Olaf Scholz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Olaf Scholz
Olaf Scholz, 15-12-2022 (1) (cropped).jpg
A Német Szövetségi Köztársaság 9. kancellárja
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2021. december 8.
Szövetségi elnök Frank-Walter Steinmeier
Előd Angela Merkel
Németország alkancellárja
Hivatali idő
2018. március 14. 2021. december 8.
Kancellár Angela Merkel
Előd Sigmar Gabriel
Utód Robert Habeck
Németország pénzügyminisztere
Hivatali idő
2018. március 14. 2021. december 8.
Kancellár Angela Merkel
Előd Wolfgang Schäuble
Utód Christian Lindner
Hamburg főpolgármestere
Hivatali idő
2011. március 7. 2018. március 13.
Előd Christoph Ahlhaus
Utód Peter Tschentscher
Németország munkaügyi és szociális minisztere
Hivatali idő
2007 2009
Előd Franz Müntefering
Utód Franz Josef Jung

Született 1958. június 14. (64 éves)[1][2][3][4]
Osnabrück[5]
Párt Németország Szociáldemokrata Pártja (1975–)

Szülei Christel Scholz
Gerhard Scholz
Házastársa Britta Ernst (1998–)
Foglalkozás
  • politikus
  • jogász
  • international forum participant
Iskolái Hamburgi Egyetem (1978–1985, jogtudomány)
Vallás vallástalanság

Olaf Scholz aláírása
Olaf Scholz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Olaf Scholz témájú médiaállományokat.

Olaf Scholz [ˈoːlaf ˈʃɔlts], Hanganyag kiejtése?* (Osnabrück, 1958. június 14. –), német politikus, 2021-től Németország kancellárja.[6][7][8]

2007 és 2009 között munkaügyi és szociális miniszter Angela Merkel első kormányában. 2009 és 2019 között a Szociáldemokrata Párt (SPD) alelnöke, 2011 és 2018 között Hamburg főpolgármestere volt. 2018-ban két hónapig betöltötte a Szociáldemokrata Párt (SPD) ideiglenes elnöki tisztét.

2018–2021 között Németország alkancellárja és pénzügyminisztere Merkel negyedik kormányában.[9] Olaf Scholzot 2021. december 8-án választotta meg a Bundestag a Német Szövetségi Köztársaság 9. kancellárjává.[10][11][12]

Fiatalkora, tanulmányai[szerkesztés]

Olaf Scholz az alsó-szászországi Osnabrückben született, de Hamburg Rahlstedt kerületében nőtt fel. Szülei a textiliparban dolgoztak,[13] két öccse van: Jens Scholz, aneszteziológus, az Universitätsklinikums Schleswig-Holstein vezérigazgatója;[14][15] és Ingo Scholz, aki egy IT-vállalkozás üzletvezetője Hamburgban.[16]

Scholz Hamburg Rahlstedt Oldenfelde városrészében kezdte meg az iskolát, de aztán átjelentkezett a großloheringi általános iskolába. Miután 1977-ben leérettségizett, 1978-tól jogi tanulmányokat folytatott a Hamburgi Egyetemen.[17] Később munkajogra szakosodott ügyvédként helyezkedett el.

Scholz, a Jusos, az SPD ifjúsági szervezetének, kongresszusán (1984)

Politikai karrierje[szerkesztés]

Tisztségei az SPD-ben és a Bundestagban[szerkesztés]

Scholzot, a Sozialistische Jugend-Internationale korábbi alelnökét 1998-ban, 40 évesen választották meg először Hamburg Altona képviselőjének a Bundestagba. Scholz 2002 és 2004 között az SPD főtitkára volt; erről a tisztségéről akkor mondott le, amikor a párton belüli elégedetlenség miatt pártelnöke, Gerhard Schröder kancellár, lemondott pártelnöki tisztségéről.[18] A szövetségi választásokat követően még ugyanebben az évben az SPD Bundestag-frakciójának első parlamenti titkára lett, majd a szociáldemokrata párt frakcióvezetője.

