Ugrás a tartalomhoz

2020-as évek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Évszázadok: 20. század  •  21. század  •  22. század

Évtizedek: 1970-es évek  •  1980-as évek  •  1990-es évek  •  2000-es évek  •  2010-es évek  •  2020-as évek  •  2030-as évek  •  2040-es évek  •  2050-es évek  •  2060-as évek  •  2070-es évek

Évek: 2020  •  2021  •  2022  •  2023  •  2024  •  2025  •  2026  •  2027  •  2028  •  2029

A 2020-as évek a jelenlegi évtized, amely 2020. január 1-jén kezdődött és 2029. december 31-én ér véget.[1][2]

Politikai és társadalmi események

[szerkesztés]
Bővebben: 21. század

A világ jelentősebb vezetői

[szerkesztés]

Évfordulók

[szerkesztés]

Események és irányzatok

[szerkesztés]

A 2020-as évek a COVID-19 világjárvánnyal kezdődtek. A vírusról szóló első jelentések 2019. december 31-én jelentek meg, bár az első esetek állítólag közel egy hónappal korábban jelentek meg.[3] A világjárvány globális gazdasági recesszióhoz, a globális infláció tartós emelkedéséhez vezetett – az 1970-es évek óta először –, valamint globális ellátási lánc válsághoz. Az Egészségügyi Világszervezet a vírus miatt globális szükségállapotot hirdetett 2020 márciusától 2023 májusáig.

Számos kormányellenes tüntetés és felkelés történt a 2020-as évek elején, köztük a kiadatási törvény ellen indított hongkongi tüntetések folytatása; tiltakozások a COVID-19 világjárványra adott bizonyos helyi, állami és országos válaszok ellen; mások világszerte, különösen az Egyesült Államokban, a rasszizmus és a rendőri brutalitás ellen; egy Indiában a mezőgazdaság és a gazdálkodási törvények ellen; egy Izraelben az igazságszolgáltatási reformok ellen; egy másik Indonéziában a munkahelyekre vonatkozó salátatörvény ellen; tüntetések és sztrájkok Franciaországban a nyugdíjreform ellen; politikai válságok Peruban, Bangladesben, Örményországban és Thaiföldön; és számos Fehéroroszországban, Eswatiniben, Mianmarban, Afganisztánban, Srí Lankán, Iránban, Kínában, Oroszországban, Venezuelában, Szerbiában és Törökországban a kormányzati joghatóság, a korrupció és az autoritarizmus különböző formái ellen; valamint állampolgári zavargások az Egyesült Államokban, Japánban és Brazíliában a választási eredmények megváltoztatására tett kísérlettel. A 2024-es demokráciák közül a választásokon a hivatalban lévő hivatalban lévők támogatottságának 80%-a veszített világszerte, több veszteség is történelmi jelentőségű. Abban az évben Donald Trump volt amerikai elnököt újraválasztották egy második, nem egymást követő ciklusra. A folyamatban lévő katonai konfliktusok közé tartozik a mianmari polgárháború, az etióp polgárháború, a kivui konfliktus, a mali háború, a jemeni polgárháború, a szomáliai polgárháború, a szudáni polgárháború, a szíriai polgárháború, az orosz-ukrán háború és a gázai háború. 2021-ben kivonták az amerikai csapatokat Afganisztánból, és Kabul a tálibok kezére került, ezzel véget vetve a közel 20 éves afganisztáni háborúnak. Az orosz invázió Ukrajnában a második világháború óta a legnagyobb hagyományos katonai offenzíva lett Európában, ami menekültválsághoz, a globális kereskedelem zavaraihoz és a gazdasági infláció súlyosbodásához vezetett. 2023-ban egy Hamász vezette támadás Izrael első invázióját jelentette 1948 óta, ami kiváltotta Izrael invázióját a Gázai övezetben, egy palesztin területen. Az invázió közel mind a 2,3 millió gázai lakos kitelepítéséhez, humanitárius válsághoz, éhínséghez és gyermekbénulás-járványhoz vezetett, ami globális tiltakozásokat váltott ki Izrael ellen. 2024-ben a szíriai polgárháború alatt a lázadók gyors és megújult offenzívája Bassár el-Aszad megbuktatásához és az Aszad-rezsim bukásához vezetett. A kisebb konfliktusok közé tartozik a Maghreb-térségben zajló felkelés, az iraki felkelés, a Fülöp-szigeteki és a mexikói drogháború.

A 2020-as években bekövetkezett számos szélsőséges időjárási esemény felerősödésével számos világvezető a klímavédelmi fellépés „döntő évtizedének” nevezte, mivel az ökológiai válságok tovább eszkalálódnak.[4][5] 2023 februárjában egy sor erős földrengés követelt akár 62 000 ember halálát Törökországban és Szíriában; ez az esemény a 21. század öt leghalálosabb földrengése közé tartozott.

Jelentős fejlődés történt a mesterséges intelligencia összetettsége terén, az amerikai vállalatok, egyetemek és kutatólaboratóriumok úttörő eredményeket értek el a területen.[6] A generatív MI-alapú alkalmazások, mint például a ChatGPT és a DALL-E, több milliárd felhasználót gyűjtöttek össze, és lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy azonnal összetett szövegeket, képeket, művészeti alkotásokat és videókat generáljanak, amelyek összehasonlíthatók az emberi munka kifinomultságával. Ez számos tiltakozáshoz vezetett a lakosság körében, köztük az Amerikai Írószövetség is, amely 2023 májusától októberig sztrájkot indított a mesterséges intelligencia filmkészítésben és animációban való alkalmazása ellen. Más technológiai fejlesztések is történtek, amelyek sokakat érintenek, például a telekonferencia, az online tanulás, a streaming szolgáltatások, az e-kereskedelem és az ételkiszállítási szolgáltatások széles körű elterjedése, hogy kompenzálják a COVID-19 világjárvány első hónapjaiban a kormányok által világszerte elrendelt kijárási korlátozásokat. Számos népszerű közösségi média alkalmazás, mint például a Threads, a BeReal, a Clubhouse, a Bluesky, a Gettr és a Truth Social indult, folytatva a digitális technológia fejlődését. Az évtized elején világszerte elindultak az 5G hálózatok, és elterjedtek az okostelefonokban. A világűrrel kapcsolatos kutatások a 2020-as években tovább fejlődtek, az Egyesült Államok főként az űrkutatásban dominált, beleértve a James Webb űrteleszkópot, az Ingenuity helikoptert és az Artemis programot.[7][8] A virtuális valóságot (VR) és a kiterjesztett valóságot (AR) egyre inkább használják távoli együttműködéshez, megbeszélésekhez és képzésekhez. Az érintésmentes fizetések egyre elterjedtebbek, kényelmes és biztonságos fizetési lehetőségeket kínálva. A mobil pénztárcák, mint például az Apple Pay és a Google Pay, amelyek gyökerei a 2010-es években nyúlnak vissza, szintén népszerűvé váltak. A kriptovaluták, mint például a Bitcoin és az NFT-k, egyre népszerűbbek lettek.


Ebben az évtizedben a világ népessége 7,7 milliárdról több mint nyolcmilliárd főre nőtt. 2023-ra India megelőzte Kínát, mint a világ legnépesebb országa.[9][10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ van Lierop, Wal (24 December 2019). "Let's Make The 20s Roar Again!". Forbes. Archived from the original on 31 December 2019. Retrieved 1 January 2021.
  2. ↑ Beaujon, Andrew (31 December 2019). "Finally, a Decade Whose Name We Can Agree On". Washingtonian. Archived from the original on 31 December 2019. Retrieved 1 January 2020.
  3. ↑ "Chinese officials investigate cause of pneumonia outbreak in Wuhan". Reuters. 31 December 2019. Archived from the original on 2 January 2020. Retrieved 1 December 2022.
  4. ↑ "COP26: First day ends with Queen's message of statesmanship". Financial Times. 1 November 2021. Archived from the original on 10 December 2022. Retrieved 2 November 2021
  5. ↑ "Cop26: Biden urges unity in 'decisive decade' for planet". The Guardian. 1 November 2021. Archived from the original on 25 May 2024. Retrieved 2 November 2021
  6. ↑ Frank, Michael (22 September 2023). "US Leadership in Artificial Intelligence Can Shape the 21st Century Global Order". The Diplomat. Archived from the original on 8 December 2023. Retrieved 8 December 2023. Instead, the United States has developed a new area of dominance that the rest of the world views with a mixture of awe, envy, and resentment: artificial intelligence... From AI models and research to cloud computing and venture capital, U.S. companies, universities, and research labs – and their affiliates in allied countries – appear to have an enormous lead in both developing cutting-edge AI and commercializing it. The value of U.S. venture capital investments in AI start-ups exceeds that of the rest of the world combined.
  7. ↑ Signé, Landry Signe; Dooley, Hanna (28 March 2023). "How space exploration is fueling the Fourth Industrial Revolution". Brookings. Archived from the original on 25 May 2024. Retrieved 8 December 2023.
  8. ↑ "Chandrayaan-3 Details". isro.gov.in. Archived from the original on 23 August 2023. Retrieved 14 February 2024.
  9. ↑ "World population reach 8 billion". United Nations. 15 November 2022. Archived from the original on 20 January 2023.
  10. ↑ "UN DESA Policy Brief No. 153: India overtakes China as the world's most populous country | Department of Economic and Social Affairs". un.org. Archived from the original on 26 June 2023. Retrieved 18 May 2023.


Commons:Category:2020s
A Wikimédia Commons tartalmaz 2020-as évek témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2020-as_évek&oldid=28407025”