Gerencsér (Szlovákia)
| Gerencsér (Hrnčiarovce nad Parnou) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1270 |
| Polgármester | Jaroslav Kráľovič |
| Irányítószám | 917 03 |
| Körzethívószám | 033 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2170 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 133 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 141 m |
| Terület | 16,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gerencsér
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 20′ 23″, k. h. 17° 33′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 23″, k. h. 17° 33′ 50″ | |
| Gerencsér weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gerencsér (szlovákul Hrnčiarovce nad Parnou) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszombattól 3 km-re délnyugatra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a szláv eredetű gerencsér (= fazekas) foglalkozásnévből származik.
Története[szerkesztés]
A falu a 11. században már biztosan létezett. Királyi szolgálatban állott fazekasok települése volt. Királyi birtok, majd a veszprémi apácák birtoka. Plébániája 1215-ben már megvolt, temploma gótikus.
Vályi András szerint „GERENCSÉR. Hrancserovics. Hrenkarovtze. Népes tót falu Posony Vármegyében, földes Ura Nagy Szombat városa, lakosai katolikusok, kik többnyire országos fuvarosok, fekszik Nagy Szombathoz fél órányira, szántó földgyei három dűlőre lévén fel osztva tűrhető termést szoktak adni; de kaszállóban, fában, és marha legelő mezőben igen héjjánosak, vagyonnyaik eladására jó módgyok van, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Gerencsér, (Hrncsarovcze), tót falu, Pozson-, az uj r. szer. F. Nyitra vmegyében, N. Szombathoz 1/2 órányira, a pozsonyi országut mellett. Fekszik egy kies termékeny rónaságon, melly különösen szép rozst, búzát terem. Lakosai kik 1058 lélekre mennek katholikusok, s fuvarozásból szép summa pénzt kapnak. Van egy kath. paroch. temploma. F. u. Nagy-Szombat.”[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1712, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2033 lakosából 2018 szlovák volt.
2011-ben 2170 lakosából 2116 szlovák.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt szolgált Nemecskay István prépost, kanonok.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton tiszteletére szentelt gótikus, római katolikus temploma.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
