2016-os népszavazás az Egyesült Királyság EU-tagságáról

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kilépésre és bennmaradásra buzdító plakátok
A népszavazáson leadott szavazatok eloszlása az Európai Uniótól való elszakadás kérdésében:
  Kilépés
  Maradás

2016. június 23-án vélemény-nyilvánító népszavazást tartottak az Egyesült Királyság és Gibraltár területén az ország európai uniós (EU) tagságáról. A szavazók 51,9 százaléka az Unióból való kilépésre szavazott.

Előzmények[szerkesztés]

Az Egyesült Királyság elszigetelt földrajzi helyzeténél, nagyhatalmi erejénél, az Amerikai Egyesült Államokhoz való különleges viszonyánál és birodalmi múltjánál fogva mindig is vonakodva, félszívvel vett részt az 1945 utáni európai integrációban,[1] az EU működésében pedig a 2008-as gazdasági világválság óta különösen súlyos gazdasági és politikai problémák mutatkoznak, emiatt egyre népszerűbbé vált az ország EU-ból való kilépésének gondolata, az ún. „Brexit”[2] a lakosság körében.

David Cameron brit miniszterelnök 2013. január 23-án bejelentette, hogy amennyiben a Konzervatív Párt marad kormányon a 2015-ös parlamenti választás után is, akkor legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról.[3][4] Addig is a kormányfő újra akarja tárgyalni nemzetközi partnereivel az állam EU-hoz fűződő viszonyrendszerét. A miniszterelnök így próbálta kifogni a szelet az egyre népszerűbb euroszkeptikus Függetlenségi Párt (UKIP) vitorláiból. Miután meglepetésre megnyerte a választást,[5] 2016 januárjában meg is kezdte a tárgyalásokat, ellátogatott Budapestre is.[6] Az Európai Tanáccsal február 18–19-én folytatott megbeszélést.[7] Az EU többi tagországának vezetője elfogadta Cameron reformjavaslatait, melyek értelmében 4–7 évig az Egyesült Királyságban csökkenthetik az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó egyes juttatásokat, a családi pótlékot pedig 2020-tól bármely EU-tagországban csökkenthetik a korábban érkezettek gyermekei esetében is.[8] (Utólag elmondható, hogy a választók kevesellték az elért engedményeket.) Cameron szerint az Egyesült Királyság soha sem lesz sem az eurózóna, sem a schengeni térség, sem valamiféle EU-hadsereg tagja, és nem kell a németek és a franciák által szorgalmazott szorosabb politikai integrációban vagy leendő szuperállamban sem részt vennie. 2016. február 20-án közölte, hogy az év június 23-án tartják a népszavazást. (Az Egyesült Királyságban csak a parlament kezdeményezhet minden esetben külön törvénnyel népszavazást, a legfőbb törvényhozói hatalom ilyenkor lemond a döntési jogáról.)

Kampány[szerkesztés]

A szavazólap

A kampány mindkét oldalról elsősorban az ijesztgetésre épült és sok valótlan információ hangzott el.[9] Az európai ügyekben amúgy nagyrészt érdektelen és tájékozatlan brit közvéleményt elsősorban érzelmileg igyekeztek megdolgozni a kampánygépezetek: egyik oldalon a félelem, a másik oldalon a düh lett a fő motiváló erő.[10]

A Konzervatív Párt régóta megosztott volt a maradás-kilépés kérdésében, és Cameron a pártegység érdekében következetesen kerülte, hogy a kampány alatti viták során konzervatív politikusok kerüljenek egymással szembe. Cameron azt is kérte, hogy az EU vezetői ne avatkozzanak be a kampányba.

