Finn márka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Finn márka
(Suomen markka (finnül)
finsk mark (svédül))
1000 márka
1000 márka

ISO 4217 kód FIM
Devizajel mk
Ország Finnország

Árfolyam
Aktuális árfolyam XE Currency Converter
Váltópénz
penni (p) 1/100
Érmék
Gyakran használt 10, 50p, 1, 5, 10 mk
Ritkán használt 1, 5, 20p
Bankjegyek
Gyakran használt 10, 20, 50, 100mk
Ritkán használt 500, 1000mk
Európai árfolyam-mechanizmus (ERM)
Kezdete 1996. október 14.
Rögzített árfolyam kezdete 1998. december 31.
€-val helyettesítve (nem készpénz) 1999. január 1.
€-val helyettesítve (készpénz) 2002. január 1.
Euró árfolyam 5,94573 mk
Kibocsátó
Központi bank Bank of Finland/Suomen Pankki/Finlands Bank
Weboldala

Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza.

A finn márka (finnül: markka; svédül: mark) Finnország pénzneme volt 1860-tól 1963-ig, amikor 1:100 arányban denominálták, és az új márka 1963-tól az euró 2002-es megjelenéséig forgalomban maradt. A pénznem szokásos jelölése a címlet után írt mk volt. Váltópénze a penni (1 márka = 100 penni). A bankjegyek és érmék feliratai finn és svéd nyelven is szerepeltek.

Érmék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

FinnischeMuenzen.jpg

  • 10 penniä (ezüst) – , egy gyöngyvirág a hátoldalán = 0,02 €
  • 50 penniä (ezüst) – , egy medve a hátoldalán = 0,08 €
  • 1 markka (réz) – Finnország címere az előlapján = 0,17 €
  • 5 markkaa (réz) – Saimaai gyűrűs fóka az előlapján, tündérrózsán egy szitakötő a hátoldalán = 0,84 €
  • 10 markkaa (belső része réz, külső oldala ezüst) – vörösberkenyfa ágai és termése az előlapján, siketfajd a hátoldalán = 1,68 €

Bankjegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A finn márka 1860 és 1963 között

A finn jegybank (Suomen Pankki) 1841-ben adta ki első rubel bankjegyeit. Az 1809-ig svéd fennhatóság alá tartozó Finnország 1809-től 1917. december 6-ig az orosz birodalom autonóm nagyhercegségeként létezett. A Finn Nagyhercegség 1860-ban vezette be a finn márka valutát, ennek árfolyama csak 1865-ig volt rögzítve 1 rubel = 4 márka árfolyamon a cári pénzhez. Ezzel a ténnyel magyarázhatóak a korszak olyan furcsa névértékű bankói, mint a 12 márkás (=3 rubel, amely Oroszországban tradicionális címlet), vagy a 40 márkás (=10 rubel). A finn papírpénzeken az orosz fennhatóság alatt finn, svéd és orosz, a függetlenné válás után pedig egészen az euró bevezetéséig finn és svéd nyelvű feliratok voltak olvashatóak. Az első, majd a második világháború következtében jelentős infláció lépett fel. Az 1922-es bankjegyszériát Gottlieb Eliel Saarinen tervezte, ennek az 50, 100, 500 és 1000 márkásain szereplő férfiak és nők meztelen csoportképei kisebb botrányt váltottak ki annak idején. 1939-ben bocsájtották ki az első 5000 márkást Johan (Juhana) Vilhelm Snellman portréjával, még 1945-ben új 50 és 100 márkás került forgalomba előoldalán Finnország címerével. 1955-ben a korábbi nagyméretű címletekkel szemben jóval kisebb, 142 X 69 mm-es, modern szériát vezettek be, ezután ilyen méretű maradt az összes finn márka bankjegy egészen az euró bevezetéséig.[1]

Finnország 5000 - valutareform előtti - márka 1945 (LittA).Juhana Vilhelm Snellman portréjával.

Az 1963-as valutareform utáni bankjegyek

1963. január elsején Finnországban valutareformot hajtottak végre, 1 új márka 100 régivel lett egyenlő. Az új címletsorban 1, 5, 10, 50 és 100 márkás bankjegyek kerültek kibocsájtásra. Az előző, 1955-ös szériájú, Tapio Wirkka tervezte régi márka bankjegyek átalakított változatai voltak. Az egymárkás előoldalán gabonakalászok, az ötösén fenyőág, a tízesén Juho Kusti Paasikivi (1870-1956) finn köztársasági elnök portréja, az ötvenesén Kaarlo Juho Stĺhlberg (1865-1952) finn köztársaségi elnök, a százasén pedig Johan (Juhana) Vilhelm Snellman (1806-1881) filozófus, államférfi képmása szerepelt, mindegyik hátoldalára egységesen Finnország címere került. Az előoldalon csak finn, a hátoldalon finn és svéd feliratok szerepeltek. 1975-ben bevezették az 500 márkás címletet Urho Kaleva Kekkonen (1900-1986) portréjával. Ennek az 500 márkásnak az érdekessége, hogy egy élő személy, Finnország akkor hivatalban lévő köztársasági elnöke került rá, s ez meglehetősen szokatlan eljárás a modern demokratikus világban. Az ötszázas hátoldalán Finnországé mellett a kilenc történelmi finn tartomány címere szerepelt. 1976-ban új típusú 100-as, 1977-ben új 50-es, 1980-ban pedig új 10 márkás került forgalomba ugyanazon személyek portréjával, de más dizájnnal, a hátoldalukon az államcímerrel.[2]