2007-ben Scholz csatlakozott a Merkel-kormányhoz, a 2009-es szövetségi választásokat követően, amikor az SPD kilépett a kormánykoalícíóból, Scholzot az SPD frakcióvezető-helyettesévé választották.[19] 2010-ben részt vett a spanyolországi Sitgesben évente megrendezett Bilderberg-találkozón.[20]

Hamburg főpolgármestere[szerkesztés]

2011-ben Scholz volt az SPD elsőszámú jelöltje a hamburgi tartományi választásokon, amelyet az SPD a szavazatok 48,3 százalékával megnyert, és evvel a hamburgi parlament 121 képviselői helyéből 62-t szerzett meg.[21] Scholz, néhány nappal azután, hogy hivatalosan is Hamburg főpolgármesterévé választották, 2011. március 11-én lemondott elnyert képviselői mandátumáról.

A második legnagyobb német városban Scholz hét éves főpolgármestersége idején 10 ezer lakás épült, erőfeszítéseket tett a tanulmányi és gyermekgondozási díjak eltörlésére, a lakbérek emelkedésének megfékezésére, .[22]

Scholz vezetésével a szociáldemokraták megnyerték a 2015-ös hamburgi tartományi választásokat is, a szavazatok mintegy 47 százalékát szerezték meg. A Szövetség ’90/Zöldek Párttal közös koalíciós kormánya 2015. április 15-én esküdött fel. 2015-ben Scholz vezette Hamburg pályázatát a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére, amelynek becsült költségvetése 11,2 milliárd euró (12,6 milliárd dollár) volt, Los Angeles, Párizs, Róma és Budapest ellenében; a hamburgiak azonban később népszavazáson elutasították a város pályázatát, a szavazók több mint a fele az olimpiai projekt ellen szavazott.[23][24]

Alkancellár és pénzügyminiszter[szerkesztés]

A 2017-es szövetségi választásokat követő hosszú kormányalakítási időszak után, amelynek során a CDU, a CSU és az SPD megállapodott a koalíció folytatásáról, Scholzot valamennyi párt elfogadta szövetségi pénzügyminiszternek. A kormány többi tagjával együtt 2018. március 14-én tette le az esküt. Scholz lett Angela Merkel alkancellárja is.[25] Scholz már első hivatali hónapjaiban Németország egyik legnépszerűbb politikusává vált, meghaladva az 50 százalékos támogatottságot.[26][27]

Scholz Franciaországgal együtt a globális társasági minimumadóra és a technológiai óriáscégek új adószabályozásának bevezetésére tett erőfeszítéseket.[28][29]

Scholz hivatali ideje alatt mind minisztériumát, mind őt, magát, Németország történetének két példátlan méretű pénzügyi botránya miatt is vizsgálat alá vonták. 2018-ban, az Európa valaha volt legnagyobb adócsalási botrányának nevezett, Warburg Bankhoz kapcsolódó, cum-ex -ügyben, mely lényegében osztalékcsalásról szólt.[30] Ezt követte 2020-ban az úgynevezett Wirecard-botrány.[31][32] Mindkét ügyet parlamenti vizsgálatok követték, melyek során Scholz tagadta, hogy a skandalumok kapcsán bármilyen felelősség terhelné.[33][34] 2022 augusztusában a cum-ex ügyben Scholznak újra meg kellett jelennie az illetékes parlamenti bizottság előtt, most már kancellárként.[22] Amíg a több milliárd eurós adócsalási üggyel kapcsolatban az első meghallgatása során azt vallotta, hogy nem emlékszik a Warburg Bank vezetőivel folytatott perdöntő megbeszélések tartalmára,[35] úgy a második parlamenti meghallgatáson azt jelentette ki, hogy semmilyen befolyást nem gyakorolt az ügyre.[36] A kihallgatás patthelyzettel végződött.[37]

Az SPD–CDU–CSU koalíciós szerződés aláírása (2018. március 12.)

