Nahács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nahács (Naháč)
Nahács
Nahács
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Turisztikai régió Nagyszombati
Rang község
Első írásos említés 1426
Polgármester Vladimír Kašša
Irányítószám 919 06
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám TT
Népesség
Teljes népesség 460 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 246 m
Terület 19,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nahács (Szlovákia)
Nahács
Nahács
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 17° 32′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 17° 32′ 00″
Nahács weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nahács témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nahács (szlovákul Naháč) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 20 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

1426-ban "Nahaacz" néven említik először, a jókői és szomolányi uradalomhoz tartozott. A 16. században délről érkező, a török elől menekülő horvátok telepedtek le itt, akik idővel beolvadtak a szlovák többségbe, de később is megfigyelhető az -ics végű vezetéknevek gyakorisága. Lakói főként favágással, erdei munkákkal foglalkoztak. 1618-ban gróf Erdődy Kristóf a falu feletti magaslatra Szent Katalin tiszteletére templomot és kolostort építtetett, melynek emeletnyi magas romjai ma is uralják a tájképet. A kolostorban kezdetben mintegy 50 ferences szerzetes élt. Több mint 150 évi működés után, 1786-ban II. József rendelettel oszlatta fel a szerzetes rendeket, ekkor a kolostor is megszűnt.

Vályi András szerint "NAHÁCS. Elegyes horvát, és tót falu Posony Várm. lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, szántó földgyei, mivel követsesek, igen szűken termesztik a’ gabonát, erdeje van." [2]

Fényes Elek szerint "Nahács, tót falu, Poson, most F. Nyitra vmegyében, Nádashoz keletre 1 órányira a Fejérhegyek közt 461 kath., 13 zsidó lak., kath. paroch. templommal, szép erdővel, sovány földekkel, vízimalommal; 1/2 fertálynyira a helységtől a hegyek közt áll magában egy régi sz. ferenczi klastrom, remeteházzal együtt. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. N.-Szombat." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 516, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 446 lakosából 444 szlovák volt.

2011-ben 460 lakosából 453 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1596-ban épült.
  • A Szent Katalin kolostor tekintélyes romjai a falutól 40 percre találhatók.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1623-ban Korompay Péter 1679-től váci, 1681-től egri, majd 1686-tól nyitrai püspök, királyi kancellár.
  • Itt élt és dolgozott a falu papjaként 1780 és 1807 között Fándly György (Juraj Fándly), az első szlovák írók egyike. A plébánia falán emléktáblája áll. 1990-ben, születésének 240. évfordulóján az épületben emlékmúzeuma nyílt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]