Megújuló energiaforrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Európa néhány országában a megújuló energia aránya a teljes energiafelhasználáshoz képest 2016-ban [1]
  ???
   < 5 %
   5–10 %
   10–20 %
   20–30 %
   30–40 %
   40–50 %
   50–60 %
   > 60 %

Megújuló energiaforrásnak nevezzük azoknak az energiahordozóknak a csoportját, amelyek az emberi időszámítást tekintve képesek megújulni, nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és foto-villamos hasznosítása, biomassza, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2].

A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsájtása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.

A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre tekintve ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsájt ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem mindenütt felhasználhatóak, és nem akármekkora mennyiségben.

Megújuló energiaforrások[szerkesztés]

A fa a legrégebb óta felhasznált megújuló energiahordozó
A Föld belső energiája a geotermikus energia

Az energiamegmaradás értelmében energiát nem lehet létrehozni. Amikor megújuló energiáról beszélünk, a felhasznált energia ezekből a forrásokból származik:

A Napból származó energia[szerkesztés]

A Nap nagy mennyiségű energiát közvetít a földre elektromágneses hullámok formájában. A Földre körülbelül 174 PW (Petawatt) teljesítmény érkezik, ebből 30%-ot a légkör visszaver, így körülbelül 122 PW éri el a Föld felszínét, ami egy évben 1070 EWh energiát jelent, és így 7500 szorosa az évi energiafelhasználásnak. Ezt az energiát direkt vagy indirekt módon használjuk fel. A direkt felhasználás közé tartozik a vizek és atmoszféra felmelegítése, a légtömegek mozgatása, valamint a növények termesztése.

A napenergia indirekt felhasználása közé tartozik a bioenergia, a szélenergia és a vízenergia is. Néhány lehetséges felhasználási mód:

  • Napenergia: napelem, hőtermelés, kémiai energiává alakítás
  • Bioenergia: fa, növényi olaj, biodízel, bioetanol, biogáz, BtL-hajtóanyagok (Biomass to Liquid - biomassza-elfolyósítás)
  • Vízenergia: víz felduzzasztás - helyzeti energia, folyóvíz - mozgási energia, hullámzás, áramlatok a tengerben, víz hőenergiája
  • Szélenergia: szélerőmű, szélmalom, vitorláshajó

Geotermikus energia[szerkesztés]

A Föld belsejében lévő energia részben még a Föld keletkezéséből maradt vissza, részben pedig a Föld belsejében történő radioaktív bomlás terméke. A leggyakrabban ezt az energiaforrást fűtésre, valamint áramfejlesztésre használjuk.

A Nap és Hold mechanikus hatása a Földre[szerkesztés]

A Hold és a Nap gravitációs ereje a Földön árapályt idéznek elő, az így előállított áramlásokat árapályerőművekben és vízáramlás-erőművekben hasznosítják. A gravitációs erők a Föld deformációját, és ezáltal a szilárd Föld és a magma között súrlódást okoznak. Az így létrejövő teljesítmény körülbelül 2,5 TW, aminek egyes becslések szerint a 9%-át lehetne felhasználni.[3]


A leggyakrabban felhasznált erőművek[szerkesztés]

Hogy az energiát emberek által is hasznosítani lehessen, át kell alakítani erőművek segítségével.

Szélerőmű[szerkesztés]

Szélerőművek

A szélenergia a levegő mozgási energiáját használja fel, a szél által meghajtott kerekek megforgatják a generátort, amivel elektromos energia állítható elő. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik,[4][5] és rendkívül népszerű Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

A szélerőművek működése nem jár emisszióval, de csak oda érdemes telepíteni, ahol rendszeresen nagy széljárások jellemzőek. Hátránya, hogy a széltől függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, előre pontosan meg nem jósolható időközökben.

Vízerőmű[szerkesztés]

Vízerőmű az Egyesült Államokban

A vízenergia a folyók vizének helyzeti energiáját használja ki. A folyón érkező vizet gáttal felduzzasztják, majd ráeresztik a turbinákra, ahol a helyzeti energia először mechanikus-, majd a generátorokban elektromos energiává alakul. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. [6]

A vízenergia használata nem jár emisszióval, ezen kívül igen nagy előnye, hogy képes folyamatosan energiát előállítani szemben a nap- és szélerőművekkel, azonban csak olyan helyeket lehet felhasználni, ahol bő vizű folyók nagy magasságkülönbséggel haladnak.

