Osnabrück

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osnabrück
A város látképe
A város látképe
Osnabrück címere
Osnabrück címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Rang város
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Osnabrück (Németország)
Osnabrück
Osnabrück
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 16′ 44″, k. h. 8° 02′ 35″Koordináták: é. sz. 52° 16′ 44″, k. h. 8° 02′ 35″
Osnabrück weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Osnabrück témájú médiaállományokat.

Osnabrück város Németországban, Alsó-Szászországban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Haase völgyében, Hannovertől nyugatra Brémától délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 1633-ban
A dóm
A városháza épülete

Osnabrück 785-ben keletkezett. Nagy Károly jelölte ki püspöki székhelyül, majd kereskedelmi és vámjogot is adott a városnak. 1100-ban egy nagy tűzvészben a város épületeinek nagy része leégett. 1171-ben Barbarossa Frigyes császár külön előjogokat is adott a városnak, a középkorban pedig híres volt szövőiparáról.

1643 és 1648 között itt tartották a harmincéves háborúban részt vevő országok megbízottai a békekötést előkészítő tanácskozásokat.

1648 október 25.-én a városháza Béke-termében megkötött megállapodást (Vesztfáliai béke) az összegyűlt tömegnek a Városháza lépcsőjéről jelentették be. Ezzel egy időben Münsterben hozták nyilvánosságra a harmincéves háborúban részt vevő katolikus hatalmak megállapodását is, akik külön tanácskoztak, mivel nem akartak egy asztalhoz ülni a protestáns képviselőkkel.

A második világháború idejére már fontos ipari központ volt, azonban a sorozatos légitámadásokban a város csaknem kétharmada elpusztult. A viszontagságokat számos műemlék mégis túlélte, melyeket később részben restauráltak, vagy újjáépítettek.

Óvárosa nagyon régi, valamikor a 8. század körül keletkezett, és annak idején püspöki székhely volt. Újvárosában (Neuestadt) található a János-templom (Johannis kirche). A két városrész 13. században egyesült, azóta nevezik a várost a mai nevén. Ekkor kezdték építeni a várost védő falakat is.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város iparosodásának kezdetét jelezte a vasérc és szénbányászat megindulása. 1853-ra kiépült a vasúthálózat is és ekkorra nőtte ki a város a középkori falakat, kezdett túlterjeszkedni rajtuk.

1890-ben 39,929 lakosa volt. A város ekkor vas- és acélművekkel, gép-, bőr-, sör-, szesz-, papir-, szivar-, festékgyártással, kémiai iparral, lenfonással, pamutszövéssel, őrlő- és fűrészmalmokkal, olajprésekkel rendelkezett; régi erődítményei helyét nagyobbára sétahelyek foglalták el.

A második világháború idejére Osnabrück már fontos ipari központ.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város látképe


  • Városháza - A háromszögű piactéren (Städtischer Markt) 1487-1512 között épült fel a késő gótikus stílusú háromemeletes Városháza (Rathaus). Tetőzetét 6 kerek tornyocska, főportálját Nagy Károly szobra díszíti. Attól jobbra és balra pedig nyolc császár és király kisebb alakja található.
  • Mária-templom (Marienkirche)
  • Szent Péter-dóm (Dom St. Peter) - Átmenetet képez a román stílus és a gótika között, mivel a 11. századtól a 16. századig épült.
  • Óváros

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pallas nagylexikona
  • Panoráma (1980) Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]