Ugrás a tartalomhoz

Nemzeti konzultáció

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nemzeti konzultáció a második Orbán-kormány által intézményesített politikai kérdőív [1][2] és propaganda.[3][4]

A fiktív Soros-tervvel riogató, nemzeti konzultációt hirdető plakátok a Fejér megyei Zichyújfaluban

A kifejezést Orbán Viktor eredetileg a 2005-ös országértékelő beszédében használta abban az összefüggésben, hogy a Fidesz a 2006-os parlamenti választásokat úgy akarja megnyerni, hogy tervezett intézkedéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel. Ennek következő lépése volt a 2005. március 9-én megalakult Nemzeti Konzultációs Testület (melynek többek között Pozsgay Imre és dr. Hoffmann Rózsa is tagja volt). Az ezt követő országjáró rendezvénysorozatban a rendezvényeken szóban, kérdőíveken, illetve postai úton kérdezték a választók véleményét politikai és közéleti kérdésekben. A Fidesz tájékoztatása szerint mintegy 1,6 millió emberrel létesítettek kapcsolatot a folyamat során.

A nemzeti konzultáció intézményesítését a megnyert 2010-es magyarországi országgyűlési választás után jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök; innentől kezdve 2015-ig a Miniszterelnökség által felügyelt kérdőíveken postázták ki a nemzeti konzultációs kérdőíveket. A kiértékelést a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) végezte.

2015. októbertől az újonnan alakult Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a nemzeti konzultációkkal kapcsolatos feladatokat.

A konzultációk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010 szeptemberében nyugdíjasok kaptak levelet, ahol a nyugdíjakkal és támogatásokkal kapcsolatos kérdőíveket küldtek ki. A több mint 2,8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza, a Miniszterelnökség közlése szerint csak az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került, melyet a Fidesz tájékoztatása szerint a párt önállóan fizetett.

2011 februárjában készült el az „Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről” megnevezésű kérdőív, melyhez a kormány tájékoztatása szerint mintegy 920 000 válasz érkezett.[5] A kérdőívek teljes költsége 750-800 millió forint volt, melyet már a Miniszterelnökség központi forrásokból fedezett.

2011. május 1-jén indult a „Szociális konzultáció”, melyet a hivatalos tájékoztatás szerint több mint egymillióan küldtek vissza. A kérdőív tíz kérdése az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, oktatási támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A költség itt is a hivatalos források szerint 750-800 millió forint között mozgott. A kérdőívvel kapcsolatban az adatvédelmi biztos, Jóri András (posztját később megszüntették) határozatban rendelte el a kérdőíveken szereplő személyes adatok törlését, mivel az az adatvédelmi törvény megsértésével megszemélyesített, a politikai vélemény körébe tartozó különleges adatok kezelését valósította meg.[6]

2012 szeptemberében a „Gazdasági konzultáció” nevű kérdőívet küldték ki, melyből a hivatalos források majdnem 700 ezer visszaküldött ívről beszéltek.[7] A kérdőívek adózással, járulékokkal, a nagyvállalatokkal és közműcégekkel, a minimálbérrel és nyugdíjakkal, a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak. A konzultációra a kabinet 976 millió forintot csoportosított át.

2015 májusában küldték ki a „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet”, melyet a kiküldött több mint 8 millió példányból egymillió körüli számban küldtek vissza. A kérdőív a terrorizmussal, menekültekkel, bevándorlókkal, az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. 1,34 milliárd forintos költsége először haladta meg az egymilliárd forintos határt.[3]

2017 áprilisában az „Állítsuk meg Brüsszelt!” című konzultációs kérdőív nyomdai költsége nettó 68,1 millió forintba került, míg a postai költségek nettó 881,5 millió forintot tettek ki. Április elejétől kezdve valamivel több mint 100 000 kérdőívet küldtek vissza.[8] Az Európai Bizottság összeállított egy válaszkiadványt, amelyben tételesen cáfolták a magyar kormány konzultációs kérdőívén szereplő és rájuk vonatkozó állításokat.[9] Bár a „konzultáció” teljes költsége ”csupán” 1,3 milliárd forint körül mozgott, ehhez szervesen hozzá tartozott a további 7,2 milliárd forintba kerülő, szintén közpénzből finanszírozott intenzív kormányzati propagandakampány.[3]

2017 őszén a „STOP Soros” című kérdőívet küldték ki. Erre érkezett be arányaiban a legtöbb válasz (8 millió kiküldött levélre a kormány állítása szerint majdnem 2,4 millió válasz érkezett[7]). Itt a költség meghaladta a 2 milliárd forintot, míg a kísérő kormányzati reklámkampány 7,5 milliárd forintba került.[3]

2018 ősszel a „Családvédelmi” konzultációs kérdőív került kiküldésre, ezúttal papír forma mellett online is. A kormány nyilatkozatai alapján ezt 1,3 millióan válaszolták meg, de ezt a számot árnyalja az, hogy kiderült, hogy a konzultáció online felületén azt bármilyen néven bármennyiszer meg lehetett válaszolni. Ez a kampány 2,2 milliárd forintba került.[3]

2020 júniusban a kérdőív címe „A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról” volt. Az íveket a kormány közleménye szerint 1,7 millióan töltötték ki. A teljes kampány (nyomtatott és online sajtó, rádió, tévé, hirdetések és plakátok) majdnem 11,5 milliárd forint közpénzt emésztett fel, ami a konzultációk sorában 2022-ig a legmagasabb volt.

2021 februárban „A járvány utáni nyitásról” címen jelent meg a kiadvány. Bár ezt a kérdőívet már csak online publikálták, tehát kitöltése elvileg sokkal könnyebb és gyorsabb volt, mégis ez kapta az egyik legkevesebb, 528 ezer választ,[3] elemzők szerint azért, mert a Fidesz tömegbázisának jelentős része városokon kívüli idősekből áll, akik kevésbé járatosak a digitális technikákban.[7] Az online megvalósítás ellenére így is több mint 5,7 milliárd forintba került a reklámköltségekkel együtt.[3]

2021 nyarán rendezték a „Járvány utáni életről” szóló konzultációt, melyet 1,4 millióan töltöttek ki (83% postai úton és 17% online). A költsége 6,2 milliárd forint volt.[10]

2022 októberében jelentette be az Orbán kormány szóvivője, hogy „az energetikai szankciókról” szóló nemzeti konzultációt terveznek indítani azon témákban, melyeket a kormány már szeptemberben megszavazott.[11]

A Hírklikk számos forrásra támaszkodó gyűjtése szerint 2010 és 2021 között a kormány több mint 50 milliárd forintot költött a nemzeti konzultáció formájú politikai kommunikációjára.[10]

2023 novemberében a „Szuverenitásunk védelméről” című kérdőívet küldték ki. A konzultációs íveket kb. másfél millióan töltötték ki.[forrás?] Az eredetileg 7 hétig tervezett kampányt a viszonylag kevés válasz miatt egy héttel meghosszabbították, 2024. január 17-ig.[12] A kormány demagóg propagandakérdései ellen és a valódi kérdésekben történő párbeszéd mellett az aHang, az Egységes Diákfront és a Szikra Mozgalom a kitöltetlen kérdőívek gyűjtésével tiltakozik. Január 8-ig több mint negyedmilliót gyűjtöttek össze a tervezett 1 millióból; a gyűjtést a hónap végéig folytatják.[13]

A 14. nemzeti konzultációs kérdőíveket 2024. novemberében kezdték postai úton megküldeni a lakosság részére. Ezen konzultáció központi tényezője az új gazdaságpolitikáról szóló kérdéskör, címe „Magyarország meg tudja csinálni”. A konzultáció főbb pontjai gazdaságpolitikai kérdések, miszerint a sikerhez „gazdasági semlegességen” keresztül vezet az út, továbbá a 13. havi nyugdíj megvédése, a bérnövekedési és családpolitikai kérdések, a KKV támogatási rendszere és a megfizethető lakhatás kérdésköre is központi helyen szerepelt. A konzultációs ívek összesen 11 kérdést tartalmaznak. A kérdőív november végétől online is kitölthető lett. A konzultáció december 20-án zárult le, 1.350.690 ember mondta el a véleményét. ( 1.188.067-en postai úton küldték meg válaszukat, 162.623-an online formában vettek részt benne) A konzultációban feltett kérdésekre ismételten igen magas százalékban (95-99% közötti arányban) a kormány álláspontjával egyetértő válaszok érkeztek vissza.[14][15]

A 2025. október 1-jén indult konzultáció fő témája az adóemelésre épült.[16] A határidőt december 7-ig meghosszabbították.[17] Összesen 1 604 174 válasz került visszaküldésre. Eredményei: 98% nem a többkulcsos adóra, 97% nem a családi adókedvezmények szűkítésére, 96% nem az anyák és a fiatalok adómentességének eltörlésére, 99% nem a rezsicsökkntés megszüntetésére, 98% nem a társasági adó megemelésére.[18]

2026. január–februárban küldték ki a „nemzeti petíció” íveit,[19] eredményeit pedig 2026. május 8-án tették közzé.[20]

