Nemzeti konzultáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kormányzati plakátkampány, 2016. június 6.

A nemzeti konzultáció a második Orbán-kormány által intézményesített politikai kérdőív.[1][2]

A kifejezést Orbán Viktor eredetileg a 2005-ös „országértékelő beszédében” használta abban az összefüggésben, hogy a Fidesz a 2006-os parlamenti választásokat úgy akarja megnyerni, hogy tervezett intézkedéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel. Ennek következő lépése volt a 2005. március 9-én megalakult Nemzeti Konzultációs Testület (melynek tagjai között voltak például Pozsgay Imre és dr. Hoffmann Rózsa). Az ezt követő országjáró rendezvénysorozatban a rendezvényeken szóban, kérdőíveken, illetve postai úton kérdezték a választók véleményét politikai és közéleti kérdésekben. A Fidesz tájékoztatása szerint mintegy 1,6 millió emberrel létesítettek kapcsolatot a folyamat során.

A nemzeti konzultáció intézményesítését a megnyert 2010-es magyarországi országgyűlési választás után jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök; innentől kezdve 2015-ig a Miniszterelnökség által felügyelt kérdőíveken postázták ki a nemzeti konzultációs kérdőíveket. A kiértékelést a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) végezte.

2015. októbertől az újonnan alakult Miniszterelnöki Kabinetiroda nevű, Rogán Antal által irányított minisztérium lépett jogutódként a Miniszterelnökség helyére, és vette át a nemzeti konzultációkkal kapcsolatos feladatokat.

A konzultációk[szerkesztés]

2010 szeptemberében nyugdíjasok kaptak levelet, ahol a nyugdíjakkal és támogatásokkal kapcsolatos kérdőíveket küldtek ki. A több mint 2,8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza, a Miniszterelnökség közlése szerint csak az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került, melyet a Fidesz tájékoztatása szerint a párt önállóan fizetett.

2011 februárjában készült az „Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről” megnevezésű kérdőív, melyhez a kormány tájékoztatása szerint mintegy 920 000 válasz érkezett.[3] A kérdőívek teljes költsége 750-800 millió forint volt, melyet már a Miniszterelnökség központi forrásokból fedezett.

2011. május 1-jén került elindításra a „Szociális konzultáció”, melyet a hivatalos tájékoztatás szerint több mint egymillióan küldtek vissza. A kérdőív tíz kérdése az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, oktatási támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A költség itt is a hivatalos források szerint 750-800 millió forint között mozgott. A kérdőívvel kapcsolatban az adatvédelmi biztos, Jóri András (posztját később megszüntették) határozatban rendelte el a kérdőíveken szereplő személyes adatok törlését, mivel az az adatvédelmi törvény megsértésével megszemélyesített, a politikai vélemény körébe tartozó különleges adatok kezelését valósította meg.[4]

2012 szeptemberében a „Gazdasági konzultáció” nevű kérdőív került kiküldésre, melyből a hivatalos források majdnem 700 ezer visszaküldött ívről beszéltek. A kérdőívek adózással, járulékokkal, a nagyvállalatokkal és közműcégekkel, a minimálbérrel és nyugdíjakkal, a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak. A konzultációra a kabinet 976 millió forintot csoportosított át.

2015 májusában került kiküldésre a „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőív”, melyet a kiküldött több mint 8 millió példányból egymillió körüli számban küldtek vissza. A kérdőív a terrorizmussal, menekültekkel, bevándorlókkal, az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.

2017 áprilisában az „Állítsuk meg Brüsszelt!” című konzultációs kérdőív nyomdai költsége nettó 68,1 millió forintba került, míg a postai költségek nettó 881,5 millió forintot tettek ki. Április elejétől kezdve valamivel több mint 100 000 kérdőívet küldtek vissza.[5] Az Európai Bizottság összeállított egy válaszkiadványt, amelyben tételesen cáfolták a magyar kormány konzultációs kérdőívén szereplő és rájuk vonatkozó állításokat.[6]

Az úgynevezett Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció plakátja Gárdonyban

A magyar kormány 2017 októberében újabb nemzeti konzultációt[7] indított Soros György milliárdosnak a menekültügyi rendszer újjáépítéséről kidolgozott gondolatairól, az úgynevezett „Soros-terv”-ről. A nemzeti konzultáció pontjai sokak által vitatott állításokat tartalmaznak – esetenként éppen Soros Györgynek a migrációs válság megoldását célzó a válsághelyzet többszöri módosulása miatt többszörösen módosult javaslataival ellentéteseket.[8][9][10][11] A kérdőív kitöltői az egyes pontokról dönthetik el, hogy támogatják-e azt, vagy nem.[12] A Magyar Idők című újság szerint akár választási főpróbává is válhat a kormányt bíráló ellenzék számára ez a nemzeti konzultáció.[13] Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár pedig a Soros-tervről tartott nemzeti konzultáció jelentőségét hangsúlyozta azzal, miszerint a felvetett kérdések akár kétszáz évre meghatározhatják Magyarország sorsát.[14]

