Besenyőpetőfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Besenyőpetőfalva (Pečeňady)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Pöstyéni
Turisztikai régió Középső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Ladislav Boháčik
Irányítószám 922 07
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám PN
Népesség
Teljes népesség 509 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 154 m
Terület 8,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Besenyőpetőfalva (Szlovákia)
Besenyőpetőfalva
Besenyőpetőfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′ 00″, k. h. 17° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 00″, k. h. 17° 43′ 00″
Besenyőpetőfalva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Besenyőpetőfalva (1899-ig Petőfalu, szlovákul Pečeňady) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban. Pecsenyéd és Petőfalva egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Pöstyéntől 20 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már a kőkorszaktól fogva éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt előkerült kőkorszaki, újkőkori, a hallstatti kultúrához tartozó leletek, valamint a későbbi római-barbár korszakból és a Nagymorva Birodalom idejéből származó maradványok.

A település 1113-ban a zobori apátság birtokainak Kálmán király általi megrősítő oklevelében szerepel először "villa Spectaculi" alakban.

Magyar nevét onnan kapta, hogy a beleolvadt Pecsenyéd 1216-ban "villa Byssenorum" néven szerepelt, mely – mint neve is mutatja – egykor besenyő határőrtelepülés volt. Királyi birtok, majd 1209-ben II. András király a kosztolányi uradalommal együtt a Hont-Pázmány nembeli Sebesnek adja. A tatárjárást követően 1254-ben IV. Béla király a szomszédos Vörösvár urának, Edőcsnek ajándékozza. A falu megszenvedte az 127172-es cseh háborút, majd a század utolsó évtizedében Csák Máté birtoka lett, egészen annak 1321-ben bekövetkezett haláláig. 1359-ben lakatlan faluként említik, majd a század vége felé délszláv telepesekkel telepítették be. A délszláv vezetéknevek a 15. század elejéig nyomonkövethetők. 1394-ben Zsigmond király a jókői váruradalommal együtt hívének, Stíbor vajdának adta, majd ennek halála után fia lett a birtok ura. 1437-ben a Bánfy család beckói váruradalmának része lett. 1522-ben Bánfy Zsigmond birtoka. 1576-ban 5 és fél porta és 8 zsellérház volt a faluban. 1601-ben 18 háza állt. 1694-ben a horvát származású Uzsovics Péter kapja a birtokot királyi adományként. 1715-ben 10 parasztház és 9 zsellérház található itt. 1787-ben 39 házban 51 család lakik 236 lakossal. 1828-ban 38 házban 262 lakos élt.

Vályi András szerint: "PETŐFALVA. Patjova. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Uzovics, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Nagy Kosztolánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjában fája nints; de mivel legelője, földgye, réttye elég, és jó termékenységű, piatzozása is van Varbón, és Újhelyben, első osztálybéli."[2]

"PECSENÉD. Pecsenadi. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Uzovics, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Kosztolánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földgye ollyan, mint Petőfalváé, első osztálybéli."[2]

Tekintélyes Uzovics családbeliek közül petőfalvi Uzovics János (1741-1803)[3] és a neje, Wolfstein Anna (1736-1804) laktak a településen Mária Terézia korában.[4]

Fényes Elek szerint: "Petőfalva (Petyov), tót falu, Nyitra vmegyében, Pecsenéd mellett: 191 kath. lak. F. u. az Uzovich család. Ut. p. Galgócz."[5]

"Pecsenéd, tót falu, Nyitra vgyében, N.-Kosztolánhoz 1/2 órányira: 228 kath. lak. Nem nagy, de termékeny határral. Ut. p. Galgócz."[5]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Petőfalu, Pecsenyéd mellett, 297 r. kath. vallásu lakossal. Postája, táviró- és vasúti állomása Nagy-Kosztolány. Földesura az Uzsovics-család volt, melynek itt ma is nagyobb birtoka és díszesen berendezett, szép kastélya van. A kastélyt Uzsovics, sz. Kvassay Francziska építtette e század elején, de csak Uzsovics János fejezte be 1825-ben."[6]

"Pecsenyéd, tót falu a Dudvág jobb partján, Nagy-Kosztolánytól délre, 293 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Kosztolány, táviró- és vasúti állomása Kosztolány. Földesura az Uzsovics-család volt. Most Uzsovics Pálnak van itt nagyobb birtoka. Ősrégi község, mely 1216-ban mint villa Byssenorum, azaz Bessenyőfalva szerepelt. 1379-ben már Bessenyő (Besseneu) néven találjuk följegyezve."[6]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 776, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 475 lakosából 467 szlovák volt.

2011-ben 509 lakosából 468 szlovák.

Híres személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. familysearch.org Uzovics János halálának a bejegyzése
  4. familysearch.org Uzovics Jánosné halálának a bejegyzése
  5. ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ^ a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye.

További információk[szerkesztés]