Nemzeti konzultáció a Soros-tervről

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Soros György amerikai üzletember nemcsak pénzügyi tevékenységet folytat, hanem aktív politikai tevékenység is jellemzi munkáját, egy régebbi kijelentésében meg is kísérelte kifejteni doktrínáját politikájának lényegéről. A világnak vezetésre van szüksége. A múltban betöltöttük e szerepet, ma azért olyan erősek az Amerika-ellenes érzelmek, mert jelenleg nem tesszük[21] A magyar kormány 2017 októberében újabb nemzeti konzultációt[22] indított Sorosnak az európai menekültügyi rendszer újjáépítéséről kidolgozott gondolatairól, az úgynevezett „Soros-terv”-ről, amelyben a kormány álláspontjával ellenkező célokat határozott meg. A nemzeti konzultáció pontjai sokak által vitatott állításokat tartalmaztak – esetenként éppen Soros Györgynek a migrációs válság megoldását célzó, a válsághelyzet többszöri módosulása miatt többszörösen módosult javaslataival ellentéteseket.[23][24][25][26] A kérdőív kitöltői az egyes pontokról dönthetik el, hogy támogatják-e azt, vagy nem.[27] A Magyar Idők című újság szerint akár választási főpróbává is válhat a kormányt bíráló ellenzék számára ez a nemzeti konzultáció.[28] Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár pedig a Soros-tervről tartott nemzeti konzultáció jelentőségét hangsúlyozta azzal, miszerint a felvetett kérdések akár kétszáz évre meghatározhatják Magyarország sorsát.[29]

A „Soros-terv” a kormányzati kommunikációban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kormány kérdőívének szerkesztése során figyelembe vette a nemzetközi sajtóban publikált írásokat és egyéb dokumentumokat, amelyek alapján a kormány szerint, Soros György „A nyílt társadalom avagy a globális kapitalizmus megreformálása” című 2001-ben magyarul is megjelent könyvében megfogalmazott célokat szeretné elérni. Könyvében arról írt, hogy alapvető célja a globális nyílt társadalom létrehozása. Erről a fogalomról magyarul, a Soros Alapítvány 20 éves évfordulóján 2004. november 5-én hangzott el egy előadás Kis János filozófus részéről. Ismertette, hogy a nyitott társadalomban egyetlen vallás, egyetlen világnézet, életfelfogás, egyetlen kultúra sem törekedhet kizárólagosságra.[30] A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint Soros György az európai bevándorlással kapcsolatos problémák megoldását célzó terveit és elgondolásait nyilvános fórumokon tette közzé, és azok az uniós előterjesztések is hozzáférhetőek mindenki számára a világhálón, amelyekben szerepelnek a konzultációs kérdésekben megfogalmazott elképzelései:[31]

  • George Soros: Rebuilding the Asylum System (Project Syndicate – 2015.09.26.)[32]
  • George Soros: By failing to help refugees Europe fails itself (Financial Times – 2015.07.26.)[33]
  • Andras Gergely: Orban Accuses Soros of Stoking Refugee Wave to Weaken Europe (Bloomberg – 2015.10.30.)[34]
  • George Soros (Brüsszel, 2016.07.30.)][35][36][37]

Navracsics Tibor uniós biztos 2017 novemberében erről úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottságban nincs szó Soros-tervről, fel sem merült még munkaterv szintjén sem. Mint mondta: „Én értem, hogy a magyar kormány arra az egy vagy két újságcikkre alapozza, amit Soros György írt a migrációs válság kezelésére 2015 őszén.”[38]

2017 novemberében a Nyílt Társadalom alapítvány magyarországi szóvivője Soros György nevében rendre cáfolta az úgynevezett Soros-tervvel kapcsolatos nemzeti konzultáció kérdésként megfogalmazott állításait.[39] Maga Soros György a Financial Timesben azt nyilatkozta, hogy a tervének lényege nem az, amit a „magyar kormány propagandája” állít, hanem az, „hogy ez az elosztás tisztán önkéntes lenne, vagyis ez homlokegyenest ellenkezik azzal, amivel propagandakampányában a magyar kormány engem vádol”[40]

2017. november 20-án Soros saját honlapján – magyar nyelven is olvasható – közleményt jelentetett meg a magyar kormány nemzeti konzultációs kérdőívéről és a megoldási terveiről: „Aggódó polgárként Soros György rendszeresen közöl kommentárokat világszerte, amelyekben több témában is kifejti véleményét és megoldásokat szorgalmaz, ideértve a migrációs válságot is.”[41] Ezt követően interjút adott a The Financial Timesnak, amelyben kijelentette: „Nem maradhattam többé csendben, mert attól félek, hogy a titkosszolgálati nyomozás azt jelenti, hogy nemcsak a szervezeteket, hanem azoknak a vezetőit egyénileg is üldözni fogják.”[42]

2017. november 24-én Hadházy Ákos, miután alkalma nyílt egy alkalommal betekinteni a kormány állítása szerint 1 millió 754 ezer 128 darab visszaküldött nemzeti konzultációs ívet feldolgozó nyilvántartás működésének egy részébe, bejelentette, hogy véleménye szerint jóval kevesebb válasz érkezett, mint amennyi a kormányzati kommunikációban szerepel. Másnap a Fidesz egy ehhez nem kapcsolódó közleményben perrel fenyegette meg Hadházy Ákost.[43]

2017. december 2-án Dömötör Csaba sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a visszaküldési határidőig jóval több mint kétmillió ember küldte vissza a postai vagy internetes úton kitöltött kérdőíveket az államtitkot képező Soros-tervről,[44] amit minden idők legsikeresebb konzultációjaként értékelt.[45]