A németországi Covid19 járványra válaszul Scholz egy sor stratégiai jelentőségű mentőcsomagot dolgozott ki az ország gazdasága számára, köztük egy 130 milliárd eurós ösztönző csomagot 2020 júniusában vezettek be, amely a vállalkozásoknak és a vállalkozóknak kínált mentőövet. Scholzéknak a pandémia negatív gazdasági hatásainak enyhítésére meghozott törvényeinek köszönhetően a gyárak bezárását sikerült elkerülni. Németország evvel megelőzte a tömeges elbocsátásokat, és kisebb megrázkódtatásokkal vészelte túl a válságot, mint például Olaszország és Franciaország.[38]

Scholz felügyelte a Next Generation EU, az EU 750 milliárd eurós helyreállítási alapjának felhasználását is, amely a világjárvány sújtotta EU tagállamokat hivatott támogatni. A Németországnak szánt 28 milliárd euró 90 százalékának klímavédelemre és digitalizációra történő felhasználása Scholz vezetésével történt.[39]

Az SPD kancellárjelöltje[szerkesztés]

A választási kampány finisében (2021. augusztus 21.)

2020. augusztus 10-én az SPD pártvezetősége Scholzot jelölte a párt kancellárjelöltjének a 2021. szeptember 26-i németországi szövetségi választásra.[40] A választáson rajta kívül Annalena Baerbock, a Szövetség ’90/Zöldek jelöltje és Armin Laschet, a CDU/CSU jelöltje indult a kancellárság (Bundeskanzler) elnyerésért. A közvéleménykutatások előrejelzése szerint Scholznak volt a legnagyobb esélye a győzelemre.[41][42]

Scholz egyéni képviselőjelöltként is megmérette magát. A 61-es Bundestag–választókerületben szintén Annalena Baerbockkal, a Zöldek egyéni jelöltjével, valamint az FDP korábbi főtitkárával, Linda Teuteberggel szállt versenybe a közvetlen parlamenti mandátumért.[43] A választókerületet Scholz nyerte 33,5 százalékkal, Barbocknak a szavazatok 21,3 százalékát sikerült megszereznie, míg Teuteberg az összes mandátum 8,2 százalékát kapta.[44]

A választások eredményei igazolták a közvéleménykutatások előrejelzéseit. Az SPD 25,7 százalékot, a CDU/CSU 24,1 százalékot, a szabaddemokraták 11,5 százalékot, míg a Zöldek 14,6 százalékot értek el. Scholz alakíthatott koalíciós kormányt.[45]

Németország kancellárja[szerkesztés]

2021. december 8-án, Olaf Scholzot a Bundestag meggyőző többséggel választotta kancellárrá a többségi mandátummal rendelkező közlekedésilámpa-koalíció (SPD - FDP - Zöldek = piros - sárga - zöld, a pártok hagyományos színei alapján) képviselőinek 395 szavazatával.[6][8][46] A 736 képviselő közül 29 hiányzott a választásnál betegség miatt. Összesen 707-en adták le szavazatukat; 303 ellenszavazat, hat tartózkodás és három érvénytelen szavazat volt. A közlekedésilámpa-koalició képviselőinek 416 szavazata volt, Scholz tehát 21 szavazattal kapott kevesebbet, mint ahány mandátummal az SPD, az FDP és a Zöldek képviselői együttesen rendelkeznek.[47]

Scholz, a szavazást követően Steinmeier szövetségi elnöktől átvette kinevezési oklevelét, majd letette az esküt, melynek végéről elhagyta a szokásos zárómondatot, miszerint "Isten engem úgy segéljen!".[48][49] Az eskütételen részt vett Gerhard Schröder is, aki Scholzot megelőzően az utolsó szociáldemokrata kancellár volt.[50]Az eskütételt követően az új kancellár hivatalosan is átvette hivatalát elődjétől, Angela Merkeltől, aki 16 éven keresztül töltötte be a kancellári posztot.[6][7][46] Scholz 63 évével és 177 napjával a legidősebb személy, aki Németország kancellárja lett Ludwig Erhard óta, aki 66 évesen és 255 naposan lépett hivatalba 1963. október 17-én.

