Clara Zetkin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Clara Zetkin
Clara Zetkin 1920 körül
Clara Zetkin 1920 körül
Született Clara Eissner
1857. július 5.
Wiederau
Elhunyt 1933. június 20. (75 évesen)
Arhangelszkoje
Állampolgársága
Nemzetisége német
Házastársa Georg Friedrich Zundel
Élettárs Ossip Zetkin (1850–1889)
Gyermekei
  • Maxim Zetkin
  • Konstantin Zetkin
Foglalkozása Politikus, nőjogi harcos
Tisztség A weimari köztársaság parlamentjének tagja
Kitüntetései
Sírhely Sírhely a Kreml falánál

Clara Zetkin aláírása
Clara Zetkin aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Clara Zetkin témájú médiaállományokat.

Clara Zetkin (Született: Clara Eissner, Wiederau, 1857. július 5.Szovjetunió, Arhangelszkoje, 1933. június 20.) német szocialista politikus és nőjogi harcos. 1917-ig Németország Szociáldemokrata Pártjának aktív tagja volt, ezután pedig Németország Független Szociáldemokrata Pártjához (USPD) csatlakozott, annak is a szélsőbaloldali szárnyához, a Spartakus-csoporthoz, melyből később a Németország Kommunista Pártja (KPD) kialakult. Ezen párt színeiben volt képviselő a Reichstagban a Weimari köztársaság idején 1920 és 1933 között.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

Clara Zetkin 1897-ben

A szászországi Wiederauban született. Tanárnak tanult, 1874-től kezdve kapcsolatokat épített ki a német nőjogi mozgalommal és a munkásmozgalommal. 1878-ban csatlakozott a Szocialista Munkáspárthoz (Sozialistische Arbeitpartei, SAP). Ezt a pártot 1875-ben alapították, két korábbi párt egybeolvadásának gyümölcseként. Az egyik az ADAV volt, amit Ferdinand Lassalle alapított, a másik pedig az SDAP, melyet August Bebel és Wilhelm Liebknecht hoztak létre. 1890-ben nevüket Német Szociáldemokrata Pártra (SPD), változtatták.

Pályafutása[szerkesztés]

Mivel Bismarck 1878-ban betiltotta a szocialista mozgalmakat, 1882-ben Zetkin Zürichbe ment, majd később Párizsban élt. Párizsban töltött ideje alatt fontos szerepet játszott a Második Internacionálé nevű nemzetközi szocialista szervezet létrehozásában. Ekkoriban vette fel társa, egy orosz-zsidó forradalmár Ossip Zetkin nevét. A férfitól egyébként a későbbiekben két fia született. Később hozzáment Georg Friedrich Zundelhez, a híres művészhez, akinek 1899-től 1928-ig volt felesége.

Az SPD-ben Zetkin és nagyon közeli barátja és elvtársa, Rosa Luxemburg voltak a fő figurái a szélsőbaloldali forradalmi szárnynak. Vele együtt támadta Eduard Bernstein revizionista nézeteit. Zetkint érdekelték a nők politikai jogai, harcolt az egyenlő lehetőségekért és a nők választójogáért. Ő a megalapítója a szociáldemokrata női mozgalomnak Németországban. 1891-től 1917-ig ő szerkesztette az SPD nőknek szóló újságját, az „Egyenlőség”-et (Die Gleicheit). 1907-ben ő lett a vezetője az SPD újonnan alapult női tagozatának. Ő hozta létre az első nemzetközi nőnapot, 1911. március 8-án.

Az első világháború alatt Zetkin, Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg és egyéb befolyásos SPD párti politikusok visszautasították a párt „Burgfrieden" politikáját (vagyis azon szerződés betartását, melyet a kormánnyal írtak alá, és arról szólt, hogy tartózkodnak a háború alatt minden sztrájktól). Egyéb háborúellenes aktivistákkal együtt Zetkin rendezett egy nemzetközi szocialista női háborúellenes konferenciát Berlinben 1915-ben. Háborúellenes nézeteiért többször letartóztatták a háború alatt.

1916-ban Zetkin egyike volt a Spartakus-csoport (Spartakusgruppe), majd 1917-ben a Németország Független Szociáldemokrata Pártja (Unabhängige Sozialdemokratische Partei Deutschlands – USPD) alapítóinak. A németországi novemberi forradalom után a Németország Kommunista Pártja (Kommunistische Partei Deutschlands – KPD) alapító tagja, és 1920-tól 1933-ig parlamenti képviselője a Reichstagban. Interjút készített Leninnel a nőket érintő kérdésekről.

1924-ig Zetkin a KPD Központi Irodájának tagja volt, 1927-től 1929-ig pedig a párt Központi Bizottságának tagja. 1921 és 1933 között a III. Internacionálé vagyis a Komintern végrehajtó bizottságának tagja volt. 1925-ben a német baloldali szolidaritási szervezet, a „Vörös segély" (Rote Hilfe) elnökévé választották. 1932 augusztusában a Reichstag rangidős házelnökeként felszólította az embereket, hogy harcoljanak a nemzetiszocializmus ellen.

További élete[szerkesztés]

Mikor 1933-ban Adolf Hitler és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hatalomra kerültek, a Reichstag felgyújtása után a Német Kommunista Pártot kitiltották a Reichstagból. Zetkin, ezúttal utoljára, száműzetésbe vonult, mégpedig a Szovjetunióba. Moszkva közelében, Arhangelszkojéban, az egykori főnemesi birtokon halt meg 1933. június 20-án, közel 76 évesen. Moszkvában temették el, a Kreml fala mellé.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Magyar nyelven[szerkesztés]

  • Emlékezések Leninre; Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások Kiadóvállalata, Moszkva, 1931 ("Sarló és kalapács" könyvtára)
  • Emlékezések Leninre Lenin beszélgetése Clara Zetkinnel a nők helyzetéről. Részlet Clara Zetkin könyvéből; Szikra, Bp., 1948
  • Az élet frontján akarok harcolni. Válogatott írások és beszédek; ford. Aczél János; MNDSZ, Bp., 1956
  • Visszaemlékezések Leninre; ford. Z. Vidor Emma; Kossuth, Bp., 1957
  • Válogatott beszédek és írások, 1. 1889-1917; bev. Wilhelm Pieck, ford. Horváth Vera; Kossuth, Bp., 1961

Idegen nyelven[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]