Gyalóka
| Gyalóka | |
 | |
| Gyalóka római katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron |
| Járás | Soproni |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Varga Tamás (független)[1] |
| Irányítószám | 9474 |
| Körzethívószám | 99 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 89 fő (2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 15,52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,93 km² |
| Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] |
| Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] |
| Földrajzi kistáj | Répce-sík[3] |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 26′ 35″, k. h. 16° 41′ 47″47.442919°N 16.696519°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 35″, k. h. 16° 41′ 47″47.442919°N 16.696519°E | |
 Gyalóka
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |
| Gyalóka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyalóka témájú médiaállományokat. | |
Gyalóka (németül: Jelwicken, Jalocken) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A vármegye délnyugati részén fekszik, Sopron és Kőszeg között, a megyeszékhely Győrtől 100 kilométerre. 1990-től önálló önkormányzata van, a szakonyi körjegyzőséghez tartozik. Éghajlata mérsékelt, az Alpok közelsége miatt hűvösebb, szelesebb és csapadékosabb az országos átlagnál.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak közúton érhető el, Szakony vagy Zsira érintésével, a 8614-es úton.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első írásos említése 1308-ból ismert. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok és a Kanizsayak voltak. 1544 táján még jobbágyközség volt, Koroknay Péter és Ládonyi Lászlóné, született Gyalókay Dóra tulajdonában. Jobbágylakossága mindössze 3 porta lakóiból állt, azok is fizetésképtelen szegények voltak, így 1549-re a község a jobbágytalan nemesi falvak sorába süllyedt. 1549-ben 2 nemesi kúriát írtak össze.
A község birtokos családjai közül az említett Gyalókay Dóra után a Ládonyiak, Garázdák, Gergóczok, Polányiak és Akácsok következtek. A gyalókai Dukkon-malom élénk üzlet tárgyát képezte: 1580 körül Gongol, alias Molnár Jánostól vette meg Podgorszky János pannonhalmi kapitány. 1585-ben az ő fia adta el pécsi Bornemissza Jánosnak és nejének, Patyi Annának, továbbá Polányi Gáspárnak és Farkasnak, illetve Garázda Benedeknek, akik elzálogosították a csapodi Kálmán Barnabásnak.
A 17. században a szomszédos Salamonfán birtokos Rátkayak vásároltak Gyalókán birtokot, így a község nagy része átment azoknak a Rátkayaknak a tulajdonába, akik a 18. század elején Zichy Ádám, Kéry László és Jely Pál mellett újból földesurak, vagyis telkes jobbágyok urai lettek. Gyalóka a Rátkayak kezében újból betelepült telkes jobbágyokkal.
A 18. század közepén a település – valószínűleg zálog gyanánt – a kamalduli rend birtokában volt. Az 1780-as évektől kezdve, a Rátkay család kihaltával a Meskó család lett a birtokos. A 19. század első felében a község Molnár Lajos vármegyei tiszti főügyész tulajdonát képezte. A paraszti birtokállomány 250 kishold szántóból állott, telkes jobbágyainak száma 20 körül mozgott. Lélekszáma 1787-től 1930-ig 223-ról 317-re nőtt. A gróf Meskó család birtokában álló urasági major az összevásárolt kisnemesi telkekből alakult ki, 1790-ben 73 kh. szántó és 34 kh. rét tartozott hozzá.
A Dömötör, Tóth és Varga nevű jobbágycsaládokkal a helyi iratokban 1671-ben, a Kóczán, Pusztai és Németh nevűekkel pedig 1728-ban találkozunk először. Gyalókai születésű volt Kóczán Ferenc kegyesrendi tanár és író (1801–1867).
Az első világháborúban 14 fő, a második világháborúban 8 fő gyalókai lakos halt hősi halált. A két világháború között a falu birtokosa az Újhelyi család volt. A munkára fogható lakosságnak 10%-a volt 1-5 kh-on gazdálkodó zsellér, további 10% pedig cseléd az Újhelyi-birtokon. Sem kiemelkedően gazdag, sem kirívóan szegény család nem élt itt ebben az időben. A népesség nagy része a földművelésből élt, az iparosok kisebbségben voltak, de akadt azért néhány kovács, cipész, asztalos, ács és kőműves, továbbá volt még kocsmáros és vegyesboltos is. A falu határát érintő Répce egy időben három malmot is hajtott.
A második világháború végső szakaszában a falu népéből aki csak tehette, az Újhelyi-kastély pincéjében próbált elrejtőzni, amíg a szovjet csapatok átvonultak. 1946-ban a gazdák többsége belépett a Kisgazdapártba. 1959-ben termelőszövetkezetet alakítottak. Az 1980-as évek második felében korszerűsítették a villanyvilágítást, ravatalozót építettek, orvosi rendelőt alakítottak ki. Napjainkban nincs intézmény a településen. Művelődési, sportolási lehetőség a szomszédos településeken, orvosi ellátás Zsira községben van.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Ifj. Farkas János (független)[4]
- 1994–1998: Tóth János (független)[5]
- 1998–2002: Tóth János (független)[6]
- 2002–2006: Tóth Jánosné (független)[7]
- 2006–2010: Tóth Jánosné (független)[8]
- 2010–2014: Kincse Attila (független)[9]
- 2014–2019: Kincse Attila (független)[10]
- 2019–2020: Kincse Attila (független)[11]
- 2020–2024: Varga Tamás (független)[12][13]
- 2024– : Varga Tamás (független)[1]
A településen 2020. szeptember 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a 2019 októberében megválasztott előző polgármester 2020. március 22-én lemondott posztjáról.[14][15]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 70 | 69 | 68 | 84 | 81 | 82 | 87 | 89 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 12,5% cigánynak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, evangélikus 4,7%, felekezeten kívüli 1,6% (10,9% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 60,5%-a vallotta magát magyarnak, 9,9% németnek, 9,9% cigánynak, 1,2% szlovénnek, 1,2% horvátnak, 25% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,4% volt római katolikus, 3,7% református, 1,2% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (43,2% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Műemlék jellegű az 1761-ben barokk stílusban épült, homlokzati tornyos, egyhajós, Keresztelő Szent János nevére szentelt római katolikus templom. Eredeti népies barokk berendezése nagyrészt megmaradt, elsősorban a szobrokkal díszített oltár és a rokokó díszes orgona érdemel figyelmet. A templom melletti Nepomuki Szent János-szobor a 18. század második feléből való. A temetőben régi sírkövek láthatók.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Kelemen Endréné írása átdolgozva.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Gyalóka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 5.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ "Gyalóka települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Gyalóka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 8.
- ↑ "Gyalóka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 2.
- ↑ "Gyalóka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 2.
- ↑ "Gyalóka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 2.
- ↑ "Gyalóka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 23.
- ↑ "Gyalóka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. május 2.
- ↑ "Gyalóka települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 30.
- ↑ "Gyalóka települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2020. szeptember 6. Hozzáférés: 2022. július 22.
- ↑ Többnyire a járvány miatt elmaradt időközi önkormányzati voksolásokat tartottak vasárnap országszerte. nepszava.hu (2020. szeptember 6.) (Hozzáférés: 2020. szeptember 7.)
- ↑ 2023. október 24-én e-mailben kapott válasz közérdekű adatigénylésre.
- ↑ "Polgármestert választanak vasárnap Gyalókán". Kisalföld.hu. 2020. szeptember 1. 2024. május 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. május 17.
- ↑ Gyalóka Helységnévtár
- ↑ Gyalóka Helységnévtár
