Rétfalu (Ausztria)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rétfalu (Wiesen)
Községháza
Községháza
Rétfalu címere
Rétfalu címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Nagymartoni járás
Polgármester Matthias Weghofer (ÖVP)
Irányítószám 7203
Körzethívószám 02626
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség2691 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség149 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság309 m
Terület18,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rétfalu (Ausztria)
Rétfalu
Rétfalu
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 44′ 22″, k. h. 16° 20′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 22″, k. h. 16° 20′ 24″
Rétfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rétfalu témájú médiaállományokat.

Rétfalu (németül Wiesen, horvátul Bizmet) község Ausztriában, Burgenlandban, a Nagymartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Burgenland nyugati részén fekszik, a Rozália-hegység keleti oldalában, Nagymartontól 4 km-re. Rétfalu Katzelsdorf, Savanyúkút, Pecsenyéd, Nagymarton, Fraknó és Lanzenkirchen községekkel határos. Rétfalunak Siklósddal (Sigleß) közös vasúti megállója van a Sopron–Nagymarton–Bécsújhely vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Rétfalusi szamócaárus

A település irtványtelepként keletkezett az 1300 körüli időben, 1346-ban "Wysun" alakban említik először. 1434-ben "Wyson", 1435-ben "Wysson" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] Fraknó várának uradalmához tartozott.

Első lakói Nagymartonból települtek ki a közeli irtványra, melyet csakhamar alkalmassá tettek a szőlőművelésre és gyümölcstermesztésre. A közeli Bécsújhely pedig megfelelő piacot teremtett az itt termelt javak számára. 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban elpusztította a török. A fejlődés azonban csak átmenetileg torpant meg, hiszen 1800-ban a lakosság száma már meghaladta az ezer főt. Fejlődésére szintén serkentőleg hatott, hogy 1847. augusztus 20-án átadták a sopron-bécsújhelyi vasútvonalat.

Fényes Elek szerint " Rétfalu, németül Wiesen, német falu, Sopron vgyében, Fraknóhoz északra 1/4 mfd., 1200 kath. lak., s paroch. templommal. Erdős, hegyes határa csak kevés rozsot, burgonyát terem. Van 599 1/8 hold szántófölde, 205 1/2 h. rétje, 403 kapa szőlőhegye, 11 hold kertje, és 1500 hold erdeje, melly lombos és fenyőfákból áll. – Fő gazdasága gyümölcstermesztésben van; gesztenyéje hires; almája, körtéje, cseresznyéje sok. F. u. h. Eszterházy Pál."[3]

1891-ben 1497 német lakosa volt. A lakosság számának növekedése a 20. század elejére már nagyközséggé tette Rétfalut, mely a trianoni békeszerződésig Sopron vármegyéhez tartozott. 1910-ben 1799, túlnyomórészt német lakosa volt. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.

Nevezetességei[szerkesztés]

Rétfalui Fesztivál[szerkesztés]

Évente tartanak reggae, rock-, alternatív zenei és jazz-fesztivált a városban.

A Rétfalusi Fesztivál

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Bp., 1890)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]