Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja

Ukipsm.svg
Adatok
Elnök Henry Bolton[1]
Elnökhelyettes Paul Oakden

Alapítva 1993. szeptember 3.
Székház Lexdrum House, Newton Abbot, Devon
Ifjúsági tagozat Fiatal Függetlenség
Tagok száma 47 000 (2015. május)

Ideológia konzervativizmus
brit nacionalizmus
euroszkepticizmus
gazdasági liberalizmus
jobboldali populizmus bevándorláselleneség
Politikai elhelyezkedés jobboldal
Európai párt Szövetség a Közvetlen Demokráciáért Európában
EP-frakció EFDD
Hivatalos színei lila, sárga

Egyesült Királyság politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja témájú médiaállományokat.

Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (angolul UK Independence Party, UKIP, ejtsd: jukip) vagy röviden Függetlenségi Párt egy brit euroszkeptikus párt. Nigel Farage, a Konzervatív Párt korábbi politikusa és a Konzervatív Pártból kilépett társai alapították 1993-ban. A párt ideológiája a brit nacionalizmus,[2] az euroszkepticizmus,[3] a gazdasági liberalizmus[3] és a jobboldali populizmus.

A párt sokáig csak az Európai Parlamentben (EP) képviseltette magát. Itt a pártelnök, Nigel Farage szellemes szónoklataival keltett feltűnést. Farage a sikeres Brexit-népszavazás után lemondott a pártelnökségről. 2016. szeptember 15-én Diana Jamest választották meg utódjául.[4] 2016. október 4-én Diana James lemondott a párt elnökségről, és Nigel Farage lett újra a párt elnöke.[5] 2016 november 28-án Paul Nuttalt választották a párt új elnökévé.[6]

2017. június 8-án Paul Nuttal lemondott a párt elnökségről, mivel kevés szavazatot kapott.[7]

Története[szerkesztés]

A UKIP az Anti-Federalist League (Antiföderalista Liga) tagjaként alakult meg 1991-ben Alan Sked történész vezetésével. A Liga elutasította a Maastirchti kritériumokat és célnak fogalmazta meg, hogy a kormányzó Konzervatívoknál elérje az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Alan Sked azután lett euroszkeptikus szemléletű, hogy a londoni London School of Economics-nál európai tanulmányokat oktatott.[8]

A párt indult az 1994-es európai parlamenti választásokon és 1%-ot értek el. Az 1997-es parlamenti választásokon a párt 0,3%-ot ért el országosan, egyedül a párt Salisbury jelöltje Nigel Farage ért el 5%-ot. A választási eredmények után Alan Sked lemondott a párt éléről, őt követte Michael Holmes. Sked azért mondott le mert a pártba állítása szerint beszivárogtak rasszista és szélsőjobboldali elemek, beleértve a BNP "kémjeit".[9][10]

Holmes vezetésével az 1999-es európai parlamenti választásokon 7%-ot értek, amivel 3 mandátumot szereztek. Délkelet-Anglia (Nigel Farage) Délnyugat-Anglia (Michael Holmes) és Kelet-Anglia (Jeffrey Titford) régiókból kerültek ki. Ez volt az első választás, amikor már az arányos-listás rendszert vezették be.[11]

Választási eredmények[szerkesztés]

A párt az európai parlamenti választásokon érte el első eredményeit. 1999-ben 3, 2004-ben 5, 2009-ben 12, 2014-ben 24 mandátumot szerzett, és ezzel első lett.

A 2015-ös brit parlamenti választáson a szavazatok száma alapján harmadik erő lett 12,6%-kal, de a választási rendszer aránytalansága miatt csak egyetlen képviselőt küldhetett a parlamentbe.

A párt elnökei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons:Category:UK Independence Party
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja témájú médiaállományokat.
  1. http://www.bbc.com/news/uk-politics-41447568
  2. Mivel az Egyesült Királyságot több nemzet alkotja, ezért ez nem azonos a kontinentális, nemzeti alapú nacionalizmussal, hanem inkább regionális alapú .
  3. a b Nordsieck, Wolfram: Parties and Elections in Europe. www.parties-and-elections.eu. (Hozzáférés: 2016. június 27.)
  4. Aki Brexitet kér karácsonyra – itt a UKIP új vezetője– Alfahír.hu, 2016.szeptember 16.
  5. http://www.bbc.com/news/uk-politics-37561065
  6. http://alfahir.hu/veget_erhet_a_ukip_politikai_valsaga_megvan_az_uj_partelnok
  7. https://althir.org/megtorpant-a-lazadas-eve-de-rovid-eletu-lehet-may-uj-kormanya-9383081.html[halott link]
  8. Usherwood 2008, p. 256; Abedi & Lundberg 2009, p. 78; Ford & Goodwin 2014, p. 21; Tournier-Sol 2015, p. 142.
  9. Ford & Goodwin 2014, pp. 36–37
  10. Cohen, Nick (6 February 2005). "Nick Cohen: No truth behind Veritas". The Guardian. London.
  11. Ford & Goodwin 2014, pp. 33–34

Külső hivatkozások[szerkesztés]