Szelincs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szelincs (Zeleneč)
D1Highway12Slovakia16.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Rang község
Első írásos említés 1243
Polgármester Daniela Mizerová
Irányítószám 919 21
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám TT
Népesség
Teljes népesség 2499 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 213 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 145 m
Terület 11,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szelincs (Szlovákia)
Szelincs
Szelincs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′ 00″, k. h. 17° 35′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 00″, k. h. 17° 35′ 40″
Szelincs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelincs témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szelincs (szlovákul Zeleneč) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Nagyszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 4 km-re délre.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a kőkorszakban a vonaldíszes és a lengyeli kultúra népe élt. A bronzkorban is település állt itt.

A mai falut 1243-ban említik először. Pozsony várának uradalmához tartozott, majd 1278-ban IV. László király a pozsonyi káptalannak és prépostságnak adta. 1720-ban szőlőskertje és 90 adózója volt. 1828-ban 614-en lakták. A hozzá tartozó Ószelincs 1429-ben a pozsonyi káptalan és prépostság faluja volt, uradalmi majorral. Egykori gótikus kápolnája a 15. században épült, ezt 1743-ban barokk templommá bővítették. Később a helyén építették fel a mai templomot.

Vályi András szerint "SZILINCS. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura a’ Pozsonyi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Móderdorfnak, és Gerentsérnek is, mellynek filiája, szomszédságjokban; határja 3 nyomásbéli, ’s jó termékenységű, fája, és legelője is van." [2]

Fényes Elek szerint "Szilincs, (Linch), tót falu, Poson vmegyében, N.-Szombathoz egy kis mfd. Van 597 kath. lak