Eurózóna

Európai Unión kívüli államok
Az eurózóna vagy euróövezet azon országok együttese az Európai Unión belül, ahol az euró a hivatalos pénznem. Az eurózónán belüli monetáris politikáért az Európai Központi Bank felelős.
Az eurózóna területe 2,8 millió km2, népessége 358 millió fő volt 2026-ban.[1][2] A 21 uniós tagország közül legutóbb Bulgária csatlakozott 2026. január elsején.[3] Árfolyamrendszerüket tekintve ezen országok egymással valutaunióban állnak. Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán – melyek monetáris szerződéssel –, valamint Koszovó és Montenegró – melyek egyoldalúan, monetáris szerződés nélkül használják az eurót – nem tagjai és nem rendelkeznek képviselettel az eurózóna különböző szerveiben.
Az eurózóna tagországai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az EU-27 azon 21 országa, amelyek áttértek az euró használatára (zárójelben feltüntetve a korábbi pénznemük):
Ausztria (osztrák schilling, ATS),
Belgium (belga frank, BEF),
Bulgária (bolgár leva, BGN),
Ciprus (ciprusi font, CYP),
Észtország (észt korona, EEK),
Finnország (finn márka, FIM),
Franciaország (francia frank, FRF),
Görögország (görög drachma, GRD),
Hollandia (holland forint, NLG),
Horvátország (horvát kuna, HRK),
Írország (ír font, IEP),
Lettország (lett lat, LVL),
Litvánia (litván litas, LTL),
Luxemburg (luxemburgi frank, LUF),
Málta (máltai líra, MTL),
Németország (német márka, DEM),
Olaszország (olasz líra, ITL),
Portugália (portugál escudo, PTE),
Spanyolország (spanyol peseta, ESP),
Szlovákia (szlovák korona, SKK),
Szlovénia (szlovén tolár, SIT).
Ezen országok együttesen alkotják az eurózónát, más néven az európai valutauniót. Ezen országok jogosultak mind euróérmék, mind euróbankjegyek kibocsátására.
Az anyaországuk közigazgatási rendszerébe szervesen tagozódó, Európán kívüli területek is az eurózónához tartoznak; így az euró a hivatalos fizetőeszköz a francia tengerentúli megyékben (Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion), Melilla és Ceuta területén, az Azori- és a Kanári-szigeteken, valamint Madeirán is.
A Franciaország társult területeiként nyilvántartott Saint-Pierre és Miquelon, Mayotte, Saint-Barthélemy, Saint-Martin, (valamint de iure a Francia déli és antarktiszi területek, Clipperton-sziget és az Indiai-óceáni francia szigetek) fizetőeszköze is, a megszűnt francia frank (FRF) helyett.
Egyes függő területeken – bár az anyaország tagja az euróövezetnek – nem az euró a hivatalos fizetőeszköz. Ezek: Aruba, Bonaire, Curaçao, Francia Polinézia, Saba, Sint Eustatius, Sint Maarten, Új-Kaledónia, továbbá Wallis és Futuna.
