Franz von Papen
Franz von Papen | |
A Német Birodalom kancellárja Weimari köztársaság | |
Hivatali idő 1932. június 1. – 1932. november 17. | |
Elnök | Paul von Hindenburg |
Előd | Heinrich Brüning |
Utód | Kurt von Schleicher |
A Német Birodalom kancellárjának általános helyettese Harmadik Birodalom | |
Hivatali idő 1933. január 30. – 1934. augusztus 7. | |
Kancellár | Adolf Hitler |
Előd | Hermann R. Dietrich |
Utód | nincs |
A Porosz Szabadállam miniszterelnöke Weimari köztársaság/Harmadik Birodalom | |
Hivatali idő 1932. július 32. – 1932. december 3. | |
Előd | Otto Braun |
Utód | Kurt von Schleicher |
Hivatali idő 1933. január 30. – 1933. április. 10 | |
Előd | Kurt von Schleicher |
Utód | Hermann Göring |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1879. október 29. Werl, Német Birodalom |
Elhunyt | 1969. május 2. (89 évesen) Obersasbach, NSZK |
Sírhely | Wallerfangen |
Párt |
|
Szülei | Friedrich von Papen |
Házastársa | Martha Boch-Galhau |
Gyermekei | Friedrich Franz von Papen |
Foglalkozás |
|
Iskolái | Prussian Military Academy |
Vallás | katolikus |
Díjak |
|
Franz von Papen aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz von Papen témájú médiaállományokat. |
Franz von Papen (Werl, 1879. október 29. – Obersasbach, 1969. május 2.) német katonatiszt, politikus, 1932-ben rövid ideig kancellár. Paul von Hindenburg köztársasági elnök legbelsőbb köréhez tartozott. Papennek nagy szerepe volt abban, hogy az akkor még kezelhetőnek hitt Nemzetiszocialista Német Munkáspártot (NSDAP) beemelték a kormányba. Papen a Hitler-kormányban alkancellár lett, de ő és konzervatív köre hónapok alatt marginalizálódott.
Pályafutása
[szerkesztés]Hivatásos katonatisztként szolgált Berlinben, Düsseldorfban és Hannoverben. 1914-től katonai attasé volt Washingtonban és Mexikóban, 1915 végén azonban el kellett hagynia az Amerikai Egyesült Államokat kémkedés és szabotázs miatt. 1917 nyaráig a nyugati fronton harcolt zászlóaljparancsnokként, utána a Mezopotámiában harcoló Erich von Falkenhayn hadseregcsoport műveleti vezetője volt, végül a Palesztinában a 4. török hadsereg tábornoka. 1918 végén tért vissza, 1919. márciusban leszerelt, és egy vesztfáliai bérelt birtokon gazdálkodott. A gazdálkodó nemesek érdekeinek képviseletében a Német Centrumpárt színeiben a porosz országgyűlés képviselőjévé választották. Képviselősége során (1921-28, 1930-32) számos politikai és társadalmi kapcsolatot épített ki, elsősorban Paul von Hindenburg elnökkel, illetve a hadsereg vezetőségéből Kurt von Schleicherrel. 1929-től a Saar-vidéken gazdálkodott a felesége birtokán.
1932. június 1-jén birodalmi kancellárrá nevezték ki. Hivatalát a Centrumpárt akarata ellenére foglalta el; ezt követően ki is lépett a pártból. A Reichstag feloszlatása június 4-én, az SA betiltásának feloldása június 16-án és az Otto Braun-kormány leváltása június 20-án kiélezték a belpolitikai válságot. A július 31-i új országgyűlési választáson az NSDAP és KPD került többségbe. Az országgyűlés újbóli feloszlatása (szeptember 12.) és újraválasztása (november 6.), illetve az NSDAP kormányra kerülése nem a köznyugalom irányába hatott. Papen november 17-én lemondott, de az ügyeket tovább vitte utódja, Schleicher hivatalba lépéséig. Mivel azonban Papen továbbra is bírta Hindenburg bizalmát, megpróbálta utódját az NSDAP segítségével eltávolítani a hatalomból.
A Hitler-kormány alkancellárjaként (1933. január 30. - április 4.) nem gyakorolt lényeges hatást, és elvesztette befolyását. 1934-től bécsi német ügyvivő, majd 1938 márciusáig nagykövet. 1939 és 1944 augusztusa között törökországi nagykövet. A nürnbergi per során felmentették, szabadlábra helyezték. A három nyugati zóna német hatóságai azonban esküdtszéki eljárás során nyolcévi kényszermunkára itélték. 1949-ben szabadlábra helyezték. 1952-ben adta ki emlékiratait Der Wahrheit eine Gasse (Az igazságnak útja) címmel, amely élénk vitát váltott ki. Szintén ellenkezést szült, hogy 1959-ben XXIII. János pápa megújította pápai kamarási tisztségét. 1963-tól kezdve Obersasbachban élt és rehabilitálását igyekezett elérni.
Források
[szerkesztés]- Rudolf Morsey: Papen, Franz von. in: Neue Deutsche Biographie 20. Leipzig. 2001. 46-48. o. Online elérés
Elődje: Heinrich Brüning |
Utódja: Kurt von Schleicher |