Naperőmű[szerkesztés]

Napkollektorok

A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromos- vagy hőenergia előállításával. A napenergia használata történhet aktív módon naperőműben, napelemmel vagy napkollektorral, illetve passzív módon, ilyen például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás, vagy a hőszigetelés. Decentralizált energiatermelésre sok háztartásban használják világszerte.

A naperőművek emissziómentesek és felhasználhatóak kisebb méretekben is, így lehetséges akár családi házak tetejére néhány darabot, akár egy erőműparkban sokat egymás mellett üzemeltetni. Hátránya, hogy a napsugárzástól függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, meg nem jósolható időközökben. Éjszaka az erőművek nem képesek áram előállítására.

Biomassza[szerkesztés]

A cukornádat nem csak élelmiszerként lehet felhasználni, hanem energiakinyerésre is használható

A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét.

A biomassza feldolgozásával nyerhető energiafajták:

Ugyan a különböző biomasszák a megújuló energiahordozók közé tartoznak, elégésük a környezetre káros gázok különböző mértékű kibocsátásával jár.

Geotermikus-erőmű[szerkesztés]

Geotermikus erőmű a Fülöp-szigeteken

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia gyakorlatilag korlátlan és folytonos energianyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi, viszont a felszíni vizeket nemegyszer - magas sótartalmánál fogva - igen.

A geotermikus energia megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik, hacsak nem kell a sós vizet villamos energiával visszapréselni az eredeti közegébe. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia-felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés telepítése kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél, nyomás alatt akár 120 °C-os is lehet.

Előnyei[szerkesztés]

Örökké rendelkezésre álló készletek[szerkesztés]

A Földön található fosszilis energiahordozók nem tartanak örökké. Ezek a Föld keletkezésekkor, vagy az azóta eltelt idő alatt jöttek létre, és nem lehet őket pótolni, ha már végleg elfogytak - ezért is a nem megújuló energiaforrás elnevezés. Ide tartozik a földgáz, kőolaj, szén és urán. A megújulók ezzel szemben nem fogynak el, vagy mert a természet körforgása miatt emberi léptékben késesek megújulni, vagy mert annyi áll belőle rendelkezésre, hogy lehetetlen az elfogyasztása.

Környezetkímélő működés[szerkesztés]

A megújuló energiaforrás és a környezetkímélő működés önmagában két különböző fogalom, hiszen a megújuló forrásból származó energia előállítása is történhet környezetszennyező módon, például bioanyagok égetésével. Azonban a megújuló energiaforrások nagy része emissziómentesen felhasználható, valamint a nem teljesen káros anyagkibocsájtás menetesen működő erőművek (Pl: biogáz égetése) kevésbé környezetszennyezőek, mint a hagyományos erőművek (Pl: szénerőmű). A fosszilis energiahordozók égetése hatalmas mennyiségű szén-dioxidot (CO2) bocsájt ki, és ezzel hozzájárulnak az üvegházhatás mesterséges növeléséhez. Tekintve hogy a megújuló energiaforrások használatával jóval kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, ezeknek a felhasználását egyre több ország támogatja, hogy ezzel is mérsékelni lehessen a globális felmelegedést. [7].

Egy Kilowattóra elektromos energia előállításakor átlagosan szélkerekeknél 9,4 g, vízerőműveknél 11,6 g, naperőműveknél 29,2 g, valamint geotermikus erőműveknél 33,6 g CO2-kibocsájtás keletkezik, míg ez a szám földgáz-erőműveknél 350-400 g közé, illetve szénerőműveknél 750-1050 g-ra tehető. Az itt említett megújuló energiaforrásoknál a széndioxid-kibocsájtás leginkább a gyártáskor és telepítéskor, valamint kisebb mértékben a szállításkor keletkezik.

A biomasszák esetében a számítás nehezebb, hiszen itt ugyan a feldolgozáskor és az égetéskor ugyanúgy keletkezik CO2, mint a hagyományos erőműveknél, viszont a növények termesztésével, azok élettartama alatt szén-dioxid megkötése, valamint oxigén-kibocsájtás is lejátszódik, mindez ugyanakkor más növényi területek felhasználásával.

