Levél (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Levél
Levél Kerék fogadó.JPG
Levél címere
Levél címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Mosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester Kiss Béla[1]
Irányítószám 9221
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1811 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 73,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Levél (Magyarország)
Levél
Levél
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 24″, k. h. 17° 11′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 24″, k. h. 17° 11′ 36″
Levél (Győr-Moson-Sopron megye)
Levél
Levél
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Levél weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Levél témájú médiaállományokat.
A Fő utca sváb módú beépítése
A Kerék fogadó

Levél (németül: Kaltenstein, horvátul Kajtištan, Klatšajna) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.

Elnevezései[szerkesztés]

A település német neve Kaltenstein. Horvátul két neve van. A bezenjeiek Kajtištan-nak, a kimleiek Klatšajna-nak hívták.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Levél község az ország észak-északnyugati sarkában az 1-es fő közlekedési út mentén, Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom között , az osztrák határtól 7 km-re, a szlovák határtól 17 km-re fekszik. Itt van az M1-es és az M15-ös autópályák[4] találkozási pontja 1995 októberétől. A községtől északra kiépült csomópont mindkét irányban jó közúti kapcsolatot biztosít. A Budapest-Bécs közötti vasúti fővonalon személyforgalmi megállóhely, míg az 5 km-re lévő hegyeshalmi vasúti csomópont nemzetközi személy-, és teherforgalmi kapcsolatban van Nyugat-Európával.

Kerékpárral a hegyeshalmi, rajkai határállomásnál lehet a nemzetközi kerékpárutakhoz kapcsolódni. A község É-ÉNy-i határában lévő M1-es (Bécs) és az épülő M15-ös autópályák (Pozsony) és ezek csomópontjai, jó közúti, a Budapest-Bécs és a Rajka-Pozsony villamosított vasúti fővonal jó vasúti közlekedési kapcsolatot biztosít Nyugat-Európa felé. Itt bonyolódik le hazánk turizmusának és áruszállításának legjelentősebb része. A településen található egy Tesco is.

Története[szerkesztés]

Első írásos, német nyelvű említése 1410-ből „Kalthostan” formában fordul elő. A magyar névvel először az 1532. évi adóösszeíráskor találkozhattunk. A hagyományok szerint neve a – Lövér – a besenyő gyepűőrök (határőrök), íjászok emlékét őrzi. Későbbi lakói a magyaróvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. A törökök 1529-es ostromakor a környék elnéptelenedett. I. Miksa császár 1570. körül württembergi szászokat, németnyelvü katolikus etnikumot telepített le.

A békés korok beköszöntésekor 1711. után a lakosság száma nőtt, fejlődött a földművelés és az állattenyésztés. Terjedt a birkatenyésztés, a méhészkedés és a szőlőkultúra. A legnagyobb birtokosok ez idő tájt a Zichy grófok. II. József türelmi rendeletével Hegyeshalom és Levél közös egyházközséget alkotott. Az ágostai evangélikus egyházközség 1789.-ben épített templomot.

Az 1809-es francia megszállás is súlyos terheket rótt az itt élőkre. A 19. század első harmadában a Lajta folyó árvizei, a betegséget terjesztő járványok és a mindent elhamvasztó tűzvészek okoztak károkat.

Az 1867-es kiegyezés pozitív változásokat hozott. Az eddigi kisközség 1899-ben nagyközség lett. Lakossága a századfordulóra elérte a másfélezres lélekszámot. Sorban alakultak a különféle társadalmi szervezetek. Kiemelkedő volt a földművelés és az állattenyésztés felvirágoztatása. 1900-ban alakult meg a Tejszövetkezet. Úttörő szerepe volt Ujhelyi Imre akadémiai tanárnak. Vezetésével honosították meg a siementhali szarvasmarhafajta nagyméretű tenyésztését, s ezzel tett szert Levél nemzetközi hírnévre.

Az első világháború után a '20-as évek közepére állt talpra a falu. 1926-ban megindult a község villamosítása, melyet a következő évben be is fejeztek. A gazdák gyümölcsöst telepítettek, fellendült a gabonatermelés. A meg növekedett jövedelmekből kulturális célokra is juttattak. A világgazdasági válság súlyos gondokat okozott. A gazdák megtagadták az adófizetést, ezért az önkormányzatot 1934-ig felfüggesztették. A második világháborúban a rekvirálások során mind a német, mind az orosz katonák kifosztották a falut, az állatállomány nagy részét elhajtották. A háború után a német ajkú lakosság zömét kitelepítették. A kitelepítettek helyére az ország több vidékéről, Erdélyből, és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről érkeztek telepesek.

A szövetkezetesítés során több szövetkezeti csoport is alakult, majd az idők folyamán változtak összeolvadtak, szétváltak. Napjainkban a szövetkezetek átalakulása és a kárpótlási eljárás alakítja a mezőgazdaságot. A '60-as, '70-es és '80-as években ismét fejlődésnek indult a falu. Szilárd burkolatú utak, vízmű épül, megindult az autóbusz közlekedés.

A '80-as években új utcák nyíltak, az idegenforgalom is fejlődést mutatott. Több vállalkozás is beindult (például EXPO falu, üzemanyag-kutak, panziók, butikok, üzletek. stb.). A vendégforgalom növekedésével a községben többen foglalkoznak a fizetővendéglátással Így község komoly idegenforgalmi megállóhellyé vált. A faluhoz közel két természetvédelmi terület: a Szigetköz, és a Hanság szép természeti környezete és sokszínű gazdag vízi-, növény-, és állatvilága, termál és gyógyvizű fürdők, műemléki látnivalók, horgászati, vadászati és lovaglási lehetőségek nyújtanak vonzerőt, valamint pihenési , szórakozási és vásárlási lehetőséget. Ezenkívül lehetséges lenne a Fertő tó körüli kerékpáros úthoz való csatlakozás is ! A község É-ÉNy-i határában lévő M-1-es (Bécs) és az M-15-ös (Pozsony) autópályák és ezek csomópontjai, jó közúti, a Budapest–Bécs és a Rajka-Pozsony villamosított vasúti fővonalvasúti közlekedési kapcsolatot biztosít Nyugat-Európa felé. Itt bonyolódik le hazánk idegenforgalmának és áruszállításának legjelentősebb része.

Nevezetességei[szerkesztés]

Partnertelepülései[szerkesztés]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  4. Jelenlegi kiépítettsége szerint csak autóút jellegű.

Források[szerkesztés]

  • Levél község Képviselő-testülete: Községprojekt (1995) Készítette:Bárdos Dezső (kézirat)
  • dr.Fekete Mátyás:Győr-Moson-Sopron megyei kézikönyv (Szekszárd, 1998) Bárdos Dezső írása 694-695 o. ISBN 9639089079
  • dr. Fekete Mátyás-Tóth Zoltán Levél község turisztikai koncepciója 1995. (kézirat)

További információk[szerkesztés]