Bodonhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bodonhely
Bodonhely címere
Bodonhely címere
Bodonhely zászlaja
Bodonhely zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállás község
Polgármester Varga Edina (független)[1]
Irányítószám 9134
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség287 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség27,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bodonhely (Magyarország)
Bodonhely
Bodonhely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 24′ 00″
Bodonhely (Győr-Moson-Sopron megye)
Bodonhely
Bodonhely
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Bodonhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodonhely témájú médiaállományokat.

Bodonhely község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Rába mentén fekszik, Csornától 17 km-re délkeletre, illetve Győrtől 30 km-re délnyugatra. Híd köti össze a túlparton Kisbabottal. A talajtakaróra jellemző a változatosság, de döntően a réti öntés és a lápos réti talajok jellemzőek. A község lakóinak életét évszázadokon át meghatározta a folyó és az átkelőhely. A település az egyutcás falu képét mutatja.

Története[szerkesztés]

A községet 1446-ban említik először „Bodonhel” néven mint Kanizsai birtokot. 1536-ban a Nádasdyak, 1558-ban gróf Cseszneky János, 1861-ben pedig az Esterházyak kezére kerül.

A község lakói a török időkig a középkori jobbágyok életét élték. Az 1540-50-es években a földesúr- Nádasdy Tamás nádor- a Rábahíd védelmére várat emeltetett. Ettől kezdve a lakosok főképp katonák. A megyei közgyűlések jegyzőkönyvei szerint Bodonhelyen gyalogosok és lovasok egyaránt szolgáltak. 1594-ben a török a bodonhelyi várat is elfoglalta. Győr visszafoglalásakor (1598) a mérgesi és bodonhelyi erősségeket elhagyták. A falut új telepesekkel kellett benépesíteni. A vár helyett kastély, a Rába partra erődítmény épült. A község lakói már a XVI. században áttértek az új hitre és evangélikusok lettek. A rekatolizáció azonban itt is éreztette hatását. A török háborúk lezárásával a lakosság katonai szolgálata is véget ért. A lakosok megélhetésük érdekében irtás révén bővítették földterületüket. 1768-ban a község szerződést kötött az urasággal az úrbéres szolgáltatások megváltására. Az 1848-49-es szabadságharcban a községből 11-en szolgáltak honvédként.

A két világháború ugyancsak emberi áldozatokat követelt a falu lakosai közül. A visszavonuló német csapatok felrobbantották a Rába hídját, ami csak 1968-ban épülhetett újjá.

Mai élete[szerkesztés]

Az önkormányzat egy óvodát működtet. Konyhájáról látják el a házi szociális gondozásban és szociális étkezésben részesülő időseket. Általános iskolába a gyerekek Bágyogszovátra járnak. Rendelkezik a község orvosi rendelővel, a betegek ellátását a szomszédos faluban élő háziorvos látja el.

A település infrastrukturális ellátottsága kielégítőnek mondható. A lakások vezetékes vízzel, telefonnal ellátottak. Az utak portalanítottak. Megoldott a hulladékkezelése is, megtörtént a csatornázás és kiépítették a vezetékes gáz hálózatát is. A községben evangélikusok és katolikusok egyaránt élnek, 1/3-1/4 arányban.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Kiss Sándor (független)[3]
  • 1994-1998: Makkos Attila (független)[4]
  • 1998-2002: Makkos Attila (független)[5]
  • 2002-2003: Makkos Attila (független)[6]
  • 2003-2006: Kenesei Ferenc (független)[7]
  • 2006-2010: Kenesei Ferenc (független)[8]
  • 2010-2014: Kenesei Ferenc (független)[9]
  • 2014-2019: Kenesei Ferenc (független)[10]
  • 2019-től: Varga Edina (független)[1]

A településen 2003. december 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester halála miatt.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 0,7% lengyelnek, 0,7% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 1%, evangélikus 12,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,1% (13,2% nem nyilatkozott).[12]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Katolikus templom: Építése még a török hódoltság idejére tehető. A hagyomány szerint régen csak őrtoronyként szolgált a templom. Egy török vitéz gyógyulása után építette az őrtoronyhoz a mai templomot.
  • Sarlós Boldogasszonyt ábrázoló szobor: Érdekessége, hogy csupán négy ilyen szobor található Magyarországon.
  • Evangélikus templom: Az 1800-as években épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bodonhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bodonhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bodonhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Bodonhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  6. Bodonhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  7. a b Bodonhely települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. december 7. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  8. Bodonhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  9. Bodonhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. Bodonhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  11. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  12. Bodonhely Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Nagy Imre: Sopron vármegye története

További információk[szerkesztés]