Ugrás a tartalomhoz

Fukusimai atomerőmű-baleset

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fukusimai atomerőmű-baleset
Dátum2011. március 11.
OrszágJapán
Áldozatok1
A baleset helyszíne (Japán)
A baleset helyszíne
A baleset helyszíne
Pozíció Japán térképén
é. sz. 37° 25′ 17″, k. h. 141° 01′ 57″37.421389°N 141.032500°EKoordináták: é. sz. 37° 25′ 17″, k. h. 141° 01′ 57″37.421389°N 141.032500°E

A Fukusima Daiicsi (Fukusima I) atomerőműben (japánul 福島第一原子力発電所 [Fukusima Dai Icsi Gensirjoku Hacudendzso] (Hallgat kiejtés) ) a 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46 perckor bekövetkezett tóhokui földrengés és az azt követő cunami romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el. A földrengést követő napokban a helyzet gyors ütemben romlott. Három reaktorban teljes zónaolvadás történt. Négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott. Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres távolságig beszennyezték a környezetet. Ezért, a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) szerinti legsúlyosabb, 7-es fokozatba (nagyon súlyos baleset) sorolták be.[1]

A 2012. július 23-án a japán kormány számára publikált független parlamenti bizottsági jelentés a katasztrófa fő okának egyértelműen az emberi felelőtlenséget jelölte meg – vagyis ember okozta katasztrófának minősítette a fukusimai balesetet. A beszámoló szerint az üzemeltető Tokiói Elektromosenergia-szolgáltató Vállalat(en) (TEPCO) vezetősége és az állami ellenőrző hatóság lebecsülte a kockázatokat, emiatt nem tett meg alapvető biztonsági intézkedéseket.[2][3]

A nukleáris baleset

[szerkesztés]

A földrengés időpontjában az atomerőmű hat – a TEPCO által üzemeltetett – forralóvizes reaktora közül a 4-es, 5-ös és 6-os reaktorok karbantartás miatt nem működtek, az ekkor éppen aktív üzemben lévő 1-es, 2-es és 3-as reaktorok pedig a rengések kezdetekor automatikusan leálltak.

A percekig tartó, igen erős rengések során az erőműnél észlelt vízszintes irányú „megrázás” legnagyobb mért értéke ~0,5 g volt.[4] (Ez 5 m/s² talajgyorsulást, vagyis 18 km/ó másodpercenkénti sebességváltozást jelent.)

Mivel a fűtőelemekben a nukleáris láncreakció leállítása után is jelentős mennyiségű hő termelődik, ezért további folyamatos hűtést igényelnek. A forralóvizes reaktorok hűtővizét keringető szivattyúk és a vezérlés működtetéséhez elektromos áram szükséges. Ezt viszont itt, az erőmű összes elektromosenergia-betáplálásának egyidejű kiesése miatt csak a veszélyhelyzetekre beépített üzemzavari dízelaggregátorokkal, és csak rövid ideig tudták biztosítani.

A reaktorok leállítása után 55 perccel ugyanis egy, a tenger alatti földrengés által kiváltott, 14-15 méter magasságú cunami érte el a létesítményt.[5][6] Mivel az erőmű tengeri gátjait legfeljebb 5,7 méteres hullámok elleni védelemre tervezték, az ezt több mint kétszeresen meghaladó magasságú ár súlyosan megrongálta a telep berendezéseit. Tönkretette a tengervíz-szivattyúkat, a dízelaggregátorok üzemanyag-ellátását és hűtőrendszerét, valamint többméteres magasságban elárasztotta a komplexum alsó szintjeit. A dízelek kiesésével és az alsó szinteken meghibásodott elektromos rendszerek miatt – villanyáram híján – pedig leálltak a reaktorok aktív üzemzavari hűtőrendszerei, és kiesett a – külön-külön is több száz fűtőelemet tároló – pihentetőmedencék, valamint a külön épületben lévő használtfűtőelem-tároló hűtése is.

A GE Mark I típusú forralóvizes reaktor, konténment és reaktorcsarnok tipikus felépítése (Fukusima Dai Icsi / 1–5 reaktorok).
A jobb oldali képen (sárga) reaktortartályt (8), benne az aktív zónával (1), a körte alakú acélkonténment (19) veszi körül. A pihentetőmedencében (5) tárolják a (használt) fűtőelemeket (27). Az alul körbefutó tórusz alakú kondenzációs kamrában (24) nagy mennyiségű vizet (18) tárolnak.

