Hermann Müller (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hermann Müller
Bundesarchiv Bild 102-06408, Hermann Müller.jpg
A Német Birodalom kancellárja
Weimari köztársaság
Hivatali idő
1920. március 27.1920. június 21.
Elnök Friedrich Ebert
Előd Gustav Bauer
Utód Konstantin Fehrenbach
Hivatali idő
1928. június 28. -1930. március 27.
Elnök Paul von Hindenburg
Előd Wilhelm Marx
Utód Heinrich Brüning

Született 1876. május 18.[1][2]
Mannheim[3]
Elhunyt 1931. március 20. (54 évesen)[1][2]
Berlin[4]
Sírhely Zentralfriedhof Friedrichsfelde
Párt NSZP

Foglalkozás
  • újságíró
  • politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermann Müller témájú médiaállományokat.

Hermann Müller (Mannheim, 1876. május 18.Berlin, 1931. március 20.) a Weimari Köztársaság külügyminisztere, majd két alkalommal kancellárja és a Német Szociáldemokrata Párt vezetője volt. Második kancellársága alatt a nagy gazdasági világválság megoldhatatlan feladat elé állította és lemondásra kényszerült.

Élete[szerkesztés]

Hermann Müller 1876. május 18-án született Mannheimban, egy középosztálybeli család gyermekeként. 1889-ben a szocialdemokrata Görlitzer Zeitung szerkesztője lett. 1906-ban a Német Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottságának tagjává választották, ahol a mérsékelt középszárnyat képviselte. 1914 júliusában Franciaországba küldték, hogy a háborút ellenző, ottani szocialista ellenzékkel egyeztessen. Küldetése azonban nem járt sikerrel. 1916-ban Müller a Reichstag alsóházának tagja lett. Az 1918–19-es német forradalom után az új, átmeneti kormány tagja lett. Külügyminiszterként neki kellett aláírnia a versailles-i békeszerződést.[5]

1920 márciusában, a Kapp-puccs sikertelensége után első ízben kancellárrá választották. Megbízatása a júniusi választásokig tartott. 1920 után Müllert választották a Német Szociáldemokrata Párt élére. Az 1928-as választások a szociáldemokraták sikerét hozták el, így Müller ismét kancellár lett és a mérsékelt pártokkal együtt koalíciós kormányt alakított. Hivatali ideje alatt Németország haditengerészeti fejlesztésekbe kezdett és sikerre vitte a Young-tervet, aminek köszönhetően a versailles-i békeszerződés értelmében Németország által fizetendő jóvátétel nagyságát csökkentették. A bekövetkező nagy gazdasági világválság következtében azonban a koalíció felbomlott. Mivel a pártja a munkanélküliek részére több juttatást szeretett volna kieszközölni, ezért 1930. március 27-én lemondásra kényszerült. 1931. március 20-án hunyt el Berlinben.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  5. ^ a b Encyclopedia Britannica:Hermann Müller (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. március 8.)

Források[szerkesztés]