Szélturbina
A szélturbina a szél energiáját egy lapátszerkezet segítségével forgó mozgássá alakító és azt hasznosító szerkezet. A szélenergia megújuló energia, melyet a szélmotor (szélturbina) fog be. A szélturbina nem igényel jelentősebb karbantartást, rendkívül megbízható, és nincsenek káros hatásai a környezetre nézve, azonban elég drága a megépítése. Háromfázisú áram termelése történik, melyet kis veszteséggel szállíthatunk igen nagy távolságokra transzformátor segítségével. Ezen szerkezet elődje a szélmalom, mely a mechanikus energiát használta fel például gabona őrlésére. A szélenergiából származó áram mennyisége évszakonként változó, az átmeneti évszakok és a telek szelesebbek, mint a nyarak. Magyarország a mérsékelten szeles kategóriába sorolható, itt legjellemzőbbek a gyenge szelek, így a szélenergia hasznosítása kevésbé hatékony a hagyományos technológia alkalmazásával. Egy turbina lapátjainak fordulatszáma n=15-60/min tartományba esik. A turbinák beindításához nyílt területen a szél átlagsebessége 3 m/s. Abban az esetben, ha gazdaságos energiatermelést szeretnénk, akkor legalább 6 m/s szükséges.
A szél sebessége a magassággal nő (Herrmann-képlet), közelítőleg
ahol
- v1 a szélsebesség a talajközeli h1 magasságban,
- v2 a h2 magassághoz tartozó szélsebesség.
Az 1/5-ös hatványkitevő egy átlagérték, valójában egy adott helyen napi és éves ingadozása van.
A szélturbináknak alapvetően három típusa létezik:
1. A vízszintes tengelyű szélturbina a legáltalánosabb típus, a turbinalapátok és a generátor egy torony tetején helyezkednek el. Az ideális teljesítmény érdekében szélirányba kell forgatni a hajtóművet.
2. A függőleges tengelyű szélturbina forgótengelye függőlegesen helyezkedik el, így nem szükséges az irányítólapát.
3. További, különleges kialakítású szélturbina.
Műszaki felépítése[szerkesztés]
1. mechanikus alap 2. csatlakozás elektromos hálózathoz 3. torony 4. belső létra 5. szélirányba-fordító 6. borítólemez 7. generátor 8. anemométer 9. tengelykapcsoló (a generátor előtt) 10. fékhajtómű 11. forgólapát 12. lapátszög-elforgató 13. rotortengely
A műszaki színvonal mellett nem elhanyagolható a megbízható működés. Bár ma már minden előállítható házilag, így a szélturbina is. Az interneten több oldal is foglalkozik a témával: alkatrészek, műszaki rajzok, útmutatók a szél irányának, sebességének kiszámolásához minden megtalálható.[1]
A szélturbina-technika fejlődése 1980 óta[szerkesztés]
Az 1980-as évek óta nagyon sokat fejlődött. Az energiahozam a többszörösére nőtt. Egyre több országban alkalmazzák ezt a megújuló energiát. Jelenleg a világ elektromosenergia-igényének 1%-át fedezik szélerőművekkel, de pl. Dániában a szükséges villamos energia 20%-a szélenergiából származik, Németországban 6% (16 000 telepített szélturbinával).
Környezeti hatásai[szerkesztés]
A működésüknek nincs közvetlen környezetkárosító hatása. A lebontásuk után majdnem minden alkatrész újrafelhasználható.
Utak melletti vagy szántóföldi telepítés esetén nem kell erdőt irtani.
A modern szélturbinák már kellően csendesek. Az elfogadott távolság a lakóterületekhez viszonyítva több mint 150–200 m.
A tengerekre telepítettek a partról nem igazán látszanak többnyire a Föld görbülete miatt.
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2012. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
Források[szerkesztés]
- Dr.Gábor András: Környezetkímélő energiaforrások c. jegyzet
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A szélenergia
- Szélturbina Archiválva 2011. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben – Natúrenergia.hu
- Mozgó koporsóban jutottunk fel a szélerőmű tetejére – Index, 2011. május 20.