Ugrás a tartalomhoz

Hermann Müller (politikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hermann Müller
A Német Birodalom kancellárja
weimari köztársaság
Hivatali idő
1920. március 27. – 1920. június 21.
ElnökFriedrich Ebert
ElődGustav Bauer
UtódKonstantin Fehrenbach
Hivatali idő
1928. június 28. – 1930. március 27.
ElnökPaul von Hindenburg
ElődWilhelm Marx
UtódHeinrich Brüning
A Német Birodalom külügyminisztere
weimari köztársaság
Hivatali idő
1919. június 1. – 1920. március 20.
KancellárGustav Bauer
őmaga
ElődUlrich von Brockdorff-Rantzau
UtódAdolf Köster
Született1876. május 18.[1][2][3][4][5]
Mannheim[6]
Elhunyt1931. március 20. (54 évesen)[1][2][3][4][5]
Berlin[7]
SírhelyA szocialisták emlékhelye
PártNSZP
Foglalkozás
Iskoláigimnázium (egyéves önkéntes)
Vallásvallástalanság
Hermann Müller aláírása
Hermann Müller aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermann Müller témájú médiaállományokat.

Hermann Müller (Mannheim, 1876. május 18. – Berlin, 1931. március 20.) a Weimari köztársaság külügyminisztere, majd két alkalommal kancellárja és a Német Szociáldemokrata Párt vezetője volt. Második kancellársága alatt a nagy gazdasági világválság megoldhatatlan feladat elé állította és lemondásra kényszerült.

Élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hermann Müller 1876. május 18-án született Mannheimban, egy középosztálybeli család gyermekeként. 1889-ben a szocialdemokrata Görlitzer Zeitung szerkesztője lett. 1906-ban a Német Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottságának tagjává választották, ahol a mérsékelt középszárnyat képviselte. 1914 júliusában Franciaországba küldték, hogy a háborút ellenző, ottani szocialista ellenzékkel egyeztessen. Küldetése azonban nem járt sikerrel. 1916-ban Müller a Reichstag alsóházának tagja lett. Az 1918–19-es németországi forradalom után az új, átmeneti kormány tagja lett. Külügyminiszterként neki kellett aláírnia a versailles-i békeszerződést.[8]

1920 márciusában, a Kapp-puccs sikertelensége után első ízben kancellárrá választották. Megbízatása a júniusi választásokig tartott. 1920 után Müllert választották a Német Szociáldemokrata Párt élére. Az 1928-as választások a szociáldemokraták sikerét hozták el, így Müller ismét kancellár lett és a mérsékelt pártokkal együtt koalíciós kormányt alakított. Hivatali ideje alatt Németország haditengerészeti fejlesztésekbe kezdett és sikerre vitte a Young-tervet, aminek köszönhetően a versailles-i békeszerződés értelmében Németország által fizetendő jóvátétel nagyságát csökkentették. A bekövetkező nagy gazdasági világválság következtében azonban a koalíció felbomlott. Mivel a pártja a munkanélküliek részére több juttatást szeretett volna kieszközölni, ezért 1930. március 27-én lemondásra kényszerült. 1931. március 20-án hunyt el Berlinben.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
  2. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 "Discogs". Discogs. Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 10.
  7. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30.
  8. 1 2 "Encyclopedia Britannica:Hermann Müller" (angol nyelven). Hozzáférés: 2009. március 8.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hermann_Müller_(politikus)&oldid=27541808”