2017. december 5-én bejelentették, hogy végül több mint 2,3 millió kitöltött kérdőív érkezett be.[46]

Az Országgyűlés 2017. december 7-ei nemzetbiztonsági bizottsági ülésén Németh Szilárd azt bizonygatta, hogy létezik ilyen terv; állítását különböző indoklással – mint például egyes civil szervezetek elleni vádakkal – támasztotta alá. Az erről szóló nemzetbiztonsági jelentést azonban indoklás nélkül 2037-ig titkosították.[47] A civil szervezetekre vonatkozó vádak miatt (a konzultáció 5. pontja) a Magyar Helsinki Bizottság személyiségi jogi pert indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen, melynek során a bíróság a kormányszervet pénzbírságra és bocsánatkérésre kötelezte.[48][49]

A konzultáció lezárása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A néhány tízezerrel egymástól eltérő harmadik,[50] „végleges”nek tekinthető hivatalos kormányzati információt Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője 2017. december 11-én mutatta be, azt a „közjegyzői okiratot, amely ismertetése szerint hitelt érdemlően és egyértelműen igazolja, hogy a postától december 5-ig 2 millió 171 500 nemzeti konzultációs kérdőív érkezett be. Így az elektronikusan kitöltött ívekkel együtt csaknem 2 millió 300 ezren mondták el a véleményüket.” Bejelentette azt is, hogy a konzultáció eredménye arra kötelezi a kormányt, hogy olyan határozott intézkedéseket foganatosíthat, amelyekkel Soros György „tervének” végrehajtása megakadályozható lesz Magyarországon és az EU területén is.[51] Hadházy Ákos ellenzéki politikus azonban, aki személyesen nézte meg a beérkezett kérdőíveket három helyszínen azt állította, hogy semmilyen kimutatást sem tudtak mutatni, és a megtekintett dobozok alapján legfeljebb 900 ezer lehetett bennük. Szerinte a közjegyző nem hitelesíthet olyan folyamatot, ahol nem volt jelen. A magyar kormány ismeretlen tettes ellen feljelentést tett: a nemzeti konzultáció hitelességét rontó megnyilvánulások, illetve becsület csorbítására alkalmas hamis felvételek készítése és nyilvánosságra hozatala miatt.[52][53]

2017. december 14-én reggel Orbán Viktor, nyilatkozata szerint hátizsákjában a konzultáció eredményével, „kétmillió-háromszázezer ember véleményével” Brüsszelbe utazott, az európai uniós csúcstalálkozóra.[54][55] Orbán Viktor szerint, az említett csúcstalálkozón kiderült, hogy az úgynevezett „Soros-tervben” körvonalazódott terv szerint, a vezető európai politikusok közül jó néhányan be akarják hozni az úgynevezett migránsokat Európába, és utána pedig kötelező erővel szét akarják osztani. Így Magyarországra is akarnak betelepíteni idegeneket, migránsokat.[56] Donald Tusk bejelentette, hogy nem sikerült megállapodásra jutni a menekültválság kezelésére kidolgozott kvótarendszerrel kapcsolatban, mert az erős nyugati államok, Németország és Franciaország továbbra is a kötelező kvótarendszer fenntartását támogatják; a közép-európai országok viszont semmilyen engedményre sem hajlandók a megegyezés érdekében sem.[57]

A konzultációk módszertana

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a konzultációk nem közvélemény-kutatási, hanem egyszerű politikai kérdőív formában kerülnek megszervezésre, így sem a kérdések összeállításában, sem kiértékelésének módjában nem jelennek meg közvélemény-kutatással kapcsolatos szakmai szempontok. A kérdőívek kiértékelésének módszertana ismeretlen és átláthatatlan. (2015 februárjában a Miniszterelnökség megtagadta a feldolgozási adatok és a feldolgozás körülményeinek nyilvánosságra hozatalát, majd 2016 januárjában a Fővárosi Törvényszék egy magánszemély által kezdeményezett perben első fokon kötelezte a jogutód Miniszterelnöki Kabinetirodát a közérdekű adatok kiadására,[58] amit a Kabinetiroda a Fővárosi Ítélőtáblánál megfellebbezett.)