2021 végén a Politico Europe(wd) Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „cselekvők” kategória 1. helyére tette Scholzot. A politikai magazin az Európa legnagyobb gazdaságát jelentő Németország vezetését éppen átvett kancellár előtt álló kihívások – melyeket a konfliktusokat elkerülő Angela Merkel hagyott utódjára – közé sorolta Oroszország és Kína kérdését; Magyarország és Lengyelország jogállamisági ügyeit; valamint Európa gazdaságának zöldítését az ipar károsítása nélkül. Scholzot kiszámítható, könyvelőstílusú politikusként jellemezte, aki robotszerűen teljesítve kiérdemelte a „Scholzomat” becenevet.[51]

Scholz 2021 decemberében Varsóba látogatott, hogy tárgyalásokat folytasson Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. Megvitatták az Északi Áramlat-2 gázvezetéket, amely a Balti-tenger alatt, Lengyelország megkerülésével szállítana orosz gázt Németországba, valamint Lengyelországnak az EU-val a jogállamiságról és az európai uniós jog elsőbbségéről folytatott vitáját. Scholz támogatta Lengyelország erőfeszítéseit, hogy megállítsa a Fehéroroszországból beutazni szándékozó migránsok beáramlását.[52]

Scholz 2022-ig meghosszabbította a Szaúd-Arábiának történő fegyvereladás felfüggesztését,[53] és úgy döntött, hogy "a továbbiakban nem hagy jóvá semmilyen exportértékesítést olyan országoknak, amelyek közvetlenül részt vesznek" a Szaúd-Arábia vezette jemeni beavatkozásban.[54]

2022. február 22-én Scholz bejelentette, hogy Németország leállítja az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembehelyezésének engedélyezési eljárását, válaszul arra, hogy Oroszország elismert két Ukrajnán belüli, szakadár köztársaságot.[55] Scholz ugyanakkor felszólalt az ellen, hogy az EU kizárja Oroszországot a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből.[56]

Február 27-én a parlament rendkívüli ülésén Scholz történelmi jelentőségű beszédet mondott, amelyben bejelentette a német katona- és külpolitika teljes fordulatát („Zeitenwende“), beleértve fegyverek Ukrajnába szállítását és Németország védelmi költségvetésének drámai növelését.[57]

2022 júniusában Scholz kijelentette, hogy kormánya továbbra is elkötelezett az atomenergia fokozatos kivezetése mellett az emelkedő energiaárak és Németország Oroszországból származó energiaimporttól való függősége ellenére.[58] Angela Merkel, korábbi kancellár, a fukusimai atomkatasztrófa után kötelezte el Németországot az atomenergia kivezetése mellett.[59]

Az év folyamán Scholz kormánya olyan intézkedésekről döntött, amelyekkel enyhíteni kívánta az ország lakosságára nehezedő pénzügyi terheket, amelyek az Oroszország által Ukrajna ellen indított invázió és az Oroszország által leállított németországi földgázszállítások miatt megnövekedett megélhetési költségek (különösen az energia- és benzinárak emelkedése) miatt keletkeztek.[60] A két első, 30 milliárd eurós intézkedéscsomagban 300 eurós egyszeri kifizetést rendeltek el minden munkavállalónak, 100 és 200 euró közötti egyszeri kifizetést minden munkanélkülinek. Döntöttek a gyermeknevelési támogatás egyszeri, gyermekenként 100 eurós emeléséről és a minden tömegközlekedési eszköz igénybevételére jogosító, három hónapig érvényes 9 eurós bérlet bevezetéséről, valamint a benzinárak támogatásáról. A harmadik, 65 milliárd eurós intézkedéscsomag 300 eurós egyszeri kifizetést tartalmazott a nyugdíjasoknak, 200 eurós egyszeri kifizetést a diákoknak és hallgatóknak, 415 eurós fűtéstámogatást a lakhatási támogatásban részesülőknek, valamint 2023-tól a gyermekkedvezmény 18 euróval történő emelését, a midi-munkahelyek száma felső határának emelését, az országos helyi közlekedési bérlet bevezetését, jövedelemadó-kedvezményt, további 3000 eurós adómentességet, áramár-féket, valamint a polgári jövedelem bevezetését. Az intézkedések finanszírozása érdekében a közlekedésilámpa-koalíció megállapodott a villamosenergia-piaci váratlan nyereségének lefölözéséről.[61][62] Szeptember végén Scholz és kormánya 200 milliárd euró összegű hitelből (gazdasági stabilizációs alap) finanszírozott intézkedéseket mutatott be.[63] Ezek közé tartozik a gáz forgalmi adójának 19 százalékról hét százalékra csökkentése 2024 tavaszáig, a cseppfolyósított földgáz importjára szolgáló infrastruktúra bővítése LNG-terminálokon keresztül, az alternatív energiaforrások és a széntüzelésű energiatermelés potenciális kiaknázása, valamint az atomerőművek potenciális további üzemeltetése.[64]

Politikai és gazdaságpolitikai nézetei[szerkesztés]

Scholzot széles körben a párt mérsékelt szárnyához tartozónak tekintik a német szociáldemokratákon belül.

