Sitges

Sitges
Sitges címere Sitges zászlaja
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartomány	Barcelona
Rang	község Katalóniában
Hivatalos nyelv	katalán
Polgármester	Aurora Carbonell i Abella (2019. június 15. – )
Irányítószám	08870
Körzethívószám	93
Testvérvárosok	Lista Andorra, Teruel Monemvaszia Bagnères-de-Luchon
Népesség
Teljes népesség	31 222 fő (2022)
Népsűrűség	711,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10 m
Terület	43,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sitges Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41° 14′ 02″, k. h. 1° 48′ 15″41.233888888889, 1.8041666666667
Sitges weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sitges témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sitges település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 31 222 fő (2022).

A város filmfesztiváljáról és karneváljáról ismert. A helyi művészeti élet Santiago Rusiñol festő Stigesben letelepedésével kezdődött, aki a katalán modernizmus egyik jeles képviselője volt. Az 1960-as években a Franco-korszak ellenkulturális hídfőállása volt a település és a "kicsi Ibiza" becenevet kapta a hely. Már ekkoriban is a melegek kedvelt üdülőhelye volt a település.

A város állandó lakosságának 35%-a külföldi. Főleg Hollandiából, Egyesült Királyságból , Franciaországból és Skandináviából származnak.

Gyarkan szoktak Sitgesre úgy hivatkozni mint "Spanyolország Saint-Tropezja" az európai szinten is magas ingatlanárak miatt. A magas ingatlanárak a település tengerparti elhelyezkedésből, a Garraf Nemzeti Park és a Josep Tarradellas Barcelona-El Prat repülőtér közelségéből adódnak.

Fekvése

Sitges Begues, Gavà, Castelldefels, Sant Pere de Ribes és Olivella községekkel határos.

Története

Az első emberek az újkőkorszakban jelentek meg a környéken. Majd az ibériaiak és a rómaiak jelentek meg.

A középkorban felépült Sitges vára, amit a Barcelonai püspökség tulajdonolt, majd később Mir Geribert nemeshez került.

A 12. századbanm a Sitges-család uralma alá került a település, majd Agnes de Sitges eladta a tulajdonuk 1308-ban Bernat de Fonollar kasztíliai nemesnek, aki II. Jakab aragóniai királyhoz és udvarához volt hű. 1326-ban Fonollar második feleségének halála után a tulajdonrészt eladta a Pia Almoina de Barcelona nevű egyházi szegényeket megsegítő rendnek, ami 1814-ig vezette a falut.

A 17. század környékén egyre több sitgesi lakos hozott lett telepes a Cádiz melletti öbölben, a jobb halászati feltételek miatt és azért is, hogy közelebb legyen az Amerikából érkező kereskedelem miatt. Ezen sitgesieknek köszönhetően jött létre, a mai Isla Cristina település.

Ekkoriban Sitgesben a szőlőtermesztés és a borászat volt a legfontosabb gazdasági tevékenység, különösképpen a malvázia szőlőfajta, amely a mai napig jellemző a településre. A környék mezőgazdaságára a búzatermesztés illetve a kiskertekben való gyümölcs és zöldségtermesztés is. Jellemző növény a lószőrpálma, ami egyben Garraf szimbóluma.

A 18. század végétől megindult a közvetlen tengeri kereskedelem Amerika felé.

1957-ben a városban kötötte meg a Sitgesi paktumot a Kolumbiai Liberális Párt és a Kolumbiai Konzervatív Párt. A paktum értelmében Kolumbiában sor került az 1886-as alkotmány felülvizsgálatát célzó népszavazásra .

LMBTQ közösség

A település ma fontos LMBTQ úticélként van számontartva Spanyolországban és Európában.

Az elfogadó és toleráns légkörhöz hozzájárult, hogy a település már akkor 100 éve otthont adott a katalán modernista festőknek és egyfajta művésztelepként is funkcionált. Alapvetően bohém és szabados életszemlélet lett jellemző a településen A másik fontos szempont, hogy a barcelonai burzsoázia a meleg fiaikat rendszerint Sitgesbe küldték, hogy kívül kerüljenek a Barcelona város gyanakvó tekintetétől, ennek következtében a barátaik is Sitgesbe tartottak.

Már az 1930-as és 1940-es években megnyíltak olyan bárok, ahová csak férfiak mentek. Hivatalosan nem meleg szórakozóhelyek, bárok voltak, de köztudott volt a településen, hogy ide a saját nemükhöz vonzódó férfiak járnak. Ennek ellenére nagyon óvatosnak kellett lenni, hiszen a településen a rendőrség ekkoriban rendszeresen razziát tartott az ilyen helyeken és erőszakot alkalmazva büntettek.

Sitges Spanyolország első olyan üdülőtelepülése volt, ahova tömegével érkeztek melegek. Az 1960-as években a Franco-korszak diktatúrája ellenére, a társadalomban paradigmaváltás zajlott le és fontos ellenkulturális központtá vált a települése. Ekkoriban még illegális volt a homoszexualitás.

Látnivalók

Nevezetességek

Sitges-Terramar, egy sziklás talajba vájt, évtizedek óta pusztuló autóversenypálya.

Karnevál

A városban évszázadok óta tartanak karnevált, amit február és március között tartanak, az egyházi naptárnak megfelelően. A fesztivál a hagyományoknak megfelelően mindig torkos csütörtökön kezdődik, ami Carnestoltes, a katalán karneváli király érkezésének napja. A fesztivál vége hamvazószerdára esik, amikor a Szardínia temetésére kerül sor késő délután.

A karneválon jellemzőek a néptáncok és a xatonades étel. Jellemző még a jelmezes utcai felvonulások megtartása is.

Testvértelepülések

• Andorra, Teruel
• Monemvaszia
• Bagnères-de-Luchon

Népesség

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1717 és 2022 között

Lakosok száma	1606	3270	7977	9461	11 850	22 625	27 070	29 039	28 527	31 222
	1717	1887	1936	1955	1981	2003	2008	2012	2017	2022

Adatok: Wikidata

További információk

• Hivatalos oldal