A konzultációk kritikája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A HVG megbízásából készített Medián-felmérés szerint a közvélemény az alkotmányozásról szóló kérdőíveket nem tekintette valódi beleszólási lehetőségnek.[59] Az ELTE Társadalomtudományi Karának intézetigazgatója a kérdőívet zavaros munkának nevezte, melynek összeállítása nem felel meg a szakma szabályainak; megállapította, hogy annak egyes kérdései sugalmazóak, másoknál a megfogalmazók „"elfelejtették", hogy a válaszolók nem mind jogászok”.[60]

A 2000 folyóiratban Szilágyi Ákos Vezérdemokrácia vagy cezarizmus? tanulmányában (2015) az Orbán-kormányt „cezarizmus felé menetelő vezérdemokráciá”nak nevezte (Max Weber kifejezésével), amely a pártok és parlament fölötti hatalmát arra használja, hogy felszámolja a társadalom politikai és kulturális sokféleségét (a pluralizmust), megszüntesse a politikai versengést (vagy csak puszta látszatként őrizze azt meg). Ennek részeként a népszavazás intézményét korlátozta, és tulajdonképpen kivezette az alkotmányból, miközben a parlamenti szavazásokat – amelyek alapján hatalmát gyakorolhatja – népszavazásként állítja be („fülkeforradalom”), és legitimitását megpróbálja a népszavazásként beállított nemzeti konzultációkra adott válaszokból meríteni, mondván: az a népakarat. Szilágyi párhuzamot állít a nemzeti konzultáció és a Harmadik Birodalom 1933-as „Gesetz über die Volksabstimmung” törvénye között, mert Hitler „vezérállamában" is korlátozták a népszavazást, csak szimbolikus értelme maradt, mivel csak a kormány kérdezhette meg a népet, hogy valamely intézkedést helyesel-e vagy sem.[61] Később a Hírklikk hírportálon megjelent cikk (2021) már egyenesen azzal vádolta Orbán Viktort, hogy a nemzeti konzultáció ötletét kifejezetten a náci Németországtól vette át.[62]

A bevándorlásról szóló kérdőíven szereplő kérdésekről a migrációval foglalkozó szociológusok, kutatók nagy csoportja úgy foglalt állást, hogy „minden szakmai és morális megfontolást nélkülöznek” és arra kérte a kormányt, hogy a politikai kampányt állítsa le.[63] A kérdőívről a közvélemény-kutató szakma egy része, illetve társadalomtudósok nyilatkozták, hogy a nemzeti konzultációk „közvélemény-kutatásnak álcázott mozgósító célú politikai kommunikációs eszközök”, melyek nélkülözték a közvélemény-kutatások szakmai szabályainak betartását. Kiemelték többek között, hogy a kérdések feltevése sok esetben manipulatív és sugallja a választ, a válaszokból gyakran kettő az elfogadásról és egy az elutasításról szól, a kérdések sorrendje manipulatív és fokozatosan kapcsolatot sugall nem összefüggő jelenségek között, valamint a válaszokat visszaküldők nem reprezentatív módon képviselik az összes érintett állampolgárt. Összességében a tudósok, tanárok és kutatók szerint a nemzeti konzultáció manipulációra alkalmas és rontja a közvélemény-kutatás hitelességét, illetve hamis látszatot kelt az állampolgárokban.[64]

A kérdőívek online kitöltésével a kormány egyrészt megszerzi a szimpatizánsai e-mail-címét, akiket ilyen módon mozgósítani tud, másrészt a kitöltés fontos ellenőrzéseket nélkülöz, például azonos IP-címről akárhány válasz beküldhető, továbbá nem ellenőrzik az e-mail-címek valódiságát, így a beküldések száma irreálisan magas is lehet. A 2017 októberi nemzeti konzultáció 7,2 milliárd forintba kerül.[65][66][67]

2017. november 8-án az Európai Parlament elnöki értekezletén szóba került a Soros-tervről folytatott nemzeti konzultáció, ahol a képviselőcsoportok vezetői és a parlament elnöke tárgyaltak stratégiai ügyekről. Guy Verhofstadt kérésére az EP elnöke, Antonio Tajani arra fogja kérni a magyar kormányt, hogy állítsa le a konzultációt, személyesen egyeztet majd az EU göteborgi csúcsértekezletén (2017.11.17.) Orbán Viktor miniszterelnökkel, kabinetfőnöke pedig telefonon egyeztet majd a magyar uniós nagykövettel. (Verhofstadt a Twitteren azt írta, hogy megdöbbentette, hogy az összes magyar háztartás ezt a populista, migráns- és Soros-ellenes propagandát kapja Orbántól.[68] A kormány részéről a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Dömötör Csaba Verhofstadt kritikájára adott válasz helyett így nyilatkozott: szerinte Verhofstadt egyértelműen támogatja azokat a javaslatokat, amelyekről a konzultáció szól, pl. azzal, hogy arra kérte a magyarokat, szavazzanak igennel a 2016-os magyarországi népszavazáson, így ezek után a konzultációban szereplő terveket letagadni „terebélyes arcátlanság”.)[69][70][71]