A 2021-es szövetségi választások előtt Scholz jelezte, hogy ellenzi a populista szocialista Die Linke párttal való kormánykoalíciót, de a Szövetség 90/ Zöldekkel való együttműködést támogatja.[65] Scholz, a választási küzdelem előrehaladtával már nem volt ilyen kategorikusan elutasító, választási vitájukon, Laschet kérdésére felelve, már nem utasította el egyértelműen a Linkével való esetleges koalíciós együttműködés lehetőségét.[66]

Scholz pénzügyminiszteri hivatalba lépése óta elkötelezte magát az állami eladósodás ellen és amellett, hogy visszafogottak legyenek az állami kiadások.[67]

2018-ban javasolta egy egész Európára kiterjedő munkanélküliségi biztosítási rendszer létrehozását, hogy az eurózóna ellenállóbbá váljon a jövőbeli gazdasági megrázkódtatásokkal szemben. Emellett pénzügyi tranzakciós adót is be akart vezetni.[68]

Ellentmondások[szerkesztés]

  • A Die Tageszeitung a 2003-as SPD pártkongresszus kapcsán interjút készített az akkor az egyik kormányzó párt főtitkáraként hivatalban lévő Scholzcal. Scholz, az interjú elkészültét követően komoly és lényegi változtatásokat követelt a neki előzetesen bemutatott cikken, ellenkezőleg az egész cikk visszavonásával fenyegetőzött. Amikor a szerkesztők közölték, hogy akár engedélye nélkül is megjelentetik a cikket, Scholz avval próbált zsarolni, hogy akkor a jövőben a Die Tageszeitungot kizárja az SPD háttérbeszélgetéseire meghívott médiumok közül.[69] Végül az újság Scholz összes válaszát feketével kitakarva jelentette meg az interjút. A lap főszerkesztője, Bascha Mika elítélte a Scholz magatartását, melyet a szabad sajtó, az újságírói hivatás és az olvasók elárulásaként aposztrofált.[70]
  • Scholzot bírálták a 2017-es hamburgi G20-csúcson történt zavargások kezelése miatt. A tiltakozások hatására Scholz, főpolgármesteri minőségében, bocsánatot kért Hamburg, a szövetségi köztársaság önálló városállama lakóitól, de lemondani nem volt hajlandó.

Magánélete[szerkesztés]

Olaf Scholz felesége Britta Ernst (Hamburg, 1961. február 23. ­–), aki 1997 óta szintén az SPD színeiben politizál, 2017 óta Berlin–Brandenburg tartomány oktatási, ifjúsági és sportügyi minisztere, emellett 2019 óta a tartományi parlament, a Bundesrat póttagja. „Az észak legerősebb házaspárja” – korábban így hívták őket, amikor hamburgi főpolgármesterként és kieli miniszterként alkottak egy párt.[71]

1998 óta élnek házasságban, gyermekük nincs.[71]

Olaf Scholz aláírja az SPD - FDP - Szövetség '90/Zöldek Vállalkozzunk több haladásra (Mehr Fortschritt wagen) című koalíciós szerződését (Berlin, 2021. december 7.)

A pár Hamburg Altona kerületében élt, mielőtt Potsdamba költöztek 2018-ban.[72]

Tisztségei nemzetközi és nonprofit szervezetekben[szerkesztés]

Nemzetközi szervezetek[szerkesztés]

  • Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), hivatalból tagja a kormányzótanácsnak.[73]
  • Európai Beruházási Bank (EBB), a kormányzótanács hivatalból eljáró tagja (2018 óta)[74]
  • European Stability Mechanism, a kormányzótanács tagja (2018 óta)
  • Asian Infrastructure Investment Bank (AIIB), hivatalból tagja a kormányzótanácsnak (2018 óta)[75]
  • Nemzetközi Valutaalap (IMF), hivatalból a kormányzótanács póttagja[76]