A szavazás előtt egy héttel egy magányos merénylő megölte Jo Cox munkáspárti képviselőnőt, emiatt rövid ideig szünetelt a kampány.[11]

Bennmaradás[szerkesztés]

A bennmaradás mellett David Cameron konzervatív miniszterelnök és Sadiq Khan, London 2016-ban megválasztott munkáspárti polgármestere vezette a kampányt. Elsősorban a kilépés okozta bizonytalansággal[12] és várható gazdasági problémákkal riogattak,[13] George Osborne pénzügyminiszter még adóemelést is ígért a kilépés esetére.[14]

Kilépés[szerkesztés]

Nigel Farage

A kilépés melletti kampány fő vezetői Nigel Farage, az ellenzéki UKIP elnöke – aki tulajdonképpen az egész népszavazást kitalálta és évek óta propagálta –, Boris Johnson volt konzervatív londoni polgármester – aki szerethető arcot adott az addig gyengélkedő kilépéspárti kampánynak és különben sokan David Cameron lehetséges utódjának tartják –, valamint az ugyancsak konzervatív Michael Gove igazságügy-miniszter volt.

Fő kampányállításuk szerint az Egyesült Királyságnak heti 350 millió font (140 milliárd forint) költséget jelent az EU-tagság, amit a kilépéssel meg lehetne spórolni, és a pénzt az egészségügyre lehetne költeni. Másik fő témájuk a külföldiek – főleg a lengyelek, de magyarok és románok is – munkavállalásának korlátozása volt. Szerintük Brüsszel miatt nem lehet korlátozni az EU-ból érkező bevándorlók (szóhasználatukban: EU-s migránsok) számát, a kilépés után egy ausztrál mintára bevezetett pontrendszer alapján szeretnék elbírálni a jelentkezőket, és csak a képzett munkaerő kapna szabad utat a szigetországba.[15] A migrációs-válság is gyakori téma volt: szerintük az EU nem engedi meg a briteknek hatékony határőrizet bevezetését. Az EU „demokratikus deficitje” is előkerült: az EU-t olyan nem közvetlenül választott vezetők irányítják, akik nem vonhatók felelősségre döntéseikért.

Eredmény[szerkesztés]

A népszavazás eredménye
  Kilépés
  Maradás
Az Egyesült Királyság zászlaja Népszavazás az Egyesült Királyság EU-tagságáról
2016. június 23.
Száma Aránya
Szavazásra jogosultak 46 500 001 100%
Szavazók
  • ebből érvényes
  • ebből érvénytelen
46 500 001
33 551 983
25 359
72,21% (100%)
99,92%
0,08%
Szavazatok
Száma Aránya
Kilépés 17 410 742 51,89%
Maradás 16 141 241 48,11%
Összesen 33 551 983 100%

Következmények[szerkesztés]

David Cameron bejelenti a lemondását

A népszavazás utáni első napok gazdasági és társadalmi eseményei[szerkesztés]

A népszavazás eredményének megismerése után válsághangulat uralkodott el a brit gazdaságban, de a hír negatív hatással volt az európai gazdaságra és az egész világgazdaságra is. Az angol font árfolyama a kereskedés megkezdésével szinte azonnal 10 százalékot zuhant a dollárhoz viszonyítva, ami 31 éve nem látott mélypontot jelentett az angol fizetőeszköz történetében, és jelentősen esett többek között az euró és a forint árfolyama is. A tőzsdei kereskedésre a pánikhangulat volt jellemző, meredek zuhanást produkáltak a brit és az európai részvénypiacok, és az amerikai és az ázsiai tőzsdék is érzékenyen reagáltak a fejleményekre.[16][17][18] Egyes szektorokat különösen megrázott a kilépés híre, így például óriási árfolyamzuhanások voltak tapasztalhatóak a Nagy-Britanniához kötődő légitársaságok részvényeinél, egyes társaságok papírjai 20, sőt 30 százalék fölötti esést is produkáltak az első napokban.[19] Mivel az ország viszonylag nagy olajexportőrnek számít, a Brexit után az olaj árfolyama is esett. A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet a szavazás után leminősítette Nagy-Britannia besorolását, majd pár nappal később az Európai Unióét is.[20] A befektetők az eseményekkel párhuzamosan a válságálló eszközökbe kezdték fektetni a pénzüket, így jelentősen megugrott a kereslet az arany és a stabil gazdaságok állapapírjai és fizetőeszközei iránt.