2020. szeptember 9-én Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő osztott meg közösségi oldalán egy olyan videót, amelyen az látszik, hogyan "hekkeli meg" és tölti ki sorra hamis adatokkal egy robot a kormány legújabb nemzeti konzultációs kérdőívét. A videót egy Nerbot névre hallgató felhasználó töltötte fel a YouTube-csatornájára, ahol összesen 25 órányi ilyen anyag szerepel. A program néhány másodperc alatt generál a kitöltéshez szükséges nevet, életkori adatot és e-mail címet, így a 25 óra alatt összesen 9-10 ezer alkalommal adhatta le a kérdőívet minden gond nélkül. "Mondhatnak bármit, ezek után az egész tényleg hiteltelen és csak az agymosásról szól" – kommentálta Facebook-oldalán a felvételt Hadházy.[72] A robot fejlesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a weboldalon nem működött a tömeges, robot általi kitöltések megakadályozására szolgáló alapvető védelem, ezért a legelemibb programozói tudás is elég volt ahhoz, hogy automatizálni tudja a kitöltéseket.[73] A kormány válaszul feljelentést tett a robot készítője ellen információs rendszer vagy adat megsértése vádjával, ám az ügyészség szerint "a vádemelés kérdésében egyelőre nem lehet megalapozottan dönteni".[74][75]

2021. július 26-án ismét bebizonyosodott, hogy a konzultációs weboldal továbbra sem tartalmazza az alapvető reCaptcha védelmet, ezért robotok által még most is automatikusan kitölthető. Erre ezúttal Tomanovics Gergely civil aktivista hívta fel a figyelmet, aki YouTube-csatornáján fél napon keresztül közvetítette élőben, ahogy az általa írt, NERbot 2.0-nak nevezett robot átlagosan 10 másodpercenként tölti ki véletlenszerűen generált nevekkel és e-mailcímekkel az online konzultációs ívet.[76] A robot készítője a 444-nek elmondta, hogy célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen könnyen manipulálható a rendszer.[77] A kormány ismét feljelentést tett, és ekkor derült ki, hogy a kormány állításával ellentétben még a 2020-as első NERbot ügyében sem történt vádemelés.[75][78]

2024 elején Hadházy Ákos, Heindl Péter jogász és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt közösen beadványt küldtek a Nemzeti Választási Bizottság részére, amelyben tételesen összefoglalták a „szuverenitásvédelmi" konzultáció számos elemét, amelyek szerintük a nemzetközi emberi jogi egyezménybe és a hazai választási törvényekbe egyaránt ütköznek.[79]

Költsége és kiadások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első 15 nemzeti konzultáció (2011 és 2025 között) legalább 119 milliárd forintba került. Az első konzultációk 1 milliárd forint körüli lebonyolítási összege 2017-től jelentősen megemelkedett. A 2023-as szuverenitásvédelmi konzultációnál 12,8 milliárd forintot fordítottak reklámra, és további 3,15 milliárdot technikai lebonyolításra. A 2025-ös, „Tisza-adóról” szóló konzultáció reklámkampánya 8,3 milliárd forintba került, a nyomdai és postázási költség pedig 4 milliárd forintba.[80] A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025-ben 7,8 millió darab konzultációs ív nyomtatását rendelt meg, amelyet Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. végzett 401 152 360 millió forintért. Ezt megelőzőn, a Voks2025 elnevezésű szavazólapokat is a Lounge Design gyártatta le, de akkor még 351 millió forintért. 2025-ben a nyomdai borítékok előállítására, valamint ezek kiküldésére a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. részére további 3 593 279 079 forintot fizettek ki.[81]

