Fritz Sauckel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fritz Sauckel
Született1894. október 27.[1][2][3][4][5]
Haßfurt
Elhunyt1946. október 16. (51 évesen)[1][2][3][4][5]
Nürnbergi katonai börtön[6]
Állampolgárságanémet
Gyermekeigyermek
Foglalkozásapolitikus
TisztségeGeneral Plenipotentiary for Labour Deployment (1942. március 21. – 1945)
Kitüntetései
  • NSDAP arany párt jelvénye
  • NSDAP szolgáltatási kitüntetése
Halál okaakasztás
A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz Sauckel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fritz Sauckel (Haßfurt, Bajor Királyság, 1894. október 27. – Nürnberg, 1946. október 16.) német nemzetiszocialista politikus, Türingia gauleitere, a munkaerő-gazdálkodás birodalmi főmeghatalmazottja. A nürnbergi per egyik fővádlottja.

Életpályája[szerkesztés]

A nürnbergi perig[szerkesztés]

Eredetileg tengerészként szolgált. 1914-ben Ausztráliában francia hadifogságba került és 1919–ig polgári fogolyként internálták Franciaországban. 1919–1921-ig szerszámlakatosnak tanult. 1919-ben belépett Deutschvölkischer Schutz- und Trutzbund (DVSTB)-ba, és két évre rá alsó-frankföldi vezetővé (Gruppenwart) vált.[7] 1922-ben lett tagja a Sturmabteilungnak. Ebben és a rá következő évben műszaki képzést kapott Ilmenauban. 1923-ban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt tagja lett (1395 a párttagsági könyvének a száma), 1923–1925-ben a párt fedőszervezeteit vezette, majd újra belépett pártba, és kinevezték a Türingia Gau vezetőjének. 1930–1932 a türingiai tartományi gyűlésben a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt frakciójának vezetői posztját töltötte be. 1932–1933-ban miniszterelnökként funkcionált, 1933-tól pedig a türingiai birodalom helytartójaként 1933-tól mint SA- 1934-től mint SS-Gruppenführer.[8]

1939–1942 között a IX. katonai kiegészítési kerület védelmi biztosa, 1942–1945 között pedig türingiai birodalomé. 1942-ben SS Obergruppenfüherré léptették elő, és 1942. március 21-től a munkaerő-gazdálkodás birodalmi főmeghatalmazottjának nevezték ki (eddigre már irányításával megépült a Buchenwald koncentrációs tábor[9]). 1944. szeptember 25-ben lett a Volkssturm türingiai vezetője, de pár hónapra rá, 1945. április 10-én elmenekült Weimarból. Kilenc nappal később Felső-Bajorországban tartóztatta le az amerikai katonaság.[8]

Részvétele a nürnbergi perben[szerkesztés]

Elfogása után Nürnbergbe került, ahol az 1945. november 20-án megkezdődött nürnbergi perben vádlottként volt jelen.

G. M. Gilbert, a börtön pszichológusa szerint „érdektelen, naiv realista; átlagos erkölcsi értékítéleteit eltorzította Hitlerbe vetett vakhite, aki szerinte megoldotta a munkanélküliséget”. Gilbert vele is elvégeztette az amerikai Wechsler-Bellevue-féle, felnőttek részére szolgáló intelligenciatesztet, amelyen Sauckel 118 pontot ért el.[10] Egy későbbi – Douglas M. Kelley pszichiáter által lefolytatott – vizsgálat végletesen energikus személynek írta le, megállapítva, hogy a börtön korlátozásai nagyon megviselték, ugyanakkor érzelmileg stabilként jellemzi, de nem eléggé értelmesnek ahhoz, hogy teljes valójában felfogja a helyzetét. Továbbra is lojális maradt mind Németországhoz, mind Hitlerhez és nem tekintette önmagát bűnösnek, annak ellenére sem, hogy a bíróság tudomása szerint ötmillió embert hurcoltatott el kényszermunkára.[11]

Az ítélethozatalakor a szovjetekkel ellentétben (ők mindegyikben) a bírók csak a harmadik és negyedik vádpontban érezték úgy, hogy bűnös,[12] és végül e két pont alapján mondták ki rá a halálos ítéletet (érdekes módon az ítélet indoklásában viszont az szerepelt, hogy a második és negyedik vádpont alapján akasztották fel).[13] Az ítéletről úgy nyilatkozott, hogy „Halálra ítéltek, nem tartom igazságosnak az ítéletet. Én személy szerint sohasem voltam kegyetlen.”[14] Az ítéletet, amely kötél általi halált jelentett, 1946. október 16-án, éjjel 2 óra 26 perckor hajtották végre rajta. Az utolsó szó jogán megpróbálta meggyőzni a jelenlévőket, hogy igazságtalan az ítélet: „Ártatlanul halok meg! Az ítélet rossz. Kérem Istent, hogy óvja Németországot és tegye ismét naggyá.”. Holttestét – ahogy a többiekét is – súly- és méretvétel után lefényképezték, majd Dachauba szállították és elhamvasztották, a hamvakat pedig folyóba szórták.[15][16]

A populáris kultúrában[szerkesztés]

A 2000-ben bemutatott Nürnberg című filmben Ken Kramer kanadai színész alakította.[17]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ I was the Nuremberg jailer (1st American edition)
  7. ↑ Eberle – Uhl (2006), 530. old.;
  8. ↑ a b Eberle – Uhl (2006), 530. old.;
  9. ↑ Eberle – Uhl (2006), 143. old.;
  10. ↑ Andrus (1973), 97. old.;
  11. ↑ Andrus (1973), 171–172. old.;
  12. ↑ Sebők (2006), 107. old.;
  13. ↑ Sebők (2006), 109–110. old.;
  14. ↑ Sebők (2006), 119–120. old.;
  15. ↑ Sebők (2006), 126–134. old;
  16. ↑ Andrus (1974), 192–197. old.;
  17. ↑ Nürnberg az Internet Movie Database oldalon (angolul)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fritz_Sauckel&oldid=26359114”