A három – alig egy órával korábban lekapcsolt – reaktorban, a fűtőelemekben továbbra is folyamatosan termelődő hő elkezdte elforralni a reaktortartályban az aktív zónát beborító hűtővizet. Ezért nőni kezdett a reaktorban a nyomás, és – mivel nem tudták pótolni az elforró vizet sem – csökkenni kezdett a vízszint. A keletkező gőzt a reaktortartály alatt körbefutóan beépített, tórusz alakú kondenzációs kamrában (GE Mark I típusú reaktorok) ilyen esetekre tárolt nagy mennyiségű vízen átbuborékoltatva lecsapatták. Ezzel átmenetileg sikerült ugyan a nyomás további gyors növekedését megakadályozni és az aktív zónát hűteni, de a reaktortartályból így elvont hő a tóruszban lévő vizet melegítette, tehát a reaktorban maradt. A tóruszban lévő víz felforrósodásával ez a passzív hűtés is leállt, ezért tovább nőtt az aktív zóna hőmérséklete és a nyomás. (A reaktortartályból elforró víz pótlása nélkül a vízszint ott lecsökken. Ha az aktív zóna [akár csak részben is] „szárazra kerül”, a vízből kiemelkedő fűtőelemek hűtés nélkül maradnak és túlhevülhetnek.) A dízelek kiesését követően már csak a beépített akkumulátorokról is üzemeltethető műszerek és alrendszerek működtek. Az akkumulátorok lemerülésével, néhány órával később végül ezek is leálltak.

A reaktorok és a pihentetőmedencék aktív hűtését csak a baleset után kilenc órával a helyszínre érkező mobil szivattyúk és aggregátorok segítségével próbálhatták meg újraindítani.[7] Az elégtelen hűtés miatt a reaktorok hűtővizének vízszintje, az aktív zónák hőmérséklete és a reaktorok nyomása kritikussá vált.

A reaktorok leolvadása

[szerkesztés]
A négy reaktor március 12-15 között

Az 1-es, 2-es, és 3-as reaktorban teljes zónaolvadás történt.[8]

1-es reaktor

[szerkesztés]

A TEPCO becslése szerint 2800 fokot ért el az aktív zóna hőmérséklete 6 órával a földrengés után. Kevesebb mint 16 óra után teljes zónaolvadás következett be, az olvadt üzemanyag lefolyt, és átégette a reaktortartályt. Ebben az időben vizet szivattyúztak a reaktorba, annak érdekében, hogy a legrosszabb lehetőség megvalósulását elkerüljék – az olvadt üzemanyag átolvasztja magát a konténment tartály falán, és nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés kerül ezáltal a környezetbe. Júniusban a Japán kormány beismerte, hogy a reaktor konténment tartálya is átlyukadt, és folyamatosan szivárog ki belőle a beleszivattyúzott hűtővíz.

2-es reaktor

[szerkesztés]

Március 15-én a TEPCO bejelentette, hogy a reaktortartály, amelyben a nukleáris üzemanyag van, valószínűleg megsérült, és szivárog a hűtővíz. Ebből az következik, hogy a több ezer tonna beszivattyúzott hűtővíz nagy része kiszivárgott. 100 órával a földrengés után ebben a reaktorban teljes zónaolvadás történt.

3-as reaktor

[szerkesztés]

Március 15-én a TEPCO bejelentette, hogy a reaktortartály, amelyikben a nukleáris üzemanyag van, valószínűleg megsérült, és szivárog a hűtővíz. Ebből az következik, hogy a több ezer tonna beszivattyúzott hűtővíz nagy része kiszivárgott. 60 órával a földrengés után ebben a reaktorban teljes zónaolvadás történt.

A Japán Atomenergia-Biztonsági Ügynökség álláspontja: az 1-es reaktor fűtőanyaga a hűtés leállása utáni ötödik órában teljesen megolvadt, majd a reaktortartály fenekén gyűlt össze. A NISA szerint a leolvadás a 2-es reaktorban 80, a 3-asban 79 órával a hűtés kiesése után történt.

A környezet szennyeződése

[szerkesztés]
A szárazföldi szennyeződés területi eloszlása a 2011. március 30. és április 3. közötti levegőben végzett sugárzásmérések eredményei (DoE/NNSA / IRSN) alapján.

A kényszerű reaktorlefúvatások, a reaktorcsarnokokat szétvető kémiai robbanások, valamint a három reaktorban bekövetkezett zónaolvadás és a reaktorkonténmentek sérülései következtében nagy mennyiségű radioaktív szennyezés került a környezetbe.

A lefúvatások és a csarnokrobbanások következtében elsődlegesen a levegő, konténmentsérülések következtében pedig a talaj, valamint a talaj- és tengervíz szennyeződött. A levegőbe került radioaktív anyagokat a szelek a szárazföld és a tenger felett szétszórták. A levegőből ezek egy része így közvetlenül, illetve a csapadékkal a talajra és a felszíni vizekbe került.

A reaktorcsarnokok és a reaktorkonténmentek szerkezetig hatoló sérülései miatt az erőműből kikerült szennyezés mértéke közvetlenül nem volt mérhető. Ezért az csak a környezetben különféle helyeken és módon utólagosan elvégzett mérések alapján becsléssel állapítható meg.

Ezen becslések szerint a kijutott radioaktivitás az 1986-os csernobili atomkatasztrófának 10–20% egyes becslések szerint akár 40%-a. De a szennyezett terület kiterjedése itt korlátozottabb körülbelül 10%-a.[9][10][11][12]

A Japán Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség(en) (NISA) 2011. június 7-én közzétett jelentése szerint a korábbi becsléshez képest kétszer annyi sugárzó anyag került a levegőbe. A részben a TEPCO-tól független mérések eredményein is alapuló új becslések szerint a levegőbe került sugárzó anyag mennyisége a csernobili szennyeződés egyötödére tehető. (A korábbi becslés ennek még csak a felével számolt.[13]) E szerint a katasztrófa bekövetkezésétől 2011. augusztus végéig eltelt majd fél év alatt 15 petabecquerel (PBq) sugárzó cézium-137 szabadult ki a környezetbe.[14]

Egy 2011. október végi – a Japánon kívüli érzékelők által mért adatokat is figyelembe vevő – újabb becslésről beszámoló híradás szerint a baleset a radioaktív anyagok korábban becsült mennyiségének kétszeresét juttatta a levegőbe. A korábban nyilvánosságra hozott japán becslés ugyanis csak Japánban mért értékeken alapult, és nem számolt a tenger felé kiszökött szennyeződéssel.[15]

A környékbeli lakosság – több ütemben történt – kitelepítése során az érintetteket csak késve és nem megfelelően tájékoztatták. A kitelepített lakosok abban a tudatban hagyták el otthonaikat, hogy rövid időn belül visszatérhetnek. A háziállatokat (kedvtelésből tartott- és haszonállatokat) sorsukra hagyták az evakuációs zónában. Gondozás híján sok állat szomjan-, illetve éhen halt. A szennyezett térségben még sokáig nagy számú kutya, macska és marha kóborolt szabadon.[16]

Fejlemények időrendben

[szerkesztés]

2011. március 12-én reggel a túlhevült 1-es reaktorban keletkezett vízgőz egy részét ellenőrzötten a szabadba engedték (lefúvatás). Délelőtt döntés született a 2-es reaktor lefúvatásáról is. A kiáramló gőz sugárzó anyagokkal szennyezett lehetett, ezért elővigyázatosságból a környező lakosságot 10, majd később 20 km-es körzetből kitelepítették. Délután kémiai robbanás történt a fukusimai atomerőmű 1-es reaktorcsarnokában, a robbanástól az épület fölső szintjeinek külső falai leomlottak, és az erőmű négy alkalmazottja megsérült.[17]

Március 13-án a Fukusimai II-es atomerőműben darubaleset történt: egy munkás meghalt, négyen megsérültek.[18]

Március 14-én hétfőn délelőtt a 3-as reaktorcsarnokban is kémiai robbanás történt.[19] A robbanás miatt üzemképtelenné vált a 2-es reaktor öt hűtőszivattyúja közül négy. Délután a 2-es reaktor üzemanyaga többször szárazra került. Egy légáramlásmérő véletlen kikapcsolása miatt az üzemképes szivattyú is leállt egy időre, a víz betáplálása csak másnap reggel állt helyre.[20]

Március 15-én kedden reggel tűz ütött ki a négyes reaktorcsarnokban, a használt fűtőelemek pihentetőmedencéjénél.[21] Nem sokkal később robbanás történt a 2-es reaktornál is.[22]

A tüzet eloltották, de a sugárzás a 3-as és 4-es reaktorcsarnokok mellett jelentős mértékben megnövekedett (400 mSv/h), majd gyorsan csökkent.[23] A nap folyamán a reaktortól 250 kilométer távolságban, Tokióban is észlelhető volt a sugárzás hússzoros növekedése (0,8 μSv/h értékre), majd csökkenése.[24] Kedden a 4-es reaktorcsarnokban is történt robbanás.[25]

A robbanásokat valószínűleg a túlhevült fűtőelemek cirkóniumburkolatának vízzel való érintkezésekor keletkező és a lefúvatáskor oxigénnel keveredve durranógázt alkotó hidrogén okozta. Az 1-es és 3-as blokk esetén a 13 cm vastag acélból készült reaktor, benne a fűtőrudakkal épségben maradt, de a reaktorokat körülvevő reaktorcsarnokok részben megsemmisültek.[26] A 2-es blokk esetén nem lehet kizárni a reaktortartály sérülését sem.[27]

Március 16-án reggel újabb tüzet láttak a 4-es reaktorcsarnokban. A felszálló füst műholdfelvételeken is látható volt. A tűz magától kialudt. Később a TEPCO bejelentette, hogy a reaktorcsarnok hermetikusan zárt részén kívül, a használt fűtőelemek pihentetőmedencéjében a víz forráspontig hevülhetett, ami megnöveli annak a valószínűségét, hogy az érintett fűtőelemek kritikus állapotba kerülnek.[28] Dél körül az NHK TV jelentette, hogy fehér füst száll fel a Fukusima I erőműből, amely a szakértők véleménye szerint a 3-as reaktorból származhatott. Nem sokkal ez után hírek jelentek meg arról, hogy a 10 mSv/h szintre emelkedett sugárzás miatt egy ötvenfős csapat kivételével (a médiában később mint a Fukushima 50) visszavonták a dolgozókat az erőműből,[29] majd dél körül az átmenetileg magas sugárzási szint miatt egy órára teljesen fel kellett függeszteni a munkát, és mindenki elhagyta az erőmű területét.[30] Este a magas sugárzási szint miatt ismét felfüggesztették a hűtési munkákat és kiürítették az erőmű területét.[31]

Március 17-én délelőtt a használt fűtőelemek medencéjének feltöltéséhez az Önvédelmi Erők helikoptere négy fordulóban tengervizet szállított és öntött a 3-as reaktorcsarnokra, de úgy tűnt, hogy a szél a helikopterrel felemelt tartályból kieresztett vizet a célpont elérése előtt szétoszlatta.[32] Az atomreaktorokat hűtő szivattyúk működtetéséhez szükséges elektromos áram biztosítására új vezetéket építettek ki az országos elektromos hálózathoz, de még nem sikerült üzembe helyezniük.[33] A nap folyamán az erőmű területén a sugárzás szintje jelentősen csökkent. Délután tűzoltófecskendőkkel 30 tonna vizet sikerült a 3-as blokk épületébe juttatni.[34]

Március 18-án megkezdték a 2-es reaktor hűtőrendszerének csatlakoztatását az elektromos hálózathoz. Az Önvédelmi Erők és a Tokiói Tűzoltóság felváltva, vízsugárral juttat hűtővizet a 3-as reaktorcsarnokba a használt fűtőelemek tárolómedencéjébe. A tengervíz szivattyúzását is folytatják a 3-as reaktortartályba. A legfontosabb cél, hogy feltöltsék és lehűtsék a 3-as és 4-es reaktorok használt fűtőelemeinek medencéit, melyek vízszintjéről és hőmérsékletéről nincs információ. Pozitív fejlemény, hogy az 5-ös és 6-os reaktoroknál dízelgenerátorok biztosítják a hűtést.[35]

Március 19-én mindhárom problémás reaktorban víz borítja a fűtőanyagrudak kb. felét, és folytatják a tengervíz szivattyúzását a reaktorokba. A fűtőanyag hűtés nélkül maradt részeinek sérülése feltételezhető. A 2-es és 3-as reaktorcsarnokokból fehér füst távozik, a reaktorokat körülvevő hermetikus védőépületek lehet, hogy nem teljesen épek. A 3-as reaktorcsarnok használt fűtőelem medencéjét az Önvédelmi Erők hét tűzoltófecskendővel, vízsugárral tölti. A 4-es reaktorcsarnok használt fűtőelem medencéjének állapota sem megnyugtató. Az erőmű 20 kilométeres körzetéből távozó menekülteknek jódtabletta egyszeri bevételét javasolják, életkortól függően 12,5–76 mg-os dózisban. Egy esetleges hidrogénrobbanás megelőzésére megbontották az 5-ös és 6-os reaktorcsarnokok tetőszerkezetét.[35] A 2-es reaktor vészhelyzeti áramellátó transzformátorát és energiaközpontját sikerült a japán elektromos hálózathoz csatlakoztatni.[36]

Március 20-án az 5-ös és 6-os reaktorok pihentetőmedencéjének hőmérsékletét sikerült 36 °C-ra csökkenteni a dízelgenerátorról működtetett hűtőrendszerrel.[37] A 3-as reaktor esetén felmerült, hogy a megnövekedett nyomás (320 kPa) miatt radioaktív szennyezést tartalmazó gőzt kell a szabadba ereszteni.[38] Végül a nyomást sikerült gőzkibocsátás nélkül csökkenteni (120 kPa másnap délben).[36]

Március 21-én délelőtt az 5-ös reaktort részlegesen átkapcsolták külső áramellátásra a vészhelyzeti dízelgenerátorról. Délutánra sikerült kiépíteni a külső áramellátó kábelt a 4-es reaktorcsarnok energiaközpontjába.[36] Később a 3-as reaktorcsarnokból szürke füst szállt fel a használt fűtőelemek pihentetőmedencéje közeléből, és az erőmű területét átmenetileg kiürítették.[39] Este a 2-es reaktorcsarnoknál észleltek fehér füstöt.[40] A délutáni állapot szerint a vízszint mindhárom problémás reaktorban a fűtőanyag felső szélénél 1,35–2,03 méterrel alacsonyabb volt.[36]

Március 22-én az atomerőmű csapadékvíz-kifolyójánál a tengervízből vett mintában több izotóp szintjének növekedését észlelték, a jód-131 izotóp mennyisége a megengedett szint 126,7-szeresét mutatta.[41] Éjszaka az ideiglenes áramforrások üzembe helyezésénél két munkás megsérült, kórházba kerültek. Az események irányítását megkönnyíti, hogy a 3-as reaktor vezérlőtermének világítását sikerült helyreállítani.[42]

Március 23-án a külső áramellátás kábeleit az erőmű összes blokkjához csatlakoztatták.[43] A 2-es blokk forrásponthoz közelítő pihentetőmedencéjét 18 tonna vízzel sikerült 41 °C-ra lehűteni.[44] A 4-es blokk pihentetőmedencéjébe betonpumpás járművek 50 méteres karja segítségével juttatnak hűtővizet. Délután a 3-as blokknál ismét füstöt észleltek, ezért a munkát szüneteltették a négy sérült blokknál. Tartalék áramforrásról már működnek az 1-es és 3-as reaktor felszíni hőmérsékletét mérő műszerek. Az 1-es reaktortartály hőmérséklete 400-ról 350 °C-ra csökkent, a 3-as reaktortartály hőmérséklete 305 °C. Mindkét érték magasabb, mint a reaktorok tervezésekor meghatározott maximális hőmérséklet (302 °C). A 2-es reaktor turbinacsarnokában a sugárzás szintje 500 mSv/h, ezért nem tudják elvégezni a reaktor belső hűtőrendszerének üzembe helyezéséhez szükséges alkatrészcseréket.[42] A tokiói ivóvízben a csecsemők számára megengedett érték kétszeresére nőtt a radioaktív jód mennyisége.[45]

Március 24-én a 3-as reaktor turbinacsarnokának alagsorában három munkás a dózismérő szerint 170, illetve 180 mSv sugárterhelést kapott. Kettő közülük lábsérülés (radioaktív égés) miatt kórházba került.[46] A kórházi jelentés szerint boka alatt 2-6 sievert közötti sugárterhelés érte őket.[47] A munkások kb. 15 cm mély sugárszennyezett vízben dolgoztak, a védőruházatuk majdnem térdig átnedvesedett. A biztonsági szabályok kidolgozása során nem vették figyelembe az elárasztás lehetőségét, ezért nem követelték meg a gumicsizma használatát.[42]

Március 25-én az erőmű 30 km-es körzetének önkéntes kiürítését javasolják.[48] A tokiói ivóvízben a csecsemők számára megengedett érték felére csökkent a radioaktív jód mennyisége.[45] Az erőmű 1-es és 3-as reaktorába megkezdték az édesvíz bepumpálását, hogy csökkentsék a korábban bejuttatott tengervíz korróziós hatását és megakadályozzák a hűtőrendszerben a só kikristályosodását. Az 1-es és 2-es reaktorok turbinacsarnokában is megjelent az erősen radioaktív víz.[49]

Március 26-án az erőmű 2-es reaktorába is édesvizet pumpálnak. Mind a négy problémás reaktor turbinacsarnokában összegyűlt a radioaktív anyagokkal erősen szennyezett, épületenként különböző, 40 és 180 cm közötti mélységű víz. A közelben a tengervízben a radioaktív jód koncentrációja elérte a megengedett érték 1250-szeresét.[50]

Március 27-én az erőmű 2-es reaktor turbinacsarnokának alagsorában nagyon magasra, 1 Sv/órára nőtt a sugárzási szint. Megnőtt a gyanú, hogy a 2-es reaktor konténmentje szivárog, ezért elrendelték a munkások evakuálását.[51][52][53] Vasárnap megkezdték az 1-es reaktorcsarnok alagsorából a radioaktív anyagokkal szennyezett víz tartályokba szivattyúzását. A munkát akadályozza, hogy nincs elegendő tartály a többi reaktorcsarnokból eltávolítandó radioaktív víz számára.[54]

Március 28-án a japán kormány bejelentette, hogy a 2-es reaktorcsarnokban megjelenő víz erősen radioaktív szennyezése a fűtőanyagrudak részleges leolvadásának következménye.[55] A 2-es reaktorcsarnokon kívül egy kábelalagútban is megjelent az erősen, 1000 mSv/h felett sugárzó víz.[56] Az erőmű területén plutóniumszennyezést is észleltek, az izotópösszetétel egyértelműen a fűtőelemek sérülésére utal.[57][58][59][60]

Március 29-én már mindhárom problémás reaktorba édesvizet szivattyúznak az erre a célra üzembehelyezett szivattyúkkal (már nem a tűzoltó rendszer szivattyúival). A 3-as és 4-es reaktor pihentetőmedencéjébe továbbra is betonpumpák segítségével juttatnak hűtővizet.[61]

Március 30-án a TEPCO bejelentette, hogy az erőmű sérült reaktorainak és pihentetőmedencéinek végleges lehűtése és stabilizálása néhány hét alatt nem fejezhető be. A TEPCO szerint a négy problémás reaktort nem lehet újra üzemképes állapotba hozni. Japán kormánytisztviselők szerint a társadalmi körülmények az erőmű két épen maradt reaktorának jövőbeni üzembehelyezését sem teszik lehetővé.[62]

Március 31-én az erőmű közelében a tengervízben a radioaktív jód mennyisége tovább növekedett, elérte a maximálisan megengedett érték 4385-szörösét.[63]

Április 2-án egy 20 cm-s rést fedeztek fel 2. számú reaktor védőfalán; a résen át sugárszennyezett víz kezdett ömleni a tengerbe.[64]

Egy április 4-én közzétett felmérés szerint a japán lakosság több mint 60 százaléka elégedetlen a kormány válságkezelő intézkedéseivel.[65]

Április 6-án sikerült betömni a lyukat, amin a radioaktív víz szivárgott.[66]

Április 7-én egy a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti részét. A cunamiriadót 1,5 óra múlva lefújták. A földmozgás nem rongálta tovább a fukusimai atomerőművet. Az ott dolgozókat mindenesetre elővigyázatosságból evakuálták.[67]

Április 8-án a Toshiba cég bejelentette, hogy 10 év alatt szerelné le a reaktorokat. A Three Mile Island-i atomerőmű-baleset után ehhez még 14 évre volt szükség.[68]

Április 10-én Kan Naoto japán miniszterelnök elismerte, hogy hamarabb kellett volna tájékoztatást adnia a szomszédos országoknak arról, hogy radioaktív vizet engednek a Csendes-óceánba.[69]

Április 11-én már másodszor utasította el Fukusima prefektúra kormányzója a Simizu Maszatakával, a TEPCO elnökével való találkozót, ami nagyon súlyos sértésnek számít Japánban. Simizu a baleset után két hétre eltűnt a nyilvánosság elől.[65]

Ugyancsak április 11-én újabb 7,1-es erősségű földrengés rázta meg a térséget. Utána ismét cunamiriadót rendeltek el.[70] A japán kormány sugárbetegség veszélye miatt 20-ról 30 km-re növelte az atomerőmű körüli kiürítési övezetet.[71]

Szeptember 6-án az ipari miniszter bejelentette, hogy az ország fokozatosan lemond az atomenergiáról.[72] Megkezdték az atomerőművek kikapcsolását. 2012 márciusában leállt a világ legnagyobb atomerőműve, a Kasivazaki-Kariva is.[73] Júniusában azonban áramhiány keletkezett az országban, ezért az 50 leállított atomreaktor közül kettőt újraindítottak.[74]

December 5-én ismét radioaktív víz került az óceánba.[75]

2012 augusztusában a hatóságok nappalra megnyitották a korábban lezárt terület nagy részét a lakosságnak.[76]

2014 februárjában kiderült, hogy a TEPCO 2013 szeptembere óta eltitkolta a talajvízben folyamatosan magas sugárzást mutató mérések eredményeit a japán nukleáris ügynökség elől.[77]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A legsúlyosabbra emelték a fukusimai helyzet minősítését – Index, 2011. április 12.
  2. The National Diet of Japan - The official report of Executive summary The Fukushima Nuclear Accident Independent Investigation Commission (2.4MB) format=PDF. The Fukushima Nuclear Accident Independent Investigation Commission, 2012. július 23. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)[halott link]
  3. The National Diet of Japan - The official report of The Fukushima Nuclear Accident Independent Investigation Commission – Executive summary (2.4MB) (After the Commission's website was closed down on 30 October, 2012 the file is provided by the Web Archiving Project {WARP}, National Diet Library of Japan.) (PDF). The Fukushima Nuclear Accident Independent Investigation Commission, 2012. július 23. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  4. Press Release (Apr 01,2011) The record of the earthquake intensity observed at Fukushima Daiichi Nuclear Power Station and Fukushima Daini Nuclear Power Station (Interim Report). Tokyo Electric Company (TEPCO). (Hozzáférés: 2011. április 1.)
  5. TEPCO underestimated tsunami, quake. NHK World. [2011. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  6. 15-meter waves hit Fukushima. NHK World. [2011. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 9.)
  7. Sajtóközlemény a japán földrengés atomerőművekre gyakorolt hatásáról. BME Nukleáris Technika Intézet. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  8. 3 reaktorban is teljes zónaolvadás történt a földrengés után nem sokkal
  9. Csernobili léptékű a fukusimai szennyezés (Index, 2011. május 25.)
  10. http://bos.sagepub.com/content/67/5/27.full
  11. https://web.archive.org/web/20111228012212/http://abcnews.go.com/International/wireStory/mans-land-attests-japans-nuclear-nightmare-15239892#.Tvn
  12. https://www.thestar.com/news/world/2011/12/27/nomans_land_attests_to_japans_nuclear_nightmare.html
  13. Durván alábecsülték a fukusimai szennyezést (Index, 2011. június 7.)
  14. Brutális mennyiségű cézium szabadult ki a fukusimai atomerőműből Archiválva 2011. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Inforádió, 2011. augusztus 25.)
  15. A becslések duplája a fukusimai szennyezés (Index, 2011. október 28.)
  16. [1][2]
  17. Huge blast at Japan nuclear power plantBBC, 12 March 2011
  18. Japan Earthquake Update (13 March 2011, 02:35 CET) - Corrected. International Atomic Energy Agency. (Hozzáférés: 2011. március 17.)
  19. Újabb robbanás az atomerőműben. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. március 14.)[halott link]
  20. Fuel rods fully exposed again at Fukushima nuclear power plant. xinhuanet.com. [2012. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 17.)
  21. Tűz volt a fukusimai atomerőműben, nőtt a sugárzás szintje. HVG.hu. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  22. Robbanás hallatszott a 2-es reaktorban is. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  23. Visszaesett a radioaktivitás szintje a Fukusima-1-ben. HVG.hu. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  24. Nuclear Radiation Levels in Tokyo Down. worldnewsco.com. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  25. Japan's nuclear power crisis escalates. UPI.com. (Hozzáférés: 2011. március 17.)
  26. Orosz szakértők a Fukusima atomerőmű helyzetéről. Galamus-csoport. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  27. Japan Faces Potential Nuclear Disaster as Radiation Levels Rise. The New York Times. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  28. New Fukushima fear: Spent fuel at No. 4 might restart chain reaction. USA Today, 2011. január 3. (Hozzáférés: 2011. március 17.)
  29. Japan suspends work at stricken nuclear plant - Yahoo! News. News.yahoo.com. [2011. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 18.)
  30. A sugárzás miatt hazaküldték a fukusimai erőmű dolgozóit. Origo, 2011. március 16. (Hozzáférés: 2011. március 18.)
  31. Reuters 16 March 2011. Reuters. [2011. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 17.)
  32. Talmadge, Eric and Yamaguchi, Mari (2011-03-16). “Japan begins air drop on stricken reactor”, Associated Press via Yahoo News.
  33. Richard Black: BBC News - Japan quake: Power line laid to Fukushima nuclear plant. BBC News. (Hozzáférés: 2011. március 18.)
  34. JAIF Earthquake Report No. 11. [2011. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 4.)
  35. a b IAEA Update on Japan Earthquake. International Atomic Energy Agency. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  36. a b c d Seismic Damage Information (the 40th Release). Nuclear and Industrial Safety Agency, Japan. [2011. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
  37. Archivált másolat. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  38. Japan Nuclear Fight Wins Progress, Hits Setback