Energiafüggetlenség[szerkesztés]

A megújuló energiaforrások kiépítését sokszor az energiafüggetlenséggel is indokolják, ami egyúttal a nagyobb mértékű országon belüli értékkihasználás érhető el.[8] Ezen kívül elérhető a többi országtól való nagyobb függetlenség (Pl: Oroszországtól), valamint hogy egyes háborús övezetek vagy nagy cégek politikai döntései kisebb nyomást gyakorolhassanak más területekre az energia révén.[9]

Hátrányai[szerkesztés]

Egyenetlen termelés, az energia nehéz tárolhatósága[szerkesztés]

Tárolóerőmű Németországban. Ez az erőmű maga nem állít elő energiát, csupán a már megtermeltet tárolja későbbre. A megújuló energiák egyre nagyobb felhasználása miatt egyre több ilyenre van szükség

A megújuló energiaforrások egyik legnagyobb hátrányuk, hogy az energiát nem előre eltervezhető és szabályozható módon adják le, hanem úgy, ahogy a környezet és időjárás azt éppen befolyásolja. Így például a kisebb vízhozamú folyó csak kevesebb vízenergia-előállításhoz elég, a szélerőművek csak megfelelő szélerősségben tudnak működni, valamint a naperőművek működése is teljesen a Nap aktuális fényerejétől függ. Ezzel szemben a hagyományos erőműveket az aktuális igények szerint lehet szabályozni, ami fontos is, hiszen például az áramhálózatban mindig pontosan ugyanannyi áramot kell a rendszerbe táplálni, mint amekkora a felhasználás, az áram önmagában nem tárolható a vezetékhálózatban. Ugyan Európa országai egy egységes áramhálózatot alkotnak, így elméletileg lehetséges, hogy a helyenként túl nagy, helyenként túl kicsi áramtermelést kiegyenlítsék, azonban a megújuló energiával működő erőművek az azonos napszakok és az azonos éghajlati jelenségek (Pl: évszakok) miatt nem tudnak a környező országokon belül tökéletes szinkronban működni. Egyenetlenségek nem csak a napi ciklusban mutatkoznak, sokkal nagyobb a kilengés az éves ciklusban a különböző évszakokban. Így például decemberben sokkal kevesebb energiát állítanak elő a szél- és naperőművek, mint augusztusban, ami energiafelhasználás szempontjából kifejezetten előnytelen, ezért a megújuló energia alkalmazásával kapcsolatban jelenleg az egyik legnagyobb problémaként kezelik a nehézkes energiatárolást.

Jelenleg a következő tárolási technikákat alkalmazzák jellemzően:

  • Víztározó: Amennyiben több áram termelődik, mint szükséges, vizet pumpálnak fel egy magasan fekvő tárolóba, majd energiahiány esetén mint egy vízerőműnél, a vizet ráengedik egy egy turbinára.
  • Akkumulátorok: Az elektromos áramot kémiai energiává alakítják, jelenleg is ezt használják kisebb háztartási eszközök, mint laptopok, telefonok. Nagy mértékű használata jelenleg csak kisebb mértékű üzemleállások mérséklésére történik, nagy mértékű, tartós energiatárolásra nehezen használható.
  • Melegítőtározó: A napsütést, vagy felesleges áramot egy közeg (Pl: víz) felmelegítésére használják, amit később leginkább fűtésre használnak fel. A hőveszteség miatt hosszú időközökben nem lehet hatékonyan energiát tárolni vele.
  • Gázzá alakítás: Áram segítségével hidrogén, valamint metán gáz állítható elő, melyet később égetéssel újra árammá alakíthatnak. Az így előállított metánnal például a hagyományos gázerőműveket is lehet üzemeltetni. Hátránya, hogy a folyamat csak alacsony hatásfokkal üzemeltethető.