Finnország 5 márka 1963, harmadik (Litt.B) kiadás.
Finnország 10 márka 1980 (Litt.A) - második kiadás Juho Kusti Paasikivi portréjával.
Finnország 500 márka 1975. Urho Kaleva Kekkonen (1900-1986) finn köztársasági elnök (1956-1982) portréjával.

Az 1986-os széria

1986-ban teljesen új, Erik Bruun (1926- ) tervezte széria debütált, ezen a korábbi márka bankjegyekről ismerős neves finnek képmásait is lecserélték más hírességekére. A 10, 20, 50 és a 100 márkáson szereplő személyek Finnország 1917 óta tartó függetlenségének, az 500 márkás az 1917 előtti orosz, illetve az 1000 márkás az 1809 előtti svéd fennhatóság időszakát idézte fel. A bankjegysorozat első tagját, a 10 márkás bankjegyet 1993-ban kivonták a forgalomból, és ugyanebben az évben ennek helyettesítésére bevezettél a 20 márkás bankjegyet. Az 1991-ben biztonságtechnikai szempontból felújították az 1986-os szériát. Az 50 és 100 márkás címletek többek között rejtett képpel és bújtatott fémszállal, még az 500 és 1000 márkások hologrammal és bújtatott fémszállal lettek ellátva (1986 Litt.A széria - azaz 1986-os második (1991-es) széria). Az eredetileg rejtett képes, bújtatott fémszálas 1993-as 20 márkás második, 1997-es (1993 Litt.A) kiadása szintén hologramot kapott, s színezése is egyszerűbb lett.[3] Ezek a címletek ez első, 1986-os kibocsájtáshoz képest már nem csak a hát-, hanem az előoldalukon is hordoztak svéd nyelvű feliratokat.[4] Ugyan az 5000 márkás (840.94€) címletet is megterveztette a finn jegybank, de ennek bevezetésétől végül elálltak. Az ötezres előoldalára Mikael Agricola (1510-1557) reformátor, teológus, lelkész és nyelvész képmása került volna, a hátoldalára pedig a Turku-i katedrális.

Finnország 100 márka 1986. Első kiadás bújtatott fémszál, rejtett kép és előoldali svéd feliratok nélkül.

Érdekességek

A finn papírpénzek különlegessége a hitelesítő aláírás változatok nemzetközi viszonylatban elképesztően magas száma, ez az 1963-as valutareform után is jellemző volt. Például az 1963-as típusú 10 márkást 1980-ig tartó kibocsájtási időszaka alatt 155 különböző szignóváltozatban hozták forgalomba.[5]

1986-os sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kép Névérték Értéke euróban Szín Leírás
Előlap Hátlap Előlap Hátlap
FIN-10m-anv.jpg
FIN-10m-rev.jpg
10 márka
10 markkaa
1,68 € kék Paavo Nurmi (1897–1973), olimpiai bajnok atléta Olimpiai Stadion (Helsinki)
FIN-20m-anv.jpg
FIN-20m-rev.jpg
20 márka
20 markkaa
3,36 € kék Väinö Linna (1920–1992), szerző és író Tammerkoski
FIN-50m-anv.jpg
FIN-50m-rev.jpg
50 márka
50 markkaa
8,41 € barna Alvar Aalto (1898–1976), építész Finnlandia csarnok
FIN-100m-anv.jpg
FIN-100m-rev.jpg
100 márka
100 markkaa
16,82 € zöld Jean Sibelius (1865–1957), zeneszerző Hattyúk
FIN-500m-anv.jpg
FIN-500m-rev.jpg
500 márka
500 markkaa
84,09 € vörös Elias Lönnrot (1802–1884), a Kalevala szerzője Erdei túraútvonal
FIN-1000m-anv.jpg
FIN-1000m-rev.jpg
1 000 márka
1 000 markkaa
168,19 € kék/lila Anders Chydenius (1729–1803), pap és államférfi Kuninkaanportti kapuja a Suomenlinnaban
  1. Albert Pick: Standard Catalog of World Paper Money - seventh edition, general issues, volume two - Krause Publications Iola Wisconsin 1994
  2. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/EUR/FIN/FIN-FIB.htm
  3. http://www.suomenpankki.fi/en/setelit_ja_kolikot/markat/Pages/default.aspx
  4. Albert Pick: Standard Catalog of World Paper Money - seventh edition, general issues, volume two - Krause Publications Iola Wisconsin 1994
  5. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/EUR/FIN/FIN-FIB.htm