Nonprofit szervezetek[szerkesztés]

  • Stiftung Lebendige Stadt, a kuratórium tagja (2009 óta)
  • Deutsche Nationalstiftung, a szenátus tagja
  • Deutsches Museum, a kuratórium tagja
  • Friedrich Ebert Alapítvány (FES), tag
  • Hamburg Leuchtfeuer, a kuratórium tagja
  • Herbert és Elsbeth Weichmann Alapítvány, a kuratórium tagja
  • Übersee-Club, a kuratórium tagja
  • ZDF, az igazgatótanács tagja
  • Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik e. V. (DGAP), a nemzetközi légiközlekedés-politikai munkacsoport elnöke
  • Gewerkschaft Nahrung-Genuss-Gaststätten (NGG), tag
  • ZDF, a televíziós tanács tagja (2002–2010)
  • Policy Network, az igazgatótanács tagja (2002–2007)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Stammdaten aller Abgeordneten des Deutschen Bundestages. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
  3. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  6. a b c Kanzlerwahl live: Olaf Scholz ist neuer Bundeskanzler (német nyelven). https://www.fr.de, 2021. december 8. (Hozzáférés: 2021. december 8.)
  7. a b Stroh, Kassian; Roland: Live: Scholz als neuer Bundeskanzler vereidigt (német nyelven). Süddeutsche.de. (Hozzáférés: 2021. december 8.)
  8. a b Olaf Scholz im Bundestag zum neuen Bundeskanzler gewählt”, Der Spiegel, 2021. december 8. (Hozzáférés ideje: 2021. december 8.) (német nyelvű) 
  9. 16 év után távozik Angela Merkel, de hagyatéka még sokáig velünk marad (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2021. december 8.)
  10. Kanzlerwahl live: Olaf Scholz ist neuer Bundeskanzler (német nyelven). https://www.fr.de, 2021. december 8. (Hozzáférés: 2021. december 8.)
  11. Stroh, Kassian; Roland: Live: Scholz als neuer Bundeskanzler vereidigt (német nyelven). Süddeutsche.de. (Hozzáférés: 2021. december 8.)
  12. Olaf Scholz im Bundestag zum neuen Bundeskanzler gewählt”, Der Spiegel, 2021. december 8. (Hozzáférés ideje: 2021. december 8.) (német nyelvű) 
  13. Zoltán, Ágoston: Kicsi, ravasz és mindig nyer – Olaf Scholz útja a kancellári székig (magyar nyelven). index.hu, 2021. december 11. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  14. Gammelin, Cerstin: Olaf Scholz Bruder: Warum Jens Scholz in Paris berühmt (német nyelven). Süddeutsche.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  15. Christen, Ulf B.: Mit Jens Scholz soll die Uniklinik Kiel gesunden (de-DE nyelven). www.abendblatt.de, 2009. március 24. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  16. https://twitter.com/derscholz (magyar nyelven). Twitter. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  17. Schindler, Fabian: Stades Bürgermeister verkündet seinen Abschied (de-DE nyelven). www.abendblatt.de, 2011. március 21. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  18. Bernstein, Richard. „Schröder Quitting Party Post, Citing Need to Pursue Reforms”, The New York Times, 2004. február 7. (Hozzáférés ideje: 2021. szeptember 21.) (amerikai angol nyelvű) 
  19. SPIEGEL, Sebastian Fischer, DER: Müntefering Resignation: Merkel Loses 'Mr. Grand Coalition' (angol nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  20. Bilderberg Meetings - Home. web.archive.org, 2010. június 17. [2010. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  21. AICGS: ANALYSES : Hamburg, February 20, 2011 - AICGS Coverage of the 2011 Land Elections. web.archive.org, 2011. március 16. [2011. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  22. a b Olaf Scholz: The Teflon candidate (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2021. szeptember 23. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  23. Press, Associated: Hamburg mayor: our Olympics will cost $12.6bn, less than London 2012 (angol nyelven). the Guardian, 2015. október 8. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  24. Grohmann, Karolos. „Hamburg 2024 Games bid collapses in referendum defeat”, Reuters, 2015. november 29. (Hozzáférés ideje: 2021. szeptember 21.) (angol nyelvű) 
  25. NDR: Nachrichten aus Hamburg (német nyelven). www.ndr.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  26. Árpád, Németh: Még egy Olaf: Scholz, a következő német kancellár kimért, de kitartó; keresztény, de világi (magyar nyelven). euronews, 2021. november 4. (Hozzáférés: 2021. november 26.)