Ezeknél a tárolási módszereknél a legnagyobb problémát az alacsony hatékonyság (hatásfok), valamint a jelentős helyigény jelentik. Egy részletes, 2015-ben elvégzett felmérés alapján Nyugat-Európában jelenleg 0,327 TWh energiát tárolni képes víztározó található, és ezt a földrajzi adottságokból kifolyólag csak 2,618 TWh-ra lehet kibővíteni. Ezzel szemben egy másik számítás szerint csak a jelenleg kiépült szél- és naperőművek energiájának a tárolására összesen 7 TWh tárolókapacitásra lenne szükség, a növekvést nem beleszámolva, amennyiben az energiaveszteségről eltekintünk. [10] [11] [12]

A napi ingadozást az áramtermelésben az előre eltervezett áramfelhasználással is igyekeznek kiegyenlíteni, mint például hogy az energiaigényes folyamatokat, így egy háztartásban a mosást és sütést olyan időszakokra időzíteni, amikor nagyobb az áramtermelés. A sokkal nagyobb, évszakok közötti ingadozás kiegyenlítésére azonban még nem sikerült megoldást találni.

Áramellátás: „Párhuzamos rendszerek”[szerkesztés]

Európa egységes áramhálózatába sok helyen és különböző erőművekből történik az árambetáplálás. A megújuló energiát felhasználó erőművek, főleg a szél- és napenergia egyenlőtlen és pontosan előre meg nem jósolható teljesítménye azonban komoly kihívás elé állítja az elektromos hálózatot. Mivel az energiatárolás ma még egy megoldatlan probléma, az erőműveinket mindig az aktuális energiafelhasználáshoz és az időjáráshoz kell igazítani. Jelenleg a megújuló forrásból történő árambetáplálás az Európai Unióban törvényileg előnyben van részesítve, vagyis ha a kedvező időjárás miatt sok áram keletkezik a szél- és naperőművekben, a fosszilis égetésű erőművek teljesítményét csökkentik, kedvezőtlen időjárás esetén pedig a nem megújuló energiaforrások segítenek be az áramtermelésbe. Így ugyan az éves termelést tekintve lehet radikálisan csökkenteni a nem megújuló energiát felhasználó erőművek arányát az áramtermelésben, azonban a kiegyensúlyozatlan termelés miatt az áramtermelés csak nap- és szélerőmű felhasználásával nem lehetséges.

Azokon a területeken, ahol nagyon sok szél- és naperőmű működik, már problémát okoz a kedvező időjárási viszonyok esetén a túltermelés, vagyis hogy rövidebb időközökben több áramot állítanak elő, mint amennyi szükséges. Az ilyen esetekben leginkább az áram más országokba való eladásával lehet megválni a feleslegtől. A rövid ideig tartó, és ezáltal nehezen felhasználható energiamennyiséget azonban nem ritkán csak negatív áron lehet eladni, vagyis a termelő fizet azért, hogy más átvegye az áramot. Így például Németországban 2017-ben 360 napon 107-szer fordult elő, hogy negatív áron kellett áramot eladni. [13]


Nagy helyigény, környezetrombolás[szerkesztés]

Megújuló energiafelhasználás kiépítése, használata[szerkesztés]

Az Európai Unióban[szerkesztés]

A megújuló energia aránya a teljes energiafelhasználást képest az Európai Unióban %-ban kifejezve [14]
(a címsorra kattintva a táblázat rendezhető)
Ország 2004 2016 EU-cél
2020
EU EU-átlag 8,5 17,0 20,0
Belgium Belgium 1,9 8,7 13,0
Bulgária Bulgária 9,6 18,8 16,0
Dánia Dánia 14,5 32,2 30,0
Németország Németország 5,8 14,8 18,0
Észtország Észtország 18,4 28,8 25,0
Finnország Finnország 29,2 38,7 38,0
Franciaország Franciaország 9,4 16,0 23,0
Görögország Görögország 6,9 15,2 18,0
Írország Írország 2,4 9,5 16,0
Olaszország Olaszország 6,3 17,4 17,0
Horvátország Horvátország nem tag 23,5 28,3
Lettország Lettország 32,8 37,2 40,0
Litvánia Litvánia 17,2 25,6 23,0
Luxemburg Luxemburg 0,9 5,4 11,0
Málta Málta 0,1 6,0 10,0
Hollandia Hollandia 2,1 6,0 14,0
Ausztria Ausztria 23,3 33,5 34,0
Lengyelország Lengyelország 6,9 11,3 15,0
Portugália Portugália 19,2 28,5 31,0
Románia Románia 17,0 25,0 24,0
Svédország Svédország 38,7 53,8 49,0
Szlovákia Szlovákia 6,4 12,0 14,0
Szlovénia Szlovénia 16,1 21,3 25,0
Spanyolország Spanyolország 8,3 17,3 20,0
Csehország Csehország 5,9 14,9 13,0
Magyarország Magyarország 4,4 14,2 13,0
Egyesült Királyság Egyesült Királyság 1,2 9,3 15,0
Ciprus Ciprus 3,1 9,3 13,0

