Bucsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bucsány
Bucsány Szt Vendel 2.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Turisztikai régió Jászlói
Rang község
Polgármester Šebestian Lančarič
Irányítószám 919 28
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám TT
Népesség
Teljes népesség 2267 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 137 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 148 m
Terület 16,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bucsány (Szlovákia)
Bucsány
Bucsány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′, k. h. 17° 43′Koordináták: é. sz. 48° 25′, k. h. 17° 43′
Bucsány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bucsány (szlovákul Bučany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Nagyszombati járásában. Kis- és Nagybucsány egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 8 km-re, északkeletre található.

Története[szerkesztés]

A falu területén ősidők óta laktak emberek. 1978-ban egy útépítést megelőző régészeti ásatás során i. e. 5000 körüli időkből származó település nyomait tárták fel. Ezer évvel későbbről már a földművelés nyomai is megtalálhatók, a települést ekkor már sánccal és árokkal erősítették meg. Innen került elő a legértékesebb lelet, a 6,5 cm magas ún. Bucsányi Vénusz. A területen az i. e. 5. századtól a kelták települése állt. Ebből a korból is kerültek elő bronz és kerámia tárgyak.

A mai Bucsányt 1258-ban említik először oklevélben, amikor IV. Béla a falut Cunta nagyszombati bíró fiának adományozza. 1289-ben birtokosai a Bucsányiak, később az Ocskay és a Zay családok. 1307-ben Tamás esztergomi érsek engedélyt ad a Szent Margit-kápolna építésére. 1892-ig Bucsány két községből, Alsó- és Felsőbucsányból állt.

Vályi András szerint: "BUCSÁNY. Alsó, és felső Butsány. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokos Urai Báró Zay, és más Urak, fekszik Blava vize mellett, Nagy Szombattól egy órányi távolságban, Posony Vármegyének szomszédságában, lakosai katolikusok, határja jó termékenységű, bora középszerű, ’s vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága lévén, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint: "Bucsán (Nagy és Kis), két összefüggő helység, Nyitra vmegyében, N.-Szombathoz egy órányira, a galgóczi és pöstyéni országutban. Lakja 913 kath., 163 evang., 45 zsidó. Ékesíti a paroch. templom, s gr. Zay csinos izlésü kastélya, egy gyönyörü angol kerttel együtt, mellyet a Bláva vize nedvesit. A kastélyban találtatik egy könyvtár, többnyire ujabb classikus munkákból összeállitva. – Határa Bucsánnak bő termékenységü; rétei igen jók, szőlőhegye meglehetős bort ád. F. u. gr. Zay, s m. t."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Bucsány, nagy tót község, 1445 r. kath., ág. ev. és izr. vallásu lakossal, kik közt a kath. felekezeti hívek száma túlnyomó. Postája Nagy-Bucsány, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bresztován. Kath. temploma 1440-ben épült, de 1821-ben kibővítették és restaurálták. Az izraelitáknak zsinagógájuk van itt, mely 1873-ban épült. A kath. egyház birtokában több érdekes régi kehely és szentségtartó van; legrégibb és legérdekesebb ötvösművei azonban 1845-ben, mikor a templomot kirabolták, elvesztek. A községben említésre méltó Ocskay Rezső úrilaka és egy régi kastély, mely jelenleg br. Springer testvéreké és most csupán gazdatiszti lakásul és irodául szolgál. Van itt egy mezőgazdasági szeszgyár is. Földesurai a XIV. században a Bucsányiak, később az Ocskay és a Zay-családok voltak. Jelenlegi nagyobb birtokosai báró Springer testvérek, id. Ocskay Rezső és gróf Nyáry Kálmán."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1562, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2118 lakosából 2098 szlovák volt.[5]

2011-ben 2267 lakosából 2231 szlovák.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bujna, J. - Romsauer, P. 1980: Výskum v Bučanoch v roku 1979. AVANS 1979, 56-60.
  • Bujna, J. - Romsauer, P. 1981: Tretia sezóna výskumu v Bučanoch. AVANS 1980, 55-57.
  • Bujna, J. - Romsauer, P. 1982: Záverečná výskumná sezóna v Bučanoch. AVANS 1981, 59-64.
  • Štefan Vidlička - Lubomír Vidlička 2015: Nyáryovská kúria v Bučanoch a jej obyvatelia. Bučany.
  • Styk, Matej 2017: Príspevok k spôsobu pochovávania na pohrebisku z prelomu doby halštatskej a laténskej v Bučanoch. Studia Historica Nitriensia 21 - supplementum, 209-222.

További információk[szerkesztés]