Mercedes-Benz Group
Mercedes-Benz Group | |
![]() | |
![]() | |
A vállalat székhelye, a Mercedes-Benz komplexum Stuttgartban | |
Hivatalos név | Mercedes-Benz Group AG |
Típus | Részvénytársaság |
Jogelőd |
Benz & Cie. (1883–1926) Daimler Motoren Gesellschaft (1890–1926) |
Alapítva | 1926 |
Székhely |
![]() |
Kiszolgált területek | Világszerte |
Vezetők |
Ola Källenius (Igazgatótanácsi Elnök) Bernd Pischetsrieder (Felügyelőbizottsági Elnök) |
Iparág | Autóipar |
Tulajdonos |
Intézményi befektetők (52.7%) Magánrészvényesek (22.8%) Geely (9.7%) Kuwait Investment Authority (6.8%) BAIC Group (9.98%) |
Forma | Aktiengesellschaft |
Termékek | Autó, Kereskedelmi járművek |
Árbevétel |
![]() |
Profit |
![]() |
Összes vagyon |
![]() |
Összes tőke |
![]() |
Alkalmazottak száma |
![]() |
Leányvállalatai |
Mercedes-Benz Smart |
Tőzsde | Frankfurti Tőzsde |
é. sz. 48° 47′ 06″, k. h. 9° 14′ 24″ | |
A Mercedes-Benz Group weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mercedes-Benz Group témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Mercedes-Benz Group AG egy németországi székhelyű multinacionális járműgyártó vállalat. 1926-tól 1998-ig Daimler-Benz, 1998-tól 2007-ig DaimlerChrysler, 2007-től 2022-ig Daimler néven működött, 2022 óta Mercedes-Benz Group néven fut. Székhelye Stuttgartban található.
A csoporthoz a következő márkák tartoznak: Mercedes-Benz, Smart, Mercedes-AMG, Detroit Diesel, Freightliner, Western Star, Thomas Built Buses, EvoBus (buszgyártó részleg, márkái: Setra és Mercedes-Benz buszok), BharatBenz (indiai részleg), Mitsubishi Fuso, továbbá részvénye van a Kamaz, Denza, Beijing Automotive Group cégekben is. Korábbi márkák: Maybach (2012-ben csődbe ment). 2017-ben 3.3 millió gépjárművet adtak el szerte a világon. A cég jelenleg a világ tizenharmadik legnagyobb autógyártó, illetve a legnagyobb tehergépkocsi-gyártó vállalata.[forrás?]
Története[szerkesztés]
1926-tól 1998-ig Daimler-Benz, 1998-tól 2007-ig DaimlerChrysler, 2007-től 2022-ig Daimler néven működött, 2022 óta Mercedes-Benz Group néven működik.
Gyárai[szerkesztés]
Bad Cannstatt és Untertürkheim városrészek, Stuttgart, Németország – motorgyár
Kuppenheim, Németország – akkumulátorgyár[1]
Autó-összeszerelő üzemek[szerkesztés]
Bréma, Németország
Düsseldorf, Németország
East London, Dél-afrikai Köztársaság
Hambach, Franciaország
Kecskemét, Magyarország
Ludwigsfelde, Németország (lásd még: Ludwigsfeldei Iparművek)
Peking, Kína
Rastatt, Németország
Sindelfingen, Németország
Tuscaloosa, Alabama, Amerikai Egyesült Államok
Vitoria-Gasteiz, Spanyolország
Tehergépkocsi-gyártás[szerkesztés]
Wörth, Németország
Gaggenau, Németország [forrás?]
Kuppenheim, Németország [forrás?]
Buszgyártás[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Így vetne véget a szennyező akkumulátorgyártásnak a Mercedes – Hvg.hu, 2023. március 5.
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Honlap
- Jürgen Grässlin: Daimler-Benz. Der Konzern und seine Republik. Droemer Knaur, München 2002, ISBN 3-426-80064-0.
- Jürgen Grässlin: Abgewirtschaftet?! Das Daimler-Desaster geht weiter. Knaur, München 2007, ISBN 978-3-426-77977-4.
- Peter Grohmann, Horst Sackstetter: Plakat: 10 Jahre Betriebsarbeit bei Daimler-Benz. Rotbuch-Verlag, Hamburg 1982, ISBN 3-88022-213-4.
- Max Kruk, Gerold Lingnau: Hundert Jahre Daimler Benz. v. Hase und Koehler, Mainz 1986, ISBN 3-7758-1117-6.
- Karl Heinz Roth, Michael Schmid (Hrsg.): Die Daimler-Benz AG 1916–1948: Schlüsseldokumente zur Konzerngeschichte. Greno, Nördlingen 1987, ISBN 3-89190-955-1.
- Angelina Sörgel: Daimler-Benz – der Multi im Musterländle. PIW, Bremen 1986, ISBN 3-925139-06-0.
- Gaby Weber: Daimler-Benz und die Argentinien-Connection: von Rattenlinien und Nazigeldern. Assoz. A, Berlin 2004, ISBN 3-935936-33-8.
- Arnd Zschiesche: Ein Positives Vorurteil Deutschland gegenüber – Mercedes-Benz als Gestaltsystem. LIT-Verlag, Berlin 2007, ISBN 978-3-8258-0904-1.
|