A konzultációk módszertana[szerkesztés]

Mivel a konzultációk nem közvélemény-kutatási, hanem egyszerű politikai kérdőív formában kerülnek megszervezésre, így sem a kérdések összeállításában, sem kiértékelésének módjában nem szerepelnek a közvélemény-kutatással kapcsolatos szakmai szempontok. A kérdőívek kiértékelésének módszertana nem ismert (2015 februárjában a Miniszterelnökség megtagadta a feldolgozási adatok és a feldolgozás körülményeinek nyilvánosságra hozatalát; 2016 januárjában a Fővárosi Törvényszék egy magánszemély által kezdeményezett perben első fokon kötelezte a jogutód Miniszterelnöki Kabinetirodát a közérdekű adatok kiadására,[15] melyet a Kabinetiroda a Fővárosi Ítélőtáblánál megfellebbezett).

A konzultációk kritikája[szerkesztés]

A HVG megbízásából készített Medián-felmérés szerint a közvélemény az alkotmányozásról szóló kérdőíveket nem tekintette valódi beleszólási lehetőségnek.[16] Az ELTE Társadalomtudományi Karának intézetigazgatója a kérdőívet zavaros munkának nevezte, melynek összeállítása nem felel meg a szakma szabályainak; megállapította, hogy annak egyes kérdései sugalmazóak, másoknál a megfogalmazók „elfelejtették, hogy a válaszolók nem mind jogászok”.[17]

A „bevándorlásról szóló kérdőívet” a migrációval foglalkozó szociológusok, kutatók nagy csoportja „szakmaiatlannak”, „erkölcstelennek” nevezte és felszólította a kormányt a politikai kampány leállítására.[18] A kérdőívről a közvélemény-kutató szakma egy része, illetve társadalom-tudósok nyilatkozták, hogy a „nemzeti konzultációk” „közvélemény-kutatásnak álcázott mozgósító célú politikai kommunikációs eszközök”, melyek nélkülözték a közvélemény-kutatások szakmai szabályainak betartását. Kiemelték többek között, hogy a kérdések feltevése sok esetben manipulatív és sugallja a választ, a válaszokból gyakran kettő az elfogadásról és egy az elutasításról szól, a kérdések sorrendje manipulatív és fokozatosan kapcsolatot sugall nem összefüggő jelenségek között, valamint a válaszokat visszaküldők nem reprezentatív módon képviselik az összes érintett állampolgárt. Összességében a tudósok, tanárok és kutatók szerint a nemzeti konzultáció manipulációra alkalmas és rontja a közvélemény-kutatás hitelességét, illetve hamis látszatot kelt az állampolgárokban.[19]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Gumicsonttal hackelték meg a nemzeti konzultáció bejelentését. origo.hu. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
  2. Készülnek az új nemzeti konzultáció kérdőívei. Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
  3. http://static.fidesz.hu/download/156/A_Nemzeti_Konzultacios_Testulet_kerdoivenek_eredmenyei_2156.pdf A nemzeti konzultáció eredményei]] (pdf)
  4. Jóri András határozata a Szociális Konzultáció 2011 adatkezeléséről. jogiforum. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
  5. Alig küldik vissza Orbán nemzeti konzultációját. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
  6. Az Európai Bizottság válasza a nemzeti konzultációra, ec.europa.eu
  7. Nemzeti Konzultáció, nemzetikonzultacio.kormany.hu
  8. Soros György: Rebuilding the Asylum Systemy (angol nyelven). Project symdicate.org, 2015. szeptember 26. (Hozzáférés: 2017. szeptember 20.)
  9. Soros György: This Is Europe’s Last Chance to Fix Its Refugee Policy (angol nyelven). Foreign Policy, 2016. július 19. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  10. Soros György: Ez Európa utolsó esélye. HVG, 2016. július 26. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  11. "Nonszensz, hamis, alaptalan, légből kapott" – Sorosék válaszoltak Orbánék "kérdéseire" (magyar nyelven). hvg.hu, 2015. szeptember 29. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  12. Íme, az új nemzeti konzultáció kérdése, magyaridok.hu
  13. A Soros-terv szerelmesei, magyaridok.hu
  14. A konzultáció témája akár 200 évre meghatározhatja Magyarország életét, kormany.hu
  15. Első fokon nyilvánosak az eddigi nemzeti konzultációk összesített eredményei. átlátszó.hu, 2016. február 6. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  16. HVG: Megosztó alkotmány
  17. HVG: Zavaros munka a Szájer-Szili-féle alkotmánykérdőív
  18. Ezt gondolják Orbán trükkjeiről azok, akik értenek a bevándorláshoz. Magyar Narancs. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
  19. Közvélemény-kutatók, társadalomtudósok tiltakoznak a nemzeti konzultáció ellen. Kettős Mérce. (Hozzáférés: 2015. november 27.)

További információk[szerkesztés]

A konzultációk kérdőívei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]