  27. Nienaber, Michael. „Germany's 'miserly' Scholz irks comrades at home and abroad”, Reuters, 2018. május 29. (Hozzáférés ideje: 2021. szeptember 21.) (angol nyelvű) 
  28. Germany and France see global tax deal, Ireland has doubts (angol nyelven). Reuters, 2021. április 6. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  29. Analysis: Germany's Scholz bets on experience in uphill election battle (angol nyelven). Reuters, 2021. június 14. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  30. Európa legnagyobb adócsalási botránya jöhet (magyar nyelven). euronews, 2018. október 19. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  31. magazin, Heinz-Roger Dohms, manager: Wirecard: Ominöse 250-Millionen-Euro-Forderung in der Bilanz (német nyelven). www.manager-magazin.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  32. Ede, Záborszky: Hackerek, kémek, pornó, szerencsejáték és a fantom kétmilliárd euró (magyar nyelven). index.hu, 2020. június 29. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  33. Germany's finance minister rejects blame for Wirecard fiasco (angol nyelven). Reuters, 2021. április 22. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  34. German minister denies responsibility in Wirecard scandal (angol nyelven). AP NEWS, 2021. április 22. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  35. Olaf Scholz előre tudhatott az ellene folytatott ügyészségi vizsgálatról (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  36. Adócsalási ügy miatt áll bíróság előtt a német kancellár (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  37. Rinke, Andreas. „Grilling over Scholz's handling of multibillion-euro tax fraud ends in stand-off”, Reuters, 2022. augusztus 19. (Hozzáférés ideje: 2022. szeptember 18.) (angol nyelvű) 
  38. Germany's SPD appeal to working class before election (angol nyelven). Reuters, 2021. május 9. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  39. Staff, Reuters. „Germany to spend 90% of EU recovery money on green, digital goals”, Reuters, 2021. április 27. (Hozzáférés ideje: 2021. szeptember 21.) (angol nyelvű) 
  40. Népszava: Scholztól várják a csodát: a szövetségi pénzügyminiszter lesz az SPD kancellárjelöltje (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  41. Missing Merkel already: German CDU loses chancellor’s voter base (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2021. szeptember 21. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  42. Nemzet, Magyar: A kancellárjelöltek utolsó televíziós vitáján is Olaf Scholz nyert (magyar nyelven). A kancellárjelöltek utolsó televíziós vitáján is Olaf Scholz nyert, 2021. szeptember 20. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  43. Warum Annalena Baerbock der Kanzlerin überraschend ähnlich ist (német nyelven). STERN PLUS | Geschichten, die bewegen. Zum Hören und Lesen. Werbefrei, 2021. április 20. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  44. Olaf Scholz (SPD) gewinnt Wahlkreis 61 vor Annalena Baerbock (Bü90/Grüne) (német nyelven). Landeshauptstadt Potsdam, 2021. szeptember 16. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  45. Sz.A: Megvan a német választások végleges eredménye: nyertek a szociáldemokraták, a CDU/CSU sok szavazót vesztett (angol nyelven). Növekedés.hu, 2021. szeptember 27. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  46. a b Online, FOCUS: 395 von 416 Ampel-Stimmen! Olaf Scholz mit klarer Mehrheit zum Bundeskanzler gewählt (német nyelven). FOCUS Online. (Hozzáférés: 2021. december 8.)
  47. »Dem Wohle des deutschen Volkes«: Kanzler Scholz leistet Amtseid im Bundestag”, Der Spiegel, 2021. december 8. (Hozzáférés ideje: 2021. december 8.) (német nyelvű) 
  48. Bundeskanzler Olaf Scholz ohne Gottes Hilfe vereidigt - Merkel übergibt Amtsgeschäfte (német nyelven). https://www.fr.de, 2021. december 8. (Hozzáférés: 2021. december 8.)
  49. »Dem Wohle des deutschen Volkes«: Kanzler Scholz leistet Amtseid im Bundestag”, Der Spiegel, 2021. december 8. (Hozzáférés ideje: 2021. december 8.) (német nyelvű) 
  50. Zoltán, Ágoston: Megválasztották Németország új kancellárját (magyar nyelven). index.hu, 2021. december 8. (Hozzáférés: 2021. december 8.)