Társadalmi szempontból a szavazás lezárása után is megmaradt a brit nép mély megosztottsága. Az eredmény utáni napokban a csalódott maradáspártiak közül több millióan csatlakoztak egy a brit törvényhozás honlapján indított petícióhoz, ami új népszavazást követel. A kezdeményezés még a népszavazás előtt indult, és arra hívja fel a kormányt, hogy írjon ki új népszavazást, ha a részvételi arány nem éri el a 75 százalékot, és nem szerez legalább 60 százalékos többséget valamelyik oldal.[21] A képet némileg árnyalja, hogy hamisított aláírásokat is találtak a petícióban, amit utólag törölni kellett, valamint a sikeres kezdeményezés csak a téma megvitatására kötelezheti a brit parlamentet. A másik oldalról az eredmény hatására a kilépéspárti szavazók közül többen igazolva látták a kampány durvább bevándorlóellenes vonalának a legitimitását, aminek hatására a Brexit utáni napokban megnőtt az idegenellenes és rasszista támadások és zaklatások száma.[22][23]

Brit jogászok arra hívták fel a figyelmet, hogy a népszavazás nem kötelező érvényű, mert a brit alkotmányos berendezkedés alapján a kilépési folyamat elindításáról szóló döntés a parlament hatáskörébe tartozik, tehát parlamenti jóváhagyás nélkül a hivatalos kilépési értesítés kiküldése törvénysértő lenne.[24]

Várható hosszútávú következmények[szerkesztés]

A kilépéspártiak győzelme nyomán átrendeződnek a nemzetközi erőviszonyok: a nagy és gazdag ország távozásával az EU világpolitikailag meggyengül, de Németország szerepe tovább erősödik a maradék EU-ban. A nettó befizető kilépésével le fog csökkenni az EU költségvetése. Nem lép életbe az a reformcsomag sem, amelyről David Cameron miniszterelnök a referendum kiírása előtt Brüsszellel és az uniós társállamok vezetőivel megállapodott. Mivel a skótok többsége EU-párti, ismét felerősödhetnek a skót függetlenségi törekvések.[25] A kilépés gazdasági problémákat is okoz mind Nagy-Britanniában, mind az EU-ban. Először is el kell dönteni, hogy milyen új kapcsolatban legyen az Egyesült Királyság és a maradék-EU. A tényleges kilépés ezután következik majd, ami hosszadalmas tárgyalásokhoz és piaci bizonytalansághoz vezet.[26]

A Brexit körüli vita felsértette az unió egységét, az integráció további elmélyítése már nyíltan nem cél minden tagország számára.[27][28] Más országokban is felerősödött az euroszkeptikus pártok hangja, amelyek szintén népszavazást akarnak.[29]

Politikai következmények[szerkesztés]

David Cameron miniszterelnök-pártelnök a szavazás másnapján bejelentette, hogy távozik a kormányfői székből.[30] Utódja Theresa May lett. Lemondott az Európai Bizottság brit tagja, a pénzügyi stabilitásért felelős biztos, Jonathan Hill is.[31]

A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is bírálatokat kapott, mivel nem sikerült a párt társadalmi bázisát meggyőznie a bennmaradásról – főleg Északkelet-Angliában és Walesben –, és a kampányban sem vett részt teljes mellszélességgel, a pártvezetés hibájából pedig a munkásosztály – több más európai országhoz hasonlóan – elkezdett a politikai jobboldalra sodródni.[32] A munkáspárti árnyékkormány több minisztere lemondott.