| Rögzített euróátváltási árfolyamok | |||
|---|---|---|---|
| Pénznem | Kód | 1 € | Lezárva |
| BEF | 40,3399 | 1998. december 31. | |
| FIM | 5,94573 | 1998. december 31. | |
| FRF | 6,55957 | 1998. december 31. | |
| NLG | 2,20371 | 1998. december 31. | |
| IEP | 0,787564 | 1998. december 31. | |
| LUF | 40,3399 | 1998. december 31. | |
| DEM | 1,95583 | 1998. december 31. | |
| ITL | 1936,27 | 1998. december 31. | |
| ATS | 13,7603 | 1998. december 31. | |
| PTE | 200,482 | 1998. december 31. | |
| ESP | 166,386 | 1998. december 31. | |
| GRD | 340,750 | 2000. június 19. | |
| SIT | 239,640 | 2006. július 11. | |
| CYP | 0,585274 | 2007. július 10. | |
| MTL | 0,429300 | 2007. július 10. | |
| SKK | 30,1260 | 2008. július 8. | |
| EEK | 15,6466 | 2010. július 13. | |
| LVL | 0,702804 | 2013. július 9. | |
| LTL | 3,45280 | 2014. július 23. | |
| HRK | 7,53450 | 2022. július 12. | |
| BGN | 1,95583 | 2025. július 8.[3] | |
Eurózónán kívüli országok, ahol szintén az euró használatos
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Monaco, San Marino és a Vatikán korábban a francia frankot, illetve az olasz lírát használta fizetőeszközként. Az euró bevezetése után az Unió, Franciaország és Olaszország egyezmények formájában engedélyezte ezeknek az államoknak az euró használatát. (A saját maguk által vert érmék hátlapján saját nemzeti szimbólumaik is szerepelhetnek.)
Andorrának történelme folyamán 2012-ig soha nem volt hivatalos pénzneme. Az euró megjelenése előtt a francia frank (FRF) és a spanyol peseta (ESP) volt itt használatban, így ezek megszűnésével a hercegség pénzneme az euró lett. Ellentétben a másik három EU-n kívüli enklávé törpeállammal, San Marinóval, Monacóval és a Vatikánnal, Andorra nem kötött megállapodást az Unióval a saját mintás érmék kibocsátására a közös valuta bevezetésekor. 2003-ban Andorra kérvényezte a jogot a saját mintás érmék kiadására. A következő évben az Európai Tanács megkezdte a tárgyalásokat az országgal. Az egyezményt végül 2011 június 30-án írták alá, és 2012. április 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény kimondja, hogy Andorra hivatalos pénzneme az euró. 2012 októberében az andorrai pénzügyminiszter, Jordi Cinca bejelentette, hogy az ország első saját euróérméi 2014. január 1-jén kerülnek forgalomba, ám erre végül csak az év végén került sor.
Montenegró és Koszovó, amely területeken korábban a német márka volt használatban (bár nem volt hivatalos fizetőeszköz), most szintén az eurót használják, bár az Unióval ők sem kötöttek erről egyezményt.
Eurózónán kívüli EU-tagállamok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az euró 1999-es bevezetésekor (a később csatlakozott Görögországon kívül) három uniós ország nem lépett be az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba: Dánia, az Egyesült Királyság (2020-ban kilépett az unióból) és Svédország. Dánia 2000-ben egy népszavazáson elvetette a bevezetését, az Európai árfolyam-mechanizmusnak (ERM II) 1999 óta tagja. Svédországban a 2003. szeptember 14-én megtartott referendumon döntöttek: itt a közös pénznem bevezetésének ellenzői kerekedtek felül, így az ország csatlakozását bizonytalan időre elhalasztották.
Az egyelőre ERM II-n kívüli Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Romániában még nincs az eurózónához való csatlakozásnak céldátuma.
A 2007-ben csatlakozott Bulgária 2026. január elsejével vezette be az eurót a bolgár leva helyett.[3][4]
Lehetséges euróövezeti tagok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A jövőben további országok is csatlakozhatnak az euróövezethez, amennyiben erre van politikai szándék és megfelelnek a kritériumoknak.
lehetséges új euróövezeti tagok:
- Csehország
- Magyarország
- Lengyelország
- Románia
- Svédország
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Population on 1 January". Eurostat (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. január 1..
- ↑ "Land cover overview by NUTS 2 regions". Eurostat (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. január 1..
- 1 2 3 "Bulgaria ready to use the euro from 1 January 2026: Council takes final steps". Consilium (angol nyelven). 2025. július 8. Hozzáférés: 2025. július 8..
- ↑ Zsombor, Péter (2025. június 4.). "Bulgáriában 2026-tól bevezetik az eurót". index.hu. Hozzáférés: 2025. június 11..