Karl Lauterbach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karl Lauterbach
Németország egészségügyi minisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2021. december 8.
Előd Jens Spahn

Született 1963. február 21. (60 éves)[1][2]
Düren[3]
Párt Németország Szociáldemokrata Pártja (2001–)

Házastársa Angela Spelsberg (1996–2010, válás)
Foglalkozás
  • politikus
  • orvos
  • egyetemi oktató
  • szakíró
  • epidemiológus
  • egészségügyi közgazdász
  • nemzetközi fórum résztvevője
Iskolái
  • University of Düsseldorf (doktorátus, 1991, orvostudomány)
  • RWTH Aachen University
  • University of Texas at San Antonio
  • Harvard Egyetem (tudományok doktora, 1993)
  • Harvard T.H. Chan School of Public Health (MSc, 1992, Health Policy and Management)
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Lauterbach témájú médiaállományokat.

Karl Wilhelm Lauterbach (Düren, 1963. február 21. –) németországi politikus és orvos, 2021-től Németország egészségügyi minisztere..

Élete[szerkesztés]

Lauterbach Dürenben született és Oberzierben nőtt fel.

1996-ban feleségül vette Angela Spelsberget, aki epidemiológus és orvos. 2010-ben elváltak.[4] Négy közös gyermek van.

Politikai karrier[szerkesztés]

2001 az SPD tagja lett. 2005-ben a Bundestag képviselője lett.

Publikációk (válogatás)[szerkesztés]

  • Mit Markus Lindlar: Informationstechnologien im Gesundheitswesen. Telemedizin in Deutschland. Gutachten. Friedrich-Ebert-Stiftung, Bonn 1999, ISBN 3-86077-820-X.
  • Mit Markus Lüngen: DRG-Fallpauschalen. Eine Einführung. Anforderungen an die Adaption von Diagnosis-related groups in Deutschland. Gutachten im Auftrag des AOK-Bundesverbandes. Schattauer, Stuttgart 2000, ISBN 3-7945-2076-9.
  • Karl Lauterbach (Hrsg.): Herz: cardiovascular diseases. Band 25, Nr. 5. Urban und Vogel, München 2000, S. 473–556.
  • Mit Markus Lüngen, Karin Wolf-Ostermann: Krankenhausvergleich. Betriebsvergleich nach § 5 Bundespflegesatzverordnung. Schattauer, Stuttgart 2001, ISBN 978-3-7945-2144-9.
  • Mit Matthias Schrappe: Gesundheitsökonomie, Qualitätsmanagement und evidence based medicine. Eine systematische Einführung. Schattauer, Stuttgart 2001 (3. Auflage 2010, ISBN 978-3-7945-2576-8).
  • Als Hrsg. mit Markus Lüngen: Ergebnisorientierte Vergütung bei DRG. Qualitätssicherung bei pauschalierender Vergütung stationärer Krankenhausleistungen. Springer, Berlin 2002, ISBN 3-540-42818-6.
  • Mit Timm Volmer: Arzneimitteltherapie – Über-, Unter- und Fehlversorgung. Was leisten „neue Steuerungsinstrumente“? Schattauer, Stuttgart 2002, ISBN 3-7945-2132-3.
  • Mit Markus Lüngen: DRG in deutschen Krankenhäusern. Umsetzung und Auswirkungen. Schattauer, Stuttgart 2003, ISBN 3-7945-2262-1.
  • Mit anderen: Bestandsaufnahme der Rolle von Ambulanzen der Hochschulkliniken in Forschung, Lehre und Versorgung an ausgewählten Standorten (Hochschulambulanzenstudie). Ein Gutachten im Auftrag des Bundesministeriums für Bildung und Forschung. Sankt Augustin 2003.
  • Mit Stephanie Stock, Helmut Brunner (Hrsg.): Gesundheitsökonomie. Lehrbuch für Mediziner und andere Gesundheitsberufe. Huber, Bern 2006 (3. Auflage 2013, ISBN 978-3-456-85283-6).
  • Der Zweiklassenstaat. Wie die Privilegierten Deutschland ruinieren. Rowohlt, Berlin 2007, ISBN 3-87134-579-2.
  • Mit Stephanie Stock, Marcus Redaèlli: Wörterbuch Gesundheitsökonomie. Kohlhammer, Stuttgart 2007, ISBN 3-17-019153-5.
  • Gesund im kranken System. Ein Wegweiser. Rowohlt, Berlin 2009, ISBN 3-87134-625-X.
  • Karl Lauterbach: Die Krebsindustrie – Wie eine Krankheit Deutschland erobert. Rowohlt, Berlin 2015, ISBN 978-3-87134-798-6, S. 288.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Stammdaten aller Abgeordneten des Deutschen Bundestages. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
  2. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. Epidemiologin Angela Spelsberg: Karl Lauterbachs Ex-Frau stichelt gegen seine Corona-Politik, bz-berlin.de, 29. August 2020.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl Lauterbach című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.