Barbacs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barbacs
Műemlék lakóház (Csornai út 1.)
Műemlék lakóház (Csornai út 1.)
Barbacs címere
Barbacs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Jogállás község
Polgármester Abdai Zsolt (független)[1]
Irányítószám 9169
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 731 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 55,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barbacs (Magyarország)
Barbacs
Barbacs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 46″, k. h. 17° 17′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 46″, k. h. 17° 17′ 44″
Barbacs (Győr-Moson-Sopron megye)
Barbacs
Barbacs
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Barbacs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barbacs témájú médiaállományokat.

Barbacs község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Barbacs a Hanság egyik legdélebbi települése. Az egykori Tóköz egyik nyugati falva, Csornától 5 km-re fekszik, a Győrt Sopronnal összekötő 85. számú főúttól északra. Az út mellett található a Barbacsi-tó. Területe 26,4 ha. A tó a Hanság maradványaként környezetvédelmi terület. Összesen 280 ha területen terül el. Sekély vízében haltenyésztés folyik, de nádtermeléssel is foglalkoznak. A település déli peremén folyik a Keszeg-ér.

Története[szerkesztés]

1220-ban történik az első írásos említése. A középkorban a királyi kincstár tulajdona, majd 1390 után a Kanizsayaké. Később 1536-tól Nádasdy Tamás veszi át. 1681-ben Esterházy Pál vásárolja meg.

A Szent Kereszt r.k. templom és a temetőkápolna

A lakosság a halászatból él meg. Minden telekhez halászó víz tartozott. A parasztság ebből élt meg, de a jobbágyság előtt tiltott terület volt. Az uraság magának tartotta fenn. Az 1594-es török pusztítás után a lakosság másik faluhelyet keresett magának. A 17. századtól búcsújáró hely volt. A barbacsi gazdák úrbéres terheik csökkentésére szerződést kötöttek, hogy termények helyett készpénzzel válthassák meg terheiket. 1855-ben az értékes irtásföldeket a földesúr visszavette és ”száraz és posványos” legelőkkel pótolta őket. A népességet a Hanság vizeivel elzárt település helyhez rögzítő hatására a népessége állandósult.

A 20. század első harmadában lakossága 1.100 fő körül volt. Az 1945-ös földosztás a szegényebbeket is kedvezőbb helyzetbe hozta. 1974-től Bősárkányhoz csatolják a községet öt szomszédos településsel együtt. Az intézményeket integrálták. A termelőszövetkezet is megszűnt. A falu lassú elöregedése is tapasztalható.

Látnivalók, érdekességek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Barbacs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. február 7. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)


Források[szerkesztés]

  • Bunovácz Dezső: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2006) ISBN 963908994X

További információk[szerkesztés]