Július 4-én Nigel Farage bejelentette, hogy lemond az UKIP elnöki posztjáról.[33]

Jogi következményei[szerkesztés]

A Brexit jogi következményei csak a Brexit tényleges foganatosítása, az Egyesült Királyságnak az EU-ból való tényleges kilépése után lesznek világosak. Már most megindult azonban különböző jogi szakterületeken a várható következmények elemzése. Így például a védjegyoltalom területén csak annyi világos egyelőre, hogy az Egyesült Királyságra nem fog kiterjedni a továbbiakban az európai uniós védjegyek oltalma. (Addig viszont igen.)[34]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lojkó Miklós: Nagy-Britannia, a vonakodó európai. A múlt vonzásábanRubicon, 1997/8. szám
  2. A „Brexit” szó a Britannia név és az angol exit, azaz kilépés szavak összevonásából jött létre. 2015-ben Görögország pénzügyi válsága és eurózónából való kilépése kapcsán már elterjedt a „Grexit” (Greece + exit) szó az angolszász sajtóban.
  3. David Cameron's EU speech – full textGuardian, 2013. január 23. (angolul)
  4. David Cameron uniós népszavazást ígért és hidegzuhanyt kapott – Kitekintő, 2013. január 24.
  5. Készül David Cameron uniós kívánságlistája – Magyar Idők, 2015. október 19.
  6. Orbán: Mi nem migránsok vagyunk Nagy-Britanniában – Index, 2016. január 7.
  7. Az Egyesült Királyság Európai Unión belüli helyzetének újraszabályozása – Európai Tanács
  8. EU-csúcs: komoly engedmények árán jött létre az egyezség – Magyar Nemzet, 2016. február 20.
  9. Brexit: mindenki hazudik a gazdasági következményekről – Index, 2016. május 27.
  10. EU, vagy amit akartok – a Brexit pszichológiája – Mindset.co.hu, 2016. június 23.
  11. Jo Cox halálával vége a Brexit-őrületnek Nagy-Britanniában – Euronews, 2016. június 16.
  12. Cameron: Nagy-Britannia „elveszített évtizede” követné a Brexitet – Magyar Idők, 2016. június 12.
  13. Ezek lehetnek a Brexit következményei a brit pénzügyminiszter szerint – Elemzeskozpont.hu, 2016. június 9.
  14. Durva megszorításokat lengetett be a brit pénzügyminiszter Brexit esetére – Index, 2016. június 15.
  15. Pontozná a magyarokat Boris Johnson – Origo, 2016. június 1.
  16. Félelem és rettegés a brit gazdaságban – Index, 2016. június 24.
  17. Pillanatnyilag jó ötletnek tűnt – Index, 2016. június 26.
  18. Felkavarja a tőzsdéket a Brexit – Index, 2016. június 24.
  19. Meredeken zuhannak a légitársaságok – Portfolio.hu, 2016. június 27.
  20. Az S&P leminősítette az EU-t is a britek kilépése miatt – 444.hu, 2016. június 30.
  21. Brexit: a népszavazás eredményének figyelmen kívül hagyását szorgalmazzák – Kitekintő.hu, 2016. június 26.
  22. Megszaporodtak a rasszista támadások a szavazás eredményének kihirdetése óta Nagy-Britanniában – 444.hu, 2016. június 26.
  23. Megugrott a rasszista bűncselekmények száma a Brexit után – Index, 2016. június 29.
  24. Törvénysértő lehet a Brexit az egyik legnagyobb jogi iroda szerint - Origó, 2016.07.04.
  25. Ha a britek kilépnek az EU-ból, a skótok kilépnek az Egyesült Királyságból – Index, 2016. május 27.
  26. Öt lehetőség, hogy mit kezdenek most a britek az EU-val – Index, 2016. június 24.
  27. Az EU felrobbantására készülnek? – Magyar Nemzet, 2013. január 27.
  28. Jön a „háború” – itt a figyelmeztetés – Napi.hu, 2016. március 3.
  29. Ha beindul a dominó, tagállamok sora követheti a briteket – Index, 2016. június 25.
  30. Ősszel már új miniszterelnöke lesz Nagy-Britanniának – Magyar Nemzet, 2016. június 24.
  31. Máris csomagol a brit EU-biztos – 24.hu, 2016. június 25.
  32. Bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a Munkáspárt vezetője ellen – Mandiner.hu, 2016. június 24.
  33. Lemondott Nigel Farage – Origó, 2016. július 4.
  34. Millisits Endre: Védjegyoltalom az Egyesült Királyságban - mi várható a Brexit után? Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2016. dec. 19. - 28. old.

További információk[szerkesztés]