Fraknónádasd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fraknónádasd (Rohrbach bei Mattersburg)
Rohrbach bei Mattersburg - Panoramabild der Gemeinde.jpg
Fraknónádasd címere
Fraknónádasd címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Nagymartoni járás
Polgármester Alfred Reismüller (SPÖ)
Irányítószám 7222
Körzethívószám 02626
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség2707 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség179 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
Terület15,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fraknónádasd (Ausztria)
Fraknónádasd
Fraknónádasd
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 42′ 31″, k. h. 16° 25′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 31″, k. h. 16° 25′ 29″
Fraknónádasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fraknónádasd témájú médiaállományokat.

Fraknónádasd (németül Rohrbach bei Mattersburg, horvátul Orbuh) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A magyar határtól 3 kilométerre található. Fraknónádasd Zemenye-Selegd, Darufalva, Somfalva, Lépesfalva, Sopron, Lakompak, Szikra és Márcfalva községekkel határos.

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 2099 német és magyar lakosa volt.

2001-ben 2718 lakosa közül német 2493 fő (91,72%), horvát 105 (3,86%), magyar 20 (0,73%), szlovák 4 (0,14%), cseh 3 (0,11%), egyéb 93 fő (3,42%).

Története[szerkesztés]

Községháza
Római katolikus plébániatemplom
Népiskola

A település története a régészeti leletek alapján a kelta időkíg nyúlik vissza. A római korban egy római padlófűtéses udvarház állt itt, melynek alapfalai jó állapotban maradtak fenn.

A mai település első írásos említése 1274-ből származik. 1362-ben "Poss. Nadasd", 1412-ben "Rorbach" alakban említik a korabeli források.[2] A németújvári viszályról szóló leírások szerint vár is állt itt, melyet a viszály során 1294-ben kiraboltak. Ez a vár a feltételezések szerint egy lakótorony lehetett, melynek helye ma már nem ismert. A falut a török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. Templomának első említése 1659-ből ismert, Szent Sebestyén vértanú tiszteletére volt szentelve. Plébániája 1688-ban már létezett, ettől az évtől vezetik anyakönyveit is.

Vályi András szerint " RÓRBACH. Orbuch. Német falu Sopron Várm. föld. Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 5/8 mértföldnyire hegyes helyen, savanyú vize nevezetesíti; határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek, erdeje elég van."[3]

Fényes Elek szerint " Rohrbach, magyarul Nádasd, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugot-északra 1 1/2 mfd., 1125 kath. lak., s paroch. templommal. Határa hegyes, s részint agyagos, részint kövecses és sovány. Van 313 1/2 h. szántóföldje, 107 1/2 h. rétje, 15 h. legelője, 284 4/2 kapa szőlője, 60 1/2 házikertje, s 300 h. községi erdeje. Cseresznyéje hires, almája is jófajta. Birja hg Eszterházy Pál."[4]

A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott, majd 1921-ben Ausztriához került. 1997-ben fürdőzésre, pihenésre alkalmas mesterséges tavat létesítettek a határában.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Rohrbacher Kogel természetvédelmi terület
  • Római katolikus plébániatemploma.
  • Fürdőtavát 1997-ben létesítették 2250 m²-es területen. Vize ivóvíz tisztaságú, melyet a vizet megszűrő mocsárnak és a vízinövényeknek köszönhet.
  • A Rohrbacher Kogel és környéke természetvédelmi terület.
  • A nemesgesztenyés.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]