Luiz Inácio Lula da Silva
| Luiz Inácio Lula da Silva | |
| A Brazil Szövetségi Köztársaság 35. és 39. elnöke | |
| Hivatali idő 2003. január 1. – 2010. december 31. | |
| Előd | Fernando Henrique Cardoso |
| Utód | Dilma Rousseff |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2023. január 1. | |
| Előd | Jair Bolsonaro |
| Született | 1945. október 27. (80 éves)[1][2][3][4] Caetés |
| Párt | Munkáspárt (1980. február 10. – ) |
| Szülei | Dona Lindu Aristides Inácio da Silva |
| Házastársa | Rosângela Lula da Silva (2022. május 18. – ) |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
| Vallás | katolicizmus |
| Luiz Inácio Lula da Silva aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Luiz Inácio Lula da Silva témájú médiaállományokat. | |
Luiz Inácio Lula da Silva ([luˈiz iˈnasju ˈlulɐ dɐ ˈsiwvɐ], ⓘ) (Caetés, 1945. október 27.[1][2][3][4] –) brazil politikus, 2003 és 2010 között Brazília elnöke, akit 2022-ben ismét megválasztottak a 2023-ban kezdődő elnöki ciklusra.
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lula da Silva születéskori neve Luiz Inácio da Silva (családneve da Silva) volt. A „Lula” kezdetben becenév volt, de idővel hivatalosan is felvette, így lett Lula da Silva a családneve. A politikust széles körben nevezik egyszerűen Lulának.[5]
Fiatalkora
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Luiz Inácio da Silva 1945. október 27-én született (születési anyakönyvébe október 6-át jegyezték be) Caetésben (amely akkoriban Garanhuns egyik körzete volt), 250 km-re Pernambuco állam fővárosától, Recifétől, Brazília északkeleti részén. Aristides Inácio da Silva és Eurídice Ferreira de Melo nyolc gyermeke közül ő volt a hetedik; szülei földművesek voltak, akik az agreste (száraz vidéki régió) egyik legszegényebb részén éheztek. Katolikus neveltetést kapott. Lula édesanyja portugál és részben olasz származású volt.
Két héttel Lula születése után apja a São Paulo állambeli Santosba költözött Eurídice fiatalabb unokatestvérével, Valdomira Ferreira de Góisszal – bár az édesanya erről nem tudott. 1952 decemberében, amikor Lula hétéves volt, anyja São Paulóba költöztette a családot, hogy újra egyesüljenek a férjével. Egy 13 napig tartó, pau-de-arara (nyitott teherautóplató) hátán megtett utazás után megérkeztek Guarujába, ahol kiderült, hogy Aristides második családot alapított Valdomirával, akitől további tíz gyermeke született.
Aristides két családja egy ideig ugyanabban a házban élt, de nem jöttek ki jól egymással, így négy évvel később az anyja Lulával és testvéreivel együtt egy São Paulo-i bár mögötti kis szobába költözött. Ezt követően Lula ritkán látta apját, aki 1978-ban írástudatlanul és alkoholistaként halt meg. 1982-ben hivatalos nevéhez hozzáadta a Lula becenevet.
Magánélet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lula da Silva 1969-ben vette feleségül Maria de Lourdes Ribeirót aki 1971-ben épp közös gyermekükkel volt állapotos amikor hepatitisz következtében a gyermekkel együtt meghalt.
1974-ben Miriam Cordeirótól egy lánya Lurian született. Lula és Miriam sosem házasodtak össze és lányával is csak annak felnőtt korában kezdte tartani a kapcsolatot.
Lánya születése után két hónappal 1974 májusában feleségül vette Marisa Letícia Rocco Casát, egy 24 éves özvegyasszonyt, akivel 1973-ban ismerkedett meg. Házasságukból három fia (Fábio, Sandro, Luís) született, valamint örökbe fogadta felesége első házasságából származó fiát Lurian Cordeiro da Silvát. 43 év házasság után Marisa Letícia Casa 2017. február 2-án agyvérzés következtében elhunyt.
Második felesége halála után kezdett kapcsolatot Rosângela da Silvával. Esküvőjüket Lula da Silva szabadulása után 2022. május 18-án tartották katolikus szertartás szerint São Pauloban.
Tanulmányai korai munkahelyei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1974-ben Lula bal kisujját amputálták egy munkahelyi baleset után.
Lula da Silva kevés hivatalos iskolát végzett. 10 éves korában tanult meg olvasni, a második osztály után pedig otthagyta az iskolát, hogy dolgozzon. Nyolcévesen utcai árusként, 12 évesen cipőtisztitóként dolgozott. 14 éves korában 1960-ban kapta meg első hivatalos állását egy raktárban.
1961-ben egy csavarokat gyártó kohászati vállalatnál kezdett présgépkezelő gyakornokként dolgozni, miközben szakképzésben vett részt. Itt találkozott Lula először a sztrájkmozgalmakkal. Miután a mozgalom tárgyalásai kudarcot vallottak, Lula elhagyta a vállalatot egy másik kohászati vállalatért. 1966 és 1980 között a Villares Metals S.A. fémmegmunkáló cégnél. dolgozott.
1974-ben, egy gépbalesetben elvesztette a bal kisujját, miközben présgépkezelőként dolgozott a gyárban. A baleset után több kórházba is be kellett vonulnia, mielőtt orvosi ellátásban részesült volna. Ez a tapasztalat fokozta érdeklődését a Munkásszövetkezetben való részvétel iránt. Körülbelül ekkor kezdett el szakszervezeti tevékenységekben részt venni, és számos szakszervezeti tisztséget töltött be.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9..
- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ "Luiz Inacio Lula da Silva | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. október 3..