Populizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A populizmus a politikai ideológia egyik ága. A nép, a választók bizalmának megszerzéséért - kivitelezhetetlen lózungokkal - operáló irányzat, mivel a nép óhajai örökre csak óhajok maradnak. A populizmus bizonyos nézetek szerint a népet egy, kizárólag a saját érdekeit szemei előtt tartó (szűk) hatalmi elit elnyomásban tartja, megfosztja a hatalomba való beleszólástól, ennélfogva a populisták elsőszámú célja a gazdasági, politikai és egyéb (köz)intézmények „visszahódítása” az „elittől” a „népnek”.

A populizmus latin eredetű szó, jelentése: népszerű.

Egyik értelemzése szerint a populizmus részben az uralkodó „elit” elleni társadalomfelfogás.

Olyan antielitista politikai ideológia, amely legfőbb nézete szerint a nemzetet egy, kizárólag a saját érdekeit szemei előtt tartó (szűk) hatalmi „elit” tartja elnyomásban, megfosztva a hatalomba való beleszólástól, ennélfogva a populisták első számú célja a politikai, gazdasági, kulturális és egyéb (állami és köz)intézmények „visszahódítása” az „elittől” a „népnek”, a nemzetnek.

A törvényhozásban az „elitista” minoritás /kisebbség/ hatalomgyakorlása s érdekeinek kizárólagossága miatt a többségi vélemény nem juthat felszínre, emiatt a nemzeti, illetve a közakarat nem érvényesülhet. A populizmus felfogása szerint a kizárólag az „elit” kezében lévő írott és elektronikus média az „elit” érdekei szerint befolyásol és manipulál.

A populizmus politikában ismeretes jelentése röviden: Hangzatos, de a gyakorlatban kivitelezhetetlen és megvalósíthatatlan ígéretek halmaza.

Még rövidebben: A populizmus életképtelen ígérethalmaz.

A populizmus a nép bizalmának megszerzéséért - kivitelezhetetlen lózungokkal - operáló irányzat, ahol a nép óhajai örökre csak óhajok maradnak. Emiatt rendszerint negatív értelemben használt kifejezés.

A populizmus a körülötte zajó eseményekre és tényekre nem kellően odafigyelő emberek politikai irányzata.

Definíciós problémák, különbségek[szerkesztés]

A populizmus definíciója, definiálása számos jól felismerhető jegye ellenére meglehetősen nehézkes, szinte minden definíciós kísérlet vitatott, lévén a politikai nézetrendszeren túl részben mentalitásnak is felfogható. Mint mentalitás, az antielitizmuson túl jellemző a népiség (ami többnyire a népre való állandó hivatkozásban merül ki) és a népközeliség (népi retorika, bölcsességek, szóhasználat, stb.).

Margaret Canovan angol politikafilozófus a korábbi definíciós kísérleteket csoportosítva a következő hét megközelítést, leírást találta:

  1. A populizmus a szocializmus egyik típusa, amely az elmaradott paraszti országokban jelentkezik, s szembekerül a modernizáció problémáival.
  2. A rurális kisemberek ideológiája, akiket veszélyeztet az ipar és a finánctőke.
  3. A populizmus rurális mozgalom, amely veszélyeztetve érzi a tradicionális értékeket a változó világban.
  4. A populizmus az a hit, amely szerint a többségi vélemény nem juthat felszínre az elitista minoritás aknamunkája miatt.
  5. Az a mozgalom vagy ideológia, amely szerint az erény (virtue) a többséget alkotó egyszerű emberekben rejlik, valamint az ő kollektív tradícióikban.
  6. A populizmus az az ideológia, amely szerint az emberek akarata feljebbvaló minden más értéknél.
  7. Az a politikai mozgalom, amelyet a városi munkásosztály és a parasztság tömegei támogatnak, de nem ezen társadalmi csoportok szervezeti hatalmának megnyilvánulásai.

Forrás[szerkesztés]