Megújuló energiaforrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A megújuló energiaforrások aránya 2005-ben[1]

A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, amelyből energia nyerhető ki, és akár naponta többször ismétlődően vagy folyamatosan rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.

A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés.

A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés vélelmezett megállítása és a károsanyag-kibocsátás mérséklése végett, másrészt a közelgő olajhozamcsúcs fenyegetése miatt.

Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Finn szélerőművek

Noha az emberiség által használt energia a kezdetektől fogva többnyire megújuló forrásokon alapult, mint a tűzifa, faszén vagy a szél- és vízimalmok, a megújuló energiák használata az ipari forradalmat követően jelentősen visszaszorult, ám a modern megoldásoknak és a globális energiaválságnak köszönhetően a megújuló energiaforrások használata reneszánszát éli. A megújuló energia négy fontos területen váltja a hagyományos energiát, ezek: az áramtermelés, a fűtés, az üzemanyag és a hálózaton kívüli (off-grid) áramtermelés.

Áramtermelés: jelenleg a világ áramtermelésének 19%-át adják megújuló források, amelyek közül a vízenergia a legjelentősebb, jóllehet a szélenergia részesedése is folyamatosan növekszik.[2] Néhány helyen a szélenergia már igencsak komoly szerepet játszik az áramellátásban: az egyesült államokbeli Iowa állam felhasznált villamos energiájának 14, a német tartomány Schleswig-Holsteinének 40, Dániáénak 20%-a származik csak szélenergiából. Néhány ország megújuló forrásokból termeli meg áramfogyasztásának nagyobbik részét, mint például Izland (100%), Paraguay (100%), Norvégia (98%), Brazília (86%), Új-Zéland (65%), Ausztria (62%) és Svédország (54%).[3]

A fűtés terén a napenergiával előállított melegvíz a legfontosabb megújuló forrásokból származó haszon. Ez különösen Kínában jelentős, ahol a globális mennyiség 70%-át használják fel, 50-60 millió háztartást látva ily módon el. A biomassza használata is erőteljesen terjed és gyorsan növekszik a geotermikus energia ilyen célú hasznosítása is.[3]

Az üzemanyag terén elsősorban a bioüzemanyagokat, mint például a Brazíliában egyre nagyobb mértékben használt bioetanolt kell érteni. Mára Brazília üzemanyagának 18%-a bioetanol, világszinten pedig 93 milliárd gallon ilyen üzemanyag készül, ami 68 milliárd liter benzint, a világfogyasztás kb. 5%-át váltja ki.[3]

A legfontosabb megújuló energiaforrások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szélenergia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szélenergia felhasználása az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb kapacitásbővülést elérő megújuló energiaforrás-kinyerés. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik, [4][5][3] és rendkívül népszerű Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

Vízenergia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a.[6]

Napenergia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromosság generálásával vagy a hőenergia felhasználásával. A napenergia használata történhet aktív módon naperőműben, napelemmel vagy napkollektorral, illetve passzív módon, mint például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás. Decentralizált energiatermelésre sok háztartásban használják világszerte.

Biomassza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét. A biomasszából, pl. bioetanolként üzemanyag is készíthető.

Geotermikus energia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia gyakorlatilag korlátlan és folytonos energianyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi, viszont a felszíni vizeket nemegyszer, magas sótartalmánál fogva igen.

A geotermikus energia megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik, hacsak nem kell a sós vizet villamos energiával visszapréselni az eredeti közegébe. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés telepítése kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél, nyomás alatt akár 120 °C-os is lehet.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Renewables, Global Status Report 2006 (PDF). Renewable Energy Policy Network for the 21st Century (2006). Retrieved on 2007-04-03.
  2. REN21: Renewables 2011: Global Status Report, 2011
  3. ^ a b c d REN21 (2010). Renewables 2010 Global Status Report p. 53.
  4. Alex Morales: Wind Power Market Rose to 41 Gigawatts in 2011, Led by China. Bloomberg, 2012. február 7.
  5. Lars Kroldrup. Gains in Global Wind Capacity Reported Green Inc., February 15, 2010.
  6. ">Renewables Global Status Report 2006 Update, REN21, published 2007, accessed 2007-05-16

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Megújuló energiaforrások témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]