Kátló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kátló (Kátlovce)
Kátlovce kostol 02.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Turisztikai régió Nagyszombati
Rang község
Első írásos említés 1401
Polgármester Pavol Johanes
Irányítószám 919 55
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám TT
Népesség
Teljes népesség 1145 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 172 m
Terület 11,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kátló (Szlovákia)
Kátló
Kátló
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 31′ 33″, k. h. 17° 36′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 33″, k. h. 17° 36′ 36″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kátló témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kátló (1899-ig Kátlócz, szlovákul Kátlovce, németül Katlowitz) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 17 km-re északra fekszik, az 560-as út mentén.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már az i. e. 5. évezredben éltek emberek. A község keleti határában talált egyik kőkorszaki település lakói már földműveléssel is foglalkoztak. A másik település sokkal későbbi, az i. e. 750 és 450 közötti időből származik, a vonaldíszes kultúra népének települése volt. A falutól délre, a Hradište nevű határrászen koravaskori földvár mintegy 1 m magas sáncai láthatók. A várat valószínűleg a kelták építették és még a római korban is használták.

Első írásos említése 1401-ből származik a jókői uradalom részeként. 1405-ben "Kathloch", 1438-ban "Kathlowcz", 1482-ben "Kathlo", 1508-ban "Kathlowecz" alakban említik.

Vályi András szerint "KATLÓCZ. Katlovcze. Tót falu Posony Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dejtének szomszédságában, és annak filiája, határbéli földgye sovány termékenységű, kaszállója tűrhető, legelője tsekély, erdeje nints, el adásra alkalmatos módgyok van." [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Katlocz, Pozsony-, most F.-Nyitra v. tót falu, a Blava vizénél: 816 kath., 16 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, középszerű partos szántóföldekkel s bortermesztéssel. F. u. gr. Erdődy Józsefné. Ut. p. Nagy-Szombat." [1]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 864, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1067 lakosából 1065 szlovák volt.

2011-ben 1145 lakosából 1117 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1831. november 6-án Zádori János pápai kamarás, teológus, paptanár, esztergomi kanonok.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]