Vágterbete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vágterbete (Trebatice)
Kostol sv. Štefana, Trebatice (2010-07-27).jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásPöstyéni
Turisztikai régióAlsó-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Juraj Valo
Irányítószám 922 10
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám PN
Népesség
Teljes népesség1353 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség164 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület7,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágterbete (Szlovákia)
Vágterbete
Vágterbete
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 50″, k. h. 17° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 50″, k. h. 17° 45′ 00″
Vágterbete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágterbete témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágterbete (1899-ig Trebete, szlovákul Trebatice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pöstyéntől 5 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a késő kőkorszakban éltek emberek. A bronzkorban a La Tène-kultúra települése, majd a 2. és 3. században germán település állt itt.

A mai falu első írásos említése a zoborhegyi apátság birtokainak 1113-ban kelt határleírásában történt "Trebeta" néven. 1298-ban "Trebata", 1773-tól "Trebaticze", "Trebete" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A hagyomány szerint a Vágon közlekedő tutajosok alapították és nevét az első tutajos családról kapta. Beckó várának uradalmához tartozott, majd a Nyitrai egyházmegyéé volt. Egyházilag egy 1258-as feljegyzés szerint a krakoványi plébániához tartozott. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1753-ban nagy káposzta termesztőként említik őket. 1828-ban 96 házában 679 lakos élt. 1831-ben, 1849-ben, 1855-ben és 1866-ban kolerajárvány sújtotta, melyeknek összesen 63 lakos esett áldozatul. 1851-ben a falu templomot épített, melyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel. Plébániát azonban nem alapítottak, a templom Krakovány filiája lett. A 18. század második felében zsidó lakosság is települt a községbe, akik kis számú közösséget alkottak.

Vályi András szerint " TREBETE. Trebatitza. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Krakovánhoz közel, mellynek filiája; földgye, réttye jó, Dudvág vize néha megönti földgyét; piatza Verbón, és Újhelyben."[2]

Fényes Elek szerint " Trebete, tót falu, Nyitra vmegyében, Krakován fil., 691 kath., 9 zsidó lak. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Galgócz."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Trebete, tót község Sztrázsa mellett, ettől délre, 835 r. kath. lakossal. Postája és távirója Verbó, vasúti állomása Pöstyén. Kath. temploma 1852-ben épült. E község már 1258-ban ismeretes volt. Vincze nyitrai püspök Péter zobori apáthoz intézett egyik levelében már említést tesz róla. Kegyura a nyitrai püspök. A lakosok a községben szegények házát tartanak fenn."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1074, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1234 lakosából 1226 szlovák volt.

2011-ben 1260 lakosából 1196 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]