  51. Politico 28 – The class of 2022 (angol nyelven). Politico Europe(wd), 2021. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  52. Tensions overshadow Olaf Scholz’s inaugural visit to Warsaw (angol nyelven). The Irish Times. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  53. Saudi Arabia: German arms export ban set to soften?. Tactical Report, 2022. március 18. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  54. Germany's Ban on Arms Exports to Saudi Arabia Spurs Pushback”, Der Spiegel, 2019. március 6. (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 17.) (angol nyelvű) 
  55. Welle (www.dw.com), Deutsche: Ukraine crisis: Germany halts Nord Stream 2 approval | DW | 22.02.2022 (brit angol nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  56. Reuters. „Russia should not be cut off from SWIFT at the moment - Germany's Scholz”, Reuters, 2022. február 24. (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 17.) (angol nyelvű) 
  57. 'A new era': Germany rewrites its defence, foreign policies (angol nyelven). France 24, 2022. február 27. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  58. Noyan, Oliver: Scholz and liberal finance minister clash over nuclear phase-out (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2022. június 9. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  59. (2022. augusztus 16.) „Foreign Policy” (angol nyelven). Wikipedia.  
  60. Zahlen zu Strom und Gas: Wie hart trifft Deutschland die Energiekrise? In: FAZ.NET. ISSN 0174-4909 (faz.net [abgerufen am 4. September 2022].
  61. Koalition: Entlastungen umfassen 65 Milliarden Euro (német nyelven). www.zdf.de. (Hozzáférés: 2022. november 11.)
  62. tagesschau.de: Entlastungspaket von 65 Milliarden Euro (német nyelven). tagesschau.de. (Hozzáférés: 2022. november 11.)
  63. tagesschau.de: Energiekrise: Gasumlage gekippt, Gaspreisbremse kommt (német nyelven). tagesschau.de. (Hozzáférés: 2022. november 11.)
  64. tagesschau.de: FAQ: Das beinhaltet der "Abwehrschirm" der Bundesregierung (német nyelven). tagesschau.de. (Hozzáférés: 2022. november 11.)
  65. SPD’s Scholz aims for Green coalition in next German government (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2021. szeptember 5. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  66. Roßmann, Robert: Bundestagswahl: Linke legt Sofortprogramm vor (német nyelven). Süddeutsche.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  67. Nienaber, Michael. „Germany's 'miserly' Scholz irks comrades at home and abroad”, Reuters, 2018. május 29. (Hozzáférés ideje: 2021. szeptember 21.) (angol nyelvű) 
  68. Staff, Reuters. „France, Germany still split on eurozone reforms, French official says”, Reuters, 2018. június 10. (Hozzáférés ideje: 2021. szeptember 21.) (angol nyelvű) 
  69. Schuller, Moritz: Should politicians be able to change quotes? (angol nyelven). the Guardian, 2003. december 8. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  70. Welle (www.dw.com), Deutsche: Time to end interview authorization in Germany? | DW | 19.01.2016 (brit angol nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  71. a b Anonym: Olaf Scholz's wife: Britta Ernst is SPD minister - they were "the most powerful couple in the north" (angol nyelven). newsrnd.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  72. Vizekanzler ist Neu-Potsdamer (német nyelven). MAZ - Märkische Allgemeine. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  73. European Bank for Reconstruction and Development Shareholders and Board of Governors (angol nyelven). www.ebrd.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  74. Board of Governors (angol nyelven). EIB.org. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  75. Board of Governors - AIIB (angol nyelven). www.aiib.org. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  76. (2021. szeptember 19.) „International Monetary Fund” (angol nyelven). Wikipedia.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Olaf Scholz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Elődje:
Angela Merkel
Németország szövetségi kancellárja
2021. december 8. óta
A Német Szövetségi Köztársaság címere
Utódja:
jelenleg hivatalban

További információk[szerkesztés]