A konzultációk kérdőívei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Gumicsonttal hackelték meg a nemzeti konzultáció bejelentését". origo.hu. Hozzáférés: 2015. november 27..
  2. ↑ "Készülnek az új nemzeti konzultáció kérdőívei". Magyar Nemzet. 2015. július 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. november 27..
  3. 1 2 3 4 5 6 7 NVZS (2022. szeptember 24.). "Csak remélni lehet, hogy tízmilliárd forint alatt megúszhatjuk az újabb „nemzeti konzultációt"". Hírklikk.
  4. ↑ Telex․hu (2026. május 8.). "Rogán és Balásy 16 évig tolták az arcunkba a hazugságaikat". Hozzáférés: 2026. május 10.. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  5. ↑ A nemzeti konzultáció eredményei Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (pdf)
  6. ↑ "Jóri András határozata a Szociális Konzultáció 2011 adatkezeléséről". jogiforum. 2015. december 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. november 27.. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  7. 1 2 3 "Csak remélni lehet, hogy tízmilliárd forint alatt megúszhatjuk az újabb „nemzeti konzultációt"". Pécsi Stop. 2022. szeptember 24.
  8. ↑ "Alig küldik vissza Orbán nemzeti konzultációját". 24.hu. Hozzáférés: 2017. április 18..
  9. ↑ Az Európai Bizottság válasza a nemzeti konzultációra, ec.europa.eu
  10. 1 2 "Jelenleg is zajlik egy agyonhallgatott nemzeti konzultáció, az eddigiekre pedig 50 milliárd ment el". HVG. 2021. november 8.
  11. ↑ Teczár Szilárd (2022. október 7.). "Orbán szerint a brüsszeli bürokraták döntenek a szankciókról, de valójában a Magyar Kormány is rendre megszavazza azokat". Lakmusz.
  12. ↑ Mivel 7 hét alatt a korábbiakhoz képest nem túl sok, mintegy 1,2 millió válasz érkezett a kormány nemzeti konzultációjára, Orbánék úgy döntöttek, egy hétig még várják a válaszokat (HVG, 2024. január 9.)
  13. ↑ Több mint negyedmillió üres konzultációs ív gyűlt már össze (24.hu, 2024 január 8.)
  14. ↑ "Sikerrel zárult a 14. Nemzeti Konzultáció az új gazdaságpolitikáról". Hozzáférés: 2025. február 15..
  15. ↑ "„Magyarország meg tudja csinálni"". Hozzáférés: 2025. február 15..
  16. ↑ Kincső, Simon Barbara (2025. október 1.). "Mától indul a nemzeti konzultációs kérdőívek postázása, öt fontos kérdésben várják az emberek véleményét". index.hu. Hozzáférés: 2025. december 23..
  17. ↑ "Meghosszabbítja a kormány a nemzeti konzultáció kitöltési határidejét, a Tisza Párt állítólagos terveire hivatkoznak". telex. 2025. november 29. Hozzáférés: 2025. december 23..
  18. ↑ "kormany.hu/hirek/itt-vannak-a-nemzeti-konzultacio-eredmenyei". Hozzáférés: 2025. december 23..
  19. ↑ Nemzeti petíció
  20. ↑ A leköszönő kormány az utolsó napon közzétette a nemzeti petíció eredményét (444.hu)
  21. ↑ A Soros-doktrína, nol.hu
  22. ↑ Nemzeti Konzultáció Archiválva 2017. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, nemzetikonzultacio.kormany.hu
  23. ↑ Soros György (2015. szeptember 26.). "Rebuilding the Asylum Systemy" (angol nyelven). Project symdicate.org. 2017. szeptember 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 20..
  24. ↑ Soros György (2016. július 19.). "This Is Europe's Last Chance to Fix Its Refugee Policy" (angol nyelven). Foreign Policy. Hozzáférés: 2017. április 28..
  25. ↑ Soros György (2016. július 26.). "Ez Európa utolsó esélye". HVG. Hozzáférés: 2017. április 28..
  26. ↑ ""Nonszensz, hamis, alaptalan, légből kapott" – Sorosék válaszoltak Orbánék "kérdéseire"". hvg.hu. 2015. szeptember 29. Hozzáférés: 2017. szeptember 30..
  27. ↑ Íme, az új nemzeti konzultáció kérdése, magyaridok.hu
  28. ↑ A Soros-terv szerelmesei, magyaridok.hu
  29. ↑ A konzultáció témája akár 200 évre meghatározhatja Magyarország életét Archiválva 2017. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, kormany.hu
  30. ↑ Kis János: Nyitott társadalom, , kka.hu
  31. ↑ Válasz Szél Bernadettnek a Soros-tervvel kapcsolatban Archiválva 2017. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, kormany.hu
  32. ↑ "George Soros: Rebuilding the Asylum System". 2017. szeptember 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 28..
  33. ↑ George Soros: By failing to help refugees Europe fails itself[halott link]
  34. ↑ Andras Gergely: Orban Accuses Soros of Stoking Refugee Wave to Weaken Europe
  35. ↑ Here's the chilling speech George Soros gave to European Parliament, finance.yahoo.com
  36. ↑ Anna Crowley, Kate Rosin: Migration Governance and Enforcement Portfolio Review, ia601207.us.archive.org
  37. ↑ All EU countries must take their fair share of asylum seekers, europarl.europa.eu
  38. ↑ Navracsics szerint a magyar kormány Soros egy-két újságcikkére építette fel a sorosozó kampányát, 444.hu
