Gustav Bauer

Gustav Bauer
A Német Birodalom miniszterelnöke Weimari köztársaság
Hivatali idő 1919. június 21. – 1919. augusztus 14.
Elnök	Friedrich Ebert
Előd	Philipp Scheidemann
Utód	önmaga birodalmi kancellárként
A Német Birodalom kancellárja Weimari köztársaság
Hivatali idő 1919. augusztus 14. – 1920. március 26.
Elnök	Friedrich Ebert
Előd	önmaga birodalmi miniszterelnökként
Utód	Hermann Müller
Született	1870. január 6. Darkehmen
Elhunyt	1944. szeptember 16. (74 évesen) Berlin
Sírhely	Oberhavel járás
Párt	NSZP
Foglalkozás	politikus szakszervezeti tisztségviselő
Vallás	vallástalanság
A Wikimédia Commons tartalmaz Gustav Bauer témájú médiaállományokat.

Gustav Bauer (Darkehmen, 1870. január 6. – Berlin, 1944. szeptember 16.) német szociáldemokrata politikus és a weimari köztársaság második kancellárja volt.

Élete

Gustav Bauer 1870. január 6-án született a Kelet-Poroszországban található Darkehmenben (ma Oroszország). Königsbergben dolgozott irodai munkásként és 1895-ben megalapította az Irodai Alkalmazottak Szövetségét. Ennek elnöki pozícióját 1908-ig töltötte be. 1903-ban Berlinben a munkások szabad szakszervezetének központi titkárságát vezette. Ezt követően 1908-tól 1918-ig a németországi szakszervezetek főbizottságának elnökhelyettese volt. 1918 októberében szociáldemokrata képviselőként az új Munkaügyi Minisztérium titkárává nevezték ki Miksa badeni herceg kancellársága alatt, az utolsó császári kormányban.

Később már a weimari köztársaság ideje alatt munkaügyi miniszterré nevezték ki Philipp Scheidemann kormányában. Ezt a pozíciót 1919 februárjától júniusig töltötte be. Ekkor Scheidemann lemondott a kancellárságról és helyére Bauer került. Neki jutott az a hálátlan feladat, hogy a németek által igazságtalannak tartott versailles-i békeszerződést ratifikáltassa (jóváhagyassa). A Kapp-puccs után rövidesen lemondott a kancellárságról. Ennek ellenére utódja Hermann Müller és Joseph Wirth kormányában is a pénzügyminiszteri és az alkancellári pozíciókat töltötte be. 1944. szeptember 16. hunyt el Berlinben.

Források

• {Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 384. o. ISBN 963-05-6821-7  
• Encyclopedia Britannica:Gustav Bauer (angolul)

Irodalom

• S. Ittershagen: Bauer, Gustav Adolf. In: Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung. Biographisches Lexikon. Dietz Verlag 1970, 21–22. oldal
• Bernd Braun: Die Reichskanzler der Weimarer Republik. Zwölf Lebensläufe in Bildern. Droste, Düsseldorf 2011, 100–133. oldal ISBN 978-3-7700-5308-7
• Eckhard Hansen, Florian Tennstedt (szerk.) u. a.: Biographisches Lexikon zur Geschichte der deutschen Sozialpolitik 1871 bis 1945. 2. kötet: Sozialpolitiker in der Weimarer Republik und im Nationalsozialismus 1919 bis 1945. Kassel University Press, Kassel 2018, ISBN 978-3-7376-0474-1, 10–11. oldal (Online, PDF; 3,9 MB).
• Paul Mayer: Bauer, Gustav Adolf. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1953, ISBN 3-428-00182-6, 638.oldal (Digitalisat).
• Karlludwig Rintelen: Ein undemokratischer Demokrat: Gustav Bauer. Gewerkschaftsführer - Freund Friedrich Eberts - Reichskanzler. Eine politische Biographie, Lang, Frankfurt/M. 1993, ISBN 3-631-45299-3 (Gustav Bauer egyetlen életrajza, és rendkívül kritikus)
• Martin Schumacher (szerk.): M.d.R. Die Reichstagsabgeordneten der Weimarer Republik in der Zeit des Nationalsozialismus. Politische Verfolgung, Emigration und Ausbürgerung, 1933–1945. életrajzi dokumentáció. 3., jelentősen bővített és átdolgozott kiadás. Droste, Düsseldorf 1994, ISBN 3-7700-5183-1
• Martin Voigt: Gustav Adolf Bauer. 177–190. oldal In: Wilhelm v. Sternburg (szerk.): Die deutschen Kanzler. Von Bismarck bis Schmidt. Königstein/Ts.: Athenäum 1985. ISBN 3-7610-8382-3

Elődje:
Philipp Scheidemann

A weimari Németország birodalmi kancellárja
1919. június 21. –
1920. március 26.

Utódja:
Hermann Müller