Nagyőrvistye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyőrvistye (Veľké Orvište)
A Nagyboldogasszony templom
A Nagyboldogasszony templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásPöstyéni
Turisztikai régióKözépső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Pavol Paulovič
Irányítószám 922 01
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám PN
Népesség
Teljes népesség1069 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség282 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság163 m
Terület3,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyőrvistye (Szlovákia)
Nagyőrvistye
Nagyőrvistye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 00″, k. h. 17° 47′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 00″, k. h. 17° 47′ 30″
Nagyőrvistye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyőrvistye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyőrvistye (szlovákul Veľké Orvište, korábban Horny Orvište) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pöstyéntől 4 km-re északnyugatra, a Dunamenti-síkság északi kiszögelésében, a Vág és Dudvág folyók közén fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területe a régészeti kutatások szerint a kőkorszak óta lakott. Az i. e. 3500 körüli időből a lengyeli kultúra településének nyomai kerültek itt elő.

A falu első írásos említése 1113-ban a zobori apátság oklevelében "villa Rivvis" néven történt. Ebből fejlődött ki a későbbiekben Kis- és Nagyőrvistye. A korai időkben a település valószínűleg az időközben elpusztult Bana várának tartozéka volt. A következő említés 1335-ben Károly Róbert király Visegrádon kelt adománylevelében olvasható. Ebben a király a települést Berencs, Csejte és Holics urának, Rufusz Tamásnak adta. A 14. század közepén Rufusz a birtokot felsődiósi Diósy György nyitrai alispánnak adta el. 1395-ben már a nagyapponyi Apponyi család birtoka. 1447-ben "Ryusche" néven szerepel egy oklevélben. A 16. század elején több nemesi család birtoka. 1547-ben Zay Ferenc szerzett birtokot a településen. A család később kiterjesztette birtokait, melyek két központja Bucsány és Csejte volt. Az esztergomi érsekség 1571-1573-as adóösszeírásában "Nagi Hornysko" Kisőrvistyével együtt 8 forinttal szerepel. 1576-ban Nagy Eorwistye másfél jobbágy, 5 zsellér és 6 lakatlan portával szerepel. 1598-ban 16 ház állt a faluban, de a házak száma 1600-ra kilencre csökkent. 1715-ben 6 háztartása volt. 1786-ban a népszámlálás során 47 házat és 402 lakost találtak a településen. 1828-ban 75 háza és 525 lakosa volt.

Fényes Elek szerint "Orvistye (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót falu, Nyitra vmegyében, Pőstyénhez 1/2 órányira. Az első 125 kath., 10 evang., 5 zsidó; a második 448 kath., 25 evang., 29 zsidó lak. – Róna határuk igen jó; réteik kövérek; vizimalmuk van. Ut. p. Galgócz. Fő birtokos gr. Zay Károly."[2]

1878-ban a Zay család eladta a bucsányi uradalmat, melyhez a község is tartozott, az újbirtokos a Fould-Springer család lett. A faluban ekkor már az Erdődy családnak is voltak birtokai. 1884-ben, 1893-ban és 1904-ben tűzvészek okoztak károkat a községben.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 573, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 963 lakosából 950 szlovák volt.

2011-ben 1084 lakosából 1021 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]