  39. ↑ "Archivált másolat". 2017. november 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. november 20.. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  40. ↑ Soros: a magyar kormány szándékosan félremagyarázza a nézeteimet, magyaridok.hu
  41. ↑ Az október 9-i magyarországi nemzeti konzultációs kérdőív cáfolata,georgesoros.com
  42. ↑ Saját állításait cáfolja Soros György, magyaridok.hu
  43. ↑ https://merce.hu/2017/11/25/beperli-a-fidesz-hadhazy-akost-es-megint-megbuheralja-a-valosagot/
  44. ↑ http://hvg.hu/itthon/20171130_Pinter_soros_terv_bizottsag_kormany
  45. ↑ A kormány köszönetet mond Archiválva 2017. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, kormany.hu
  46. ↑ Több mint 2,3 millió kitöltött kérdőív, 2017.12.05., Dunaújváros online]
  47. ↑ Még húsz évig hazudozhatnak: 2037-ig titkosították az állítólagos Soros-jelentés állítólagos részleteit, 168ora.hu
  48. ↑ "Csatát nyert a Helsinki Bizottsag a nemzeti konzultációs perben". Magyar Helsinki Bizottság. 2017. december 8.
  49. ↑ "Rogán minisztériumának 30 napon át kell bocsánatot kérnie a civilektől a Nemzeti Konzultációval terjesztett hazugságok miatt". 444.hu. 2018. május 4.
  50. ↑ Nemzeti konzultáció: Rogánt matematikai baleset érte Archiválva 2017. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, zoom.hu
  51. ↑ 2017. december 11. Archívum a Wayback Machine-ben, kormany.hu
  52. ↑ http://hvg.hu/itthon/20171212_Kiadta_a_Posta_mennyit_szamlazott_a_konzultacios_ivekert
  53. ↑ https://hvg.hu/itthon/20171124_Hadhazy_kamu_nemzeti_konzultacio
  54. ↑ , magyaridők.hu
  55. ↑ lokal.hu
  56. ↑ Orbán Viktor: az EU külső védelmében egyetértés volt, a betelepítések ügyében nem, magyaridok.hu
  57. ↑ Nem tudta meggyőzni Tusk a tagállamokat, maradnak a kvóták, hvg.hu
  58. ↑ "Első fokon nyilvánosak az eddigi nemzeti konzultációk összesített eredményei". átlátszó.hu. 2016. február 6. Hozzáférés: 2016. február 8..
  59. ↑ "HVG: Megosztó alkotmány". 2015. december 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. november 27.. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  60. ↑ HVG: Zavaros munka a Szájer-Szili-féle alkotmánykérdőív
  61. ↑ Szilágyi Ákos (2015). "Vezérdemokrácia vagy cezarizmus?". 2000.
  62. ↑ NVZS (2021. február 10.). "Hitleri példára „nemzeti konzultáltat" Orbán – sorrendben immár 11. alkalommal". Hírklikk.
  63. ↑ "Ezt gondolják Orbán trükkjeiről azok, akik értenek a bevándorláshoz". Magyar Narancs. Hozzáférés: 2015. november 27..
  64. ↑ "Közvélemény-kutatók, társadalomtudósok tiltakoznak a nemzeti konzultáció ellen". Kettős Mérce. Hozzáférés: 2015. november 27..
  65. ↑ Nem létező e-mail címekkel, nevekkel is ki lehetett tölteni az online nemzeti konzultációt
  66. ↑ könnyen kijátszható a nemzeti konzultáció
  67. ↑ Kitöltene egymillió nemzeti konzultációt? Csak tessék, semmi akadálya!
  68. ↑ Guy Verhofstadt@guyverhofstadt, twitter.co
  69. ↑ "Az Európai Parlament elnöke Svédországban fog beszélni Orbánnal a Soros-terv miatt". index.hu. 2017. november 8.
  70. ↑ "Az EP elnöke megállítaná a Fidesz sorosozó konzultációját". 24.hu. 2017. november 8.
  71. ↑ "Cabinet office state secretary responds to Guy Verhofstadt's criticism of the Hungarian government's "national consultation" survey" (angol nyelven). Miniszterelnöki Kabinetiroda. 2017. november 9.
  72. ↑ "Robottal töltötték ki a nemzeti konzultációt". index.hu. 2020. szeptember 9.
  73. ↑ "Jelentkezett a Telexnél Nerbot, a nemzeti konzultációs honlap „meghekkelője"". telex.hu. 2020. szeptember 26.
  74. ↑ "Vádat emelhetnek Nerbot ellen". 444.hu. 2021. május 29.
  75. 1 2 "Már az ügyészség döntése előtt tényként közölte a kormány a vádemelést a NERbot készítője ellen". 444.hu. 2021. július 30.
  76. ↑ "Élőben követheti, ahogy egy robot több ezerszer tölti ki a nemzeti konzultációt". hvg.hu. 2021. július 26.
  77. ↑ "„Trollkodni kell, hogy elmondhasd a véleményed" - több ezerszer töltötte ki a Nemzeti Konzultációt a NERbot". 444.hu. 2021. augusztus 1.
  78. ↑ "Feljelentést tesz a kormány, amiért valaki élőben közvetítette, ahogy algoritmussal tölti ki a nemzeti konzultációkat". 444.hu. 2021. július 26.
  79. ↑ MEGTÁMADTUK A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGNÁL A „SZUVERENITÁSVÉDELMI” KONZULTÁCIÓT ÉS PLAKÁTKAMPÁNYT (MKKP, 2024. február 2.)
  80. ↑ "Legalább 119 milliárdot költött 2011 óta a kormány nemzeti konzultációra". telex. 2026. február 9. Hozzáférés: 2026. február 9..
  81. ↑ "Rogánék 4 milliárd forintot égettek el arra, hogy az embereket a „Tisza-adóról" kérdezzék". hvg.hu. 2026. január 23. Hozzáférés: 2026. január 23..
  82. ↑ Finta László: A szociális konzultáció Archiválva 2017. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, meltanyossag.hu

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemzeti_konzultáció&oldid=28961895”