Petőfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Petőfalva (Pöttelsdorf)
Községháza
Községháza
Petőfalva címere
Petőfalva címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Nagymartoni járás
Alapítás éve1342
Polgármester Rainer Schuber (ÖVP)
Irányítószám 7023
Körzethívószám 02626
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség 727 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság205 m
Terület7,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petőfalva (Ausztria)
Petőfalva
Petőfalva
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 45′ 11″, k. h. 16° 26′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 11″, k. h. 16° 26′ 12″
Petőfalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfalva témájú médiaállományokat.

Petőfalva (németül: Pöttelsdorf) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kismartontól 14 km-re délnyugatra, a Vulka partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1342-ből származik "Potl" alakban. 1351-ben "Pothly", 1370-ben "Poss. Pothl", 1372-ben "Poss. Pachyl", 1410-ben "Pathly" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[1] A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. A 17. századtól földesura az Esterházy család volt.

Vályi András szerint " KOLDUSFALVA. Betlsdorf Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Borbolyához közel, mellynek filiája Soprontól 1 6/8 mértföldnyire, hegyes, és síkos határja két nyomásbéli, búzát, rozsot, árpát, zabot, és pohánkát terem, szőleje tsekélyes."[2]

Fényes Elek szerint "Petőfalva, vagy Koldusfalva, németül Bettelsdorf, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugot-északra 2 mfd., 130 kath., 500 evang. lak., s anyaekklézsiával. Határa részint hegyes, részint róna, s elég termékeny. Van 1073 1/8 hold szántófölde, s rétje, 12 h. legelője, 12 4/8 h. szilvása, 97 hold szőlőhegye, és 200 hold erdeje. Körte, alma, dió és szilva bőven termesztetik. Vörös bort is szűr, melly igen kapós és kelendő. F. u. h. Eszterházy."[3]

1910-ben 700, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztriához csatolták.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1901-ben épült Ludwig Schöne bécsi építész tervei szerint neogótikus stílusban. A templom belseje nem változott, a tornyot és a homlokzatot azonban időközben renoválták és 2002-ben a tetőt is felújították.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]