Mataró
| Mataró | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Katalónia | ||
| Tartomány | Barcelona | ||
| Rang | község Katalóniában | ||
| Hivatalos nyelv | katalán | ||
| Székhely | Mataró | ||
| Polgármester | David Bote Paz (2015–) | ||
| Irányítószám | 08301–08304 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 131 798 fő (2024)[1] | ||
| Népsűrűség | 5 857,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 28 m | ||
| Terület | 22,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 32′, k. h. 2° 27′41.533333°N 2.450000°EKoordináták: é. sz. 41° 32′, k. h. 2° 27′41.533333°N 2.450000°E | |||
 | |||
| Mataró weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mataró témájú médiaállományokat. | |||
Mataró város Spanyolországban, Barcelona tartományban, Maresme járásban, egyúttal a járás legnépesebb települése. Lakosainak száma 131 798 fő (2024).[1]
Történelme
[szerkesztés]Mataró eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor „Iluro” vagy „Illuro” néven ismert falu volt. A közelmúltban fedezték fel egy i. e. első századi római fürdőház romjait (helyi nevén Torre Llauder), amely látogatható. A tengerparti N-II-es autópálya ugyanazt az utat követi, mint az eredeti római út, a Via Augusta.
Matarót királyi rendelettel nyilvánították várossá, bár akkoriban (a XIX. században) a lakosság száma nem érte el a városi ranghoz szükséges szintet.
A félszigeti Spanyolország első vasútvonala a Mataró-Barcelona-vasútvonal volt, amelyet 1848. október 28-án nyitott meg Miquel Biada katalán üzletember és matarói születésű vállalkozó. Ez a vonal ma a Renfe/Rodalies de Catalunya R1 elővárosi járat részét képezi L'Hospitalet de Llobregat és Maçanet-Massanes között. Mataró a C-32 autópálya révén Barcelonával és Gironával, valamint a C-60 autópálya révén Granollersszel is összeköttetésben áll.
Az 1992-es barcelonai nyári olimpiai játékok idején Mataró volt a maratoni versenyek kiindulópontja.[2]
Földrajza
[szerkesztés]Mataró Dosrius, Sant Andreu de Llavaneres, Cabrera de Mar és Argentona községekkel határos.
Látnivalók
[szerkesztés]Mataró a noucentista építész, Josep Puig i Cadafalch szülőhelye, aki a városházát és számos más nevezetes épületet tervezett a városban:
- Casa Coll i Regàs
- Casa Parera
- Casa Sisternes
- El Rengle
- Szent Simon remeteség
- La Beneficiència
- Mataró városfal. (1569 és 1600 között épült, és Jorge de Setara hadmérnök tervezte. Ez a fal állítólag nagyrészt a régi római fal vonalát követi. Mészhabarccsal összekötött apró kövekből épült. Mataró városfalának hét nagy kapuja volt, valamint hozzáépített tornyok, amelyek nagyobb védelmet biztosítottak. A 19. században a régi matarói városfal számos szakaszát lebontották).
A város közelében található Can Llauder római kori villájának régészeti maradványai.
A város híres szülöttei
[szerkesztés]- Víctor Israel, színész
- Josep Puig i Cadafalch
Testvértelepülések
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 5918 | 18 425 | 28 804 | 41 128 | 99 642 | 114 114 | 121 722 | 124 280 | 128 265 | 131 798 |
| 1717 | 1887 | 1936 | 1960 | 1986 | 2004 | 2009 | 2014 | 2019 | 2024 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Municipal Register of Spain of 2024
- ↑ 1992 Summer Olympics official report. Archiválva 2008. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Volume 2. pp. 204-6.
További információk
[szerkesztés].svg)
|
Ez a spanyolországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |