Pozsonynádas
| Pozsonynádas (Trstín) | |||
 | |||
| Pozsonynádas főutcája | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Nagyszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1256 | ||
| Polgármester | Marta Genčúrová | ||
| Irányítószám | 919 05 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | TT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1369 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 236 m | ||
| Terület | 26,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 31′ 40″, k. h. 17° 27′ 50″48.527778°N 17.463889°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 40″, k. h. 17° 27′ 50″48.527778°N 17.463889°E | |||
| Pozsonynádas weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonynádas témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Pozsonynádas (szlovákul Trstín, korábban Nadaš, németül Nadasch) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszombattól 20 km-re északnyugatra.
Története
[szerkesztés]A honfoglalás után területén székely határőrtelepülés állt, amely azonban a tatárjáráskor valószínűleg elpusztult. Nádast 1256-ban IV. Béla adománylevelében említik először. Plébániatemploma a 18. század közepén épült. Az 1773-as urbárium Nádast az oppidiumok, azaz mezővárosok között említi. Az 1817. február 18-án kibocsátott oklevél a településnek évi négy országos vásárt engedélyez. A 19. században Nádason három malom működött, ebből kettő a faluban.
Vályi András szerint "NÁDAS. Tót helység Posony Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombat Városához 2 mértföldnyire, határja 3 dűlőre van osztva, de tsekély termékenységű, legelő mezejek, ’s fájok elég van."[2]
Fényes Elek szerint "Nádas, tót m. v. Poson most F. Nyitra vmegyében, Nyitra vármegye szélén, a Szeniczre vivő országutban egy igen kies vidéken: 1126 kath., 5 evang., 213 zsidó lak., kath. paroch. templom; synagoga. Határa dombos; nagy erdeje sok vadat táplál; szőlőhegye savanyú bort terem. A korláthkői urad. tartózik, s nagy részt Motesiczky nemes nemzetség birja. Ut. p. Nagy-Szombat."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1278 | 1313 | 1416 | 1369 |
| Különbség | +2,73 % | +7,84 % | -3,31 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1372 | 1369 |
| Eltérés | -0,21 % |
1910-ben 1604-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2011-ben 1270 lakosából 1254 fő szlovák volt.
2011-ben 1373 lakosából 1333 fő szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]-
A reneszánsz kastély
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1753 és 1763 között épült.
- Két kastélya közül az egyik a 18. század közepén épített barokk, a másik 17. századi reneszánsz várkastély a Motesici családé volt.
Nevezetes személyek
[szerkesztés]- Itt született 1901-ben Rados Kornél építész, egyetemi tanár (meghalt 1985-ben)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (szlovákul)
- Községinfó
- Pozsonynádas Szlovákia térképén
- Fényképek
- E-obce.sk Archiválva 2007. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Nagyszombati járás települései | ||
|---|---|---|
Nagyszombat (Trnava) | ||
|  | |