Pecsenyéd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pecsenyéd (Pöttsching)
Római katolikus plébániatemplom
Római katolikus plébániatemplom
Pecsenyéd címere
Pecsenyéd címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Nagymartoni járás
Alapítás éve1265
Polgármester Herbert Gelbmann (SPÖ)
Irányítószám 7033
Körzethívószám 0664
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség 2950 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség115 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság218 m
Terület24,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Pecsenyéd (Ausztria)
Pecsenyéd
Pecsenyéd
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 48′ 24″, k. h. 16° 22′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 24″, k. h. 16° 22′ 10″
Pecsenyéd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pecsenyéd témájú médiaállományokat.

Pecsenyéd (németül Pöttsching, horvátul Pečva) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pecsenyéd Lichtenwörth, Zillingdorf, Völgyfalva, Tormafalu, Siklósd, Nagymarton, Rétfalu, Savanyúkút, Katzelsdorf és Lajtaszentmiklós községekkel határos. Kismartontól 18 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a besenyő népnévből alakult át.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint Pecsenyéd a környék egyik legősibb települése, melynek története a legkorábbi időkig nyúlik vissza. Lahmenwald nevű határrészén az „Avargyűrű” földvár maradványai látszanak. A kétszeres árokkal és 3 m-es földsánccal körülvett földvár délnyugati sarkán egy torony is emelkedett. A vár a magyar határvédelmi rendszer része volt, a 11. században ugyanis besenyő határőröket telepítettek itt le, melyek helyét a tatárjárás után német telepesek foglalták el. Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt középkori temploma 1299-ben már állt.

A települést 1265-ben "Bechenev" néven egy adománylevélben említik először. 1325-ben "Beseneu", 1346-ban "Besenew", 1434-ben "Besenew al. nom. Pethynyed" , 1437-ben "Pechyned" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Plébánosát 1437-ben említik.[2]

1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. Lakói a reformáció hatására 1580-ban evangélikusok lettek. 1641-ben a falu új templomot épített. 1669-ben lakói újra felvették a katolikus vallást, plébániáját ekkor alapították újra. A 17. századtól kegyura az Esterházy család volt. 1683-ban bécsi hadjárata során a török újra elpusztította, leégett a falu temploma is. Mai temploma 1722 és 1728 között épült a lerombolt helyett.

Vályi András szerint " PECSENÉD. Pötsing. Pieczva. Német falu Sopron Vármegyében, földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 2 6/8 mértföldnyire, tágas határbéli földgye 2 nyomásbéli, melly búzát, rozsot, árpát, és zabot terem, szőleje közönséges, réttye tsekély, vagyon savanyú vize is, mellyet Bétsbe szoktak hordani, és az Uraság’ Tisztyeinek számokra épűltt ház egy emeletre; erdővel bővelkedik."[3]

Fényes Elek szerint " Pecsenyéd, németül Pötsching, német falu, Sopron vgyében, Sopronhoz 3 mfd., a német-ujhelyi postautban, Austria határ szélén, 188 házzal, 1300 kath. lak., s paroch. templommal. Van 1969 3/8 hold szántófölde, 579 5/8 h. rétje, 3226 3/8 kapa szőlője, és 825 hold erdeje. Földe igen középszerü; bora savanyu; gyümölcse kevés; erdeje tölgy és fenyő, kevés bikk. Savanyuvizéből Bécsbe is hordanak. F. u. h. Eszterházy."[4]

1910-ben 2009, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemploma 1722 és 1728 között épült az 1683-ban elpusztult templom helyett.
  • Savanyúvízforrása messze földön híres volt, egykor Bécsbe is szállítottak belőle. A forrás épülete a 18. - 19. században épült. 1901-ben Savanyúkút néven önálló község lett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források[szerkesztés]

  • Juhász László: Burgenland – Várvidék' (Bp., 1999)

Külső hivatkozások[szerkesztés]