A megújuló energia aránya 2013-ban a teljes energiafelhasználáshoz képest a EU-tagállamban 15,0% volt. 2004 óta állnak rendelkezésre részletes adatok az egyes tagállamokról, a mérés kezdete óra az arány minden tagállamban emelkedett. A legnagyobb emelkedést Svédország, Ausztria, Bulgária és Olaszország mutatták fel. A legnagyobb arányban használ megújuló energiát Svédország (52%), majd Lettország (37,1%), Finnország (36,8%) és Ausztria (32,6%) [15] 1999 és 2009 között az EU átlag 5%-ról 9%-ra emelkedett.

Az EU 2007. március 9-én elhatározta magát, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a kibocsájtását 2020-ig egyötöddel az 1990-es állapothoz képest csökkenteni kell, és ehhez kapcsolódóan a megújuló energiafelhasználásnak az arányát 20%-ra növelni kell. [16]. Az EU 2009/28-as irányvonala kötelezte a tagállamokat, hogy saját maguknak jelöljenek ki egy célt, hogy minimum mekkora arányban állítsanak elő áramot megújuló energiaforrásokból. Magyarország például 13%-ot jelölt ki magának, ám ezt már 2011-ben túlteljesítette. Az EU 2014-ben célnak jelölte meg, a teljes energiafelhasználást tekintve (nem az áramét!) 27%-os megújuló arányt elérni 2030-ig. [17]

A megújuló energiaforrások felhasználása érdekében az EU létrehozta az EEG nevű törvényt (Erneuerbare-Energien-Gesetz), amely garantálja, hogy a megújuló energiát felhasználó erőművek előnybe legyenek részesítve, és ne ezeknek, hanem a fosszilis égetésű erőművek kelljen csökkenteni a teljesítményüket túltermelés esetén.

A világ szintjén[szerkesztés]

Jelenleg a világ sok országában dolgoznak a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű felhasználásán. A klasszikus vízenergia és bioenergia felhasználása mellett egyre több naperőmű és szélerőmű települ. 2014-ig összesen 138 nyilvánította ki, hogy politikai célja a megújuló energia minél nagyobb felhasználása, ezek közül 95 újonnan iparosodott-, vagy fejlődő ország. Míg szélerőműveket 83 ország használ, a naperőművek használója már a 100-as is meghaladja.

Az áramtermelésben a megújuló energiafelhasználás aránya egy 2013-as felmérés szerint 22,1%, a maradék 77,9% vagy fosszilis módon, anyagok elégetésével, vagy atomerőművekben lett előállítva. A legfontosabb megújuló energiaforrást a vízerőművek jelentették 16,4%-os arányban. Ez a szám a szélerőműveknél 2,9%, a biomasszánál 1,8%, a naperőműveknél 0,7% volt, míg a további megújuló energiaforrások 0,4%-ban fedték le a világ áramfogyasztását (nem a teljes energiafogyasztását!) [18].

A megújuló energiát felhasználó erőművek telepített teljesítménye 2013 végén 1550 Gigawatt volt, és ezzel 8%-as több, mint az előző évben. 2004-ben ez a szám még 800 GW volt. Míg a vízerőművek telepített teljesítménye a teljes időszakban 715-ről 1000 GW-ra emelkedett, a többi megújulóé 85-ről 560 GW-ra. A legnagyobb növekedés a telepített teljesítményt tekintve a világon a szél- és napenergia-hasznosítás érte el. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy mivel egyetlen erőmű sem működik egész évben 100%-os teljesítményen, a telepített (bruttó) teljesítményt soha sem érik el. Főleg a szél és napenergia esetében állnak sokat kihasználatlanul az erőművek, így éves átlagteljesítményt vizsgálva ezek az erőműfajták még a közelébe sem érnek a telepített teljesítményükhöz.


