Ugrás a tartalomhoz

Mataró

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mataró
Mataró címere
Mataró címere
Mataró zászlaja
Mataró zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségKatalónia
TartományBarcelona
Rangközség Katalóniában
Hivatalos nyelvkatalán
SzékhelyMataró
PolgármesterDavid Bote Paz (2015–)
Irányítószám08301–08304
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség131 798 fő (2024)[1]
Népsűrűség5 857,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság28 m
Terület22,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 32′, k. h. 2° 27′41.533333°N 2.450000°EKoordináták: é. sz. 41° 32′, k. h. 2° 27′41.533333°N 2.450000°E
Mataró weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Mataró témájú médiaállományokat.

Mataró város Spanyolországban, Barcelona tartományban, Maresme járásban, egyúttal a járás legnépesebb települése. Lakosainak száma 131 798 fő (2024).[1]

Történelme

[szerkesztés]

Mataró eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor „Iluro” vagy „Illuro” néven ismert falu volt. A közelmúltban fedezték fel egy i. e. első századi római fürdőház romjait (helyi nevén Torre Llauder), amely látogatható. A tengerparti N-II-es autópálya ugyanazt az utat követi, mint az eredeti római út, a Via Augusta.

Matarót királyi rendelettel nyilvánították várossá, bár akkoriban (a XIX. században) a lakosság száma nem érte el a városi ranghoz szükséges szintet.

A félszigeti Spanyolország első vasútvonala a Mataró-Barcelona-vasútvonal volt, amelyet 1848. október 28-án nyitott meg Miquel Biada katalán üzletember és matarói születésű vállalkozó. Ez a vonal ma a Renfe/Rodalies de Catalunya R1 elővárosi járat részét képezi L'Hospitalet de Llobregat és Maçanet-Massanes között. Mataró a C-32 autópálya révén Barcelonával és Gironával, valamint a C-60 autópálya révén Granollersszel is összeköttetésben áll.

Az 1992-es barcelonai nyári olimpiai játékok idején Mataró volt a maratoni versenyek kiindulópontja.[2]

Földrajza

[szerkesztés]

Mataró Dosrius, Sant Andreu de Llavaneres, Cabrera de Mar és Argentona községekkel határos.

Látnivalók

[szerkesztés]

Mataró a noucentista építész, Josep Puig i Cadafalch szülőhelye, aki a városházát és számos más nevezetes épületet tervezett a városban:

  • Casa Coll i Regàs
  • Casa Parera
  • Casa Sisternes
  • El Rengle
  • Szent Simon remeteség
  • La Beneficiència
  • Mataró városfal. (1569 és 1600 között épült, és Jorge de Setara hadmérnök tervezte. Ez a fal állítólag nagyrészt a régi római fal vonalát követi. Mészhabarccsal összekötött apró kövekből épült. Mataró városfalának hét nagy kapuja volt, valamint hozzáépített tornyok, amelyek nagyobb védelmet biztosítottak. A 19. században a régi matarói városfal számos szakaszát lebontották).

A város közelében található Can Llauder római kori villájának régészeti maradványai.

A város híres szülöttei

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1717 és 2024 között
Lakosok száma
5918
18 425
28 804
41 128
99 642
114 114
121 722
124 280
128 265
131 798
1717188719361960198620042009201420192024
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Municipal Register of Spain of 2024
  2. 1992 Summer Olympics official report. Archiválva 2008. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Volume 2. pp. 204-6.

További információk

[szerkesztés]