  39. Pump fails at Japan's Fukushima Daiichi nuclear power plant, slowing efforts to cool No. 2 reactor. NY Daily News, 2011. március 21. [2011. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  40. 福島第一原発5号機に外部電源、本格的冷却始まる (japán nyelven). Asahi.com, 2011. március 21. [2011. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 12.)
  41. asahi.com(朝日新聞社):福島原発近く海水から放射性物質 最大で基準の126倍 - 東日本大震災. Asahi Shimbun. (Hozzáférés: 2011. március 23.)
  42. a b c Restoration at nuke plant disrupted, radiation fear spread to Tokyo (angol nyelven). Kyodo News, 2011. március 23. [2011. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
  43. Hogg, Chris Stop-start work at Japan reactors BBC News Asia-Pacific, 2 March 2011, 15:44 GMT, Hozzáférés ideje: 22 March 2011
  44. Radiation still leaks at nuclear plant, but source unclear
  45. a b Radiation levels in Tokyo tap water return to normal range. Kyodo News, 2011. március 26. [2011. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
  46. http://english.kyodonews.jp/news/2011/03/80729.html
  47. 2 of 3 radiation-exposed workers suffer internal exposure. Kyodo News. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
  48. Gov't asks people within 20-30 km of nuke plant to leave voluntarily. Kyodo news. [2011. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
  49. Fresh coolant injected, high-radiation water leaks in nuke crisis. Kyodo News. [2011. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
  50. Levels of radioactive materials soaring in sea near nuke plant. Kyodo News. (Hozzáférés: 2011. március 26.)
  51. https://web.archive.org/20110328074840/www3.nhk.or.jp/daily/english/27_12.html A 2-es reaktorban nagyon magas sugárzást mértek
  52. Huge jump in radiation inside Japan nuclear plant (Óriásira ugrott a sugárzás a japán atomerőműben) (angol nyelven). Monterey Herald, 2011. március 25. (Hozzáférés: 2011. április 12.)[halott link]
  53. Szárnyal a radioaktivitás a japán reaktorban. Reuters. [2013. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 27.)
  54. Radioactive water removal underway, fresh seawater pollution found (angol nyelven). Kyodo News, 2011. március 28. [2011. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  55. Radioactive water at No. 2 reactor due to partial meltdown: Edano. Kyodo News, 2011. március 28. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  56. High-level radiation detected in trench outside Fukushima reactor building. Kyodo News, 2011. március 28. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  57. URGENT: Plutonium detected in soil at Fukushima nuke plant: TEPCO. Kyodo News, 2011. március 28. [2011. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  58. Plutonium detected in soil at Fukushima nuke plant (angol nyelven). Kyodo News, 2011. március 29. [2011. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  59. URGENT: Plutonium detected in soil at Fukushima nuke plant: TEPCO (angol nyelven). Kyodo News, 2011. március 28. [2011. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  60. Detection of radioactive material in the soil in Fukushima Daiichi Nuclear Power Station. TEPCO, 2011. március 28. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  61. A földrengés és cunami által sújtott Fukushima I atomerőmű. Nukleraj blog. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  62. Tokyo Electric to scrap 4 reactors at troubled nuclear plant. Kyodo News, 2011. március 30. [2011. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
  63. Radiation level in seawater hits new high near Fukushima plant (angol nyelven). Kyodo News, 2011. március 31. [2011. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 31.)
  64. Húszcentis rést fedeztek fel a reaktor védőfalán. HírTv, 2011. április 2. [2011. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 12.)
  65. a b Eldurvult a fukusimai válság – Súlyos sértés a kormányzótól. VG.hu, 2011. április 11. [2011. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  66. Elzárták a tengerbe szivárgó sugárszennyezett víz útján Fukusimában. Origo, 2011. április 6. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  67. Erős földrengés Japánban, cunamiriadó lefújva. Kisalföld.hu, 2011. április 7. [2014. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  68. A Toshiba tíz év alatt szerelné le a fukusimai erőmű reaktorait. Hvg.hu, 2011. április 8. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  69. Elismerte hibáját a japán kormányfő. Hírszerző.hu, 2011. április 10. [2014. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  70. Újra rengett a föld Fukusimánál. Népszabadság, 2011. április 11. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  71. Japán: kiszélesítik a kitelepítési övezetet az atomerőműnél. Hírszerző.hu, 2011. április 11. [2011. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  72. Japán lemond az atomenergiáról – Index, 2011. szeptember 6.
  73. Csak egy atomerőműve maradt Japánnak – Origo, 2012. március 26.
  74. Újraindítanak két japán atomreaktort – Origo, 2012. június 8.
  75. Radioaktív víz jutott az óceánba – Index, 2011. december 5.
  76. Visszatérhetnek a helyiek Fukusimába – Index, 2012. augusztus 10.
  77. A TEPCO eltitkolta a fukusimai sugárzást – Index, 2014. január 16.

További információk

[szerkesztés]