A megújuló energiába egyre nagyobb sebességgel fektetnek a különböző országok a világon. 2015-ben 329,3 milliárd amerikai dollárt fektettek be a csökkenő kőolaj, földgáz és szénárak ellenére a világon, valamit 30%-al több szél- és naperőművet telepítettek ebben az éveben mint 2014-ben. Az Allianz Climate & Energy Monitor adatai szerint évente 710 milliárd amerikai dollár befektetésre lenne szüksége a G20-országoknak 2035-ig, hogy az ENSZ klímacélját betarthassák. A legtöbb pénzt ennek érdekében a cél megfogalmazása óta Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína adták ki [19].

Magyarországon[szerkesztés]

A megújuló energiák felhasználását leginkább a természeti adottságok határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy egyes energiaforrások felhasználása szinte lehetetlen, egyeseké nehézkes, míg egyeseké kifejezetten kedvező. Magyarország esetében a nagy esésű folyóvizek hiányában a vízenergia nem jön szóba, az országban csak a Tisza-tónál található két, nem nagy teljesítményű vízi erőmű. A napenergia a napsütéses órák alacsony száma miatt ugyancsak nem alkalmazható hatékonyan. A Kárpát-medencében nem nem fúj nagy erősségű szél, így a szélerőművek sem kifizetődőek. Mivel a már meglévőek is csak 25%-osan tudtak működni, Magyarországon a szélerőművek építését már 2016 óta nem támogatják. [20]
Ezzel szemben az ország fekvése kiválóan alkalmas a geotermikus energia, és a biomassza felhasználására. A magyar megújuló energiaforrások több mint fele biomasszából származik, valamint a geotermikus hőenergia közvetlen felhasználásában Magyarország a világ vezető államai közé tartozik 2,7 TWh kapacitásával.[21] Elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják. Geotermikus energia biztosítja többek között Győr, Szentlőrinc, Miskolc és Szentes távfűtését, részben vagy egészben.[22][23]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A megújuló energiaforrások felhasználása az EU-ban
  2. Energiafelhasználói kézikönyv (szerk: Barótfi I.) http://www.passzivhaz.info.hu/__arc/2015_energiafelhasznaloi.pdf
  3. Valentin Crastan: Elektrische Energieversorgung 2. Berlin/Heidelberg 2012, S. 12.
  4. Alex Morales: Wind Power Market Rose to 41 Gigawatts in 2011, Led by China. Bloomberg, 2012. február 7.
  5. Lars Kroldrup. Gains in Global Wind Capacity Reported Green Inc., February 15, 2010.
  6. Renewables Global Status Report 2006 Update Archiválva 2011. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, published 2007, accessed 2007-05-16
  7. Volker Quaschning: Regenerative Energiesysteme. Technologie – Berechnung – Simulation. 8. aktualizált kiadás, München 2013, 43. oldal
  8. Előadás: Martin Kaltschmitt, Wolfgang Streicher (Hrsg.) Regenerative Energien in Österreich. Wiesbaden 2009, S. V.
  9. Előadás: Kriege um Ressourcen. Herausforderungen für das 21. Jahrhundert. München 2009.
  10. cordis.europa.eu
  11. Előadás: Hans-Werner Sinn, München 2017 "Wie viel Zappelstrom verträgt das Netz? Bemerkungen zur deutschen Energiewende"
  12. Előadás: Hans-Werner Sinn, München "Energiewende ins Nichts" - energiareform a semmibe
  13. Árameladás negatív áron
  14. EU átlagok
  15. Eurostat: Anteil erneuerbarer Energien am Bruttoendenergieverbrauch. (Hozzáférés: 2018. július 22.)
  16. Merkel schafft Kompromiss EU a megújuló energiafelhasználás kiépítésének támogatásáról
  17. EU-Kommission erntet viel Kritik für KlimapläneFrankfurter Allgemeine Zeitung
  18. iea.org
  19. www.allianz.com
  20. Nem épül több szélerőmű Magyarországon
  21. http://www.ren21.net/wp-content/uploads/2016/06/GSR_2016_Full_Report.pdf
  22. http://pannergy.com/projektek/
  23. http://www.szentes.hu/turizmus/index.php/hu/miert-szentes/227-zold-oazis

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Megújuló energiaforrások témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]