 30.
  220. Csökkent Donald Trump népszerűsége Index, 2017. július 16.
  221. Sosem volt ilyen alacsony Trump népszerűsége 24.hu, 2017. augusztus 2.
  222. Oh, jaj, az oroszok kiszerettek Trumpból Napi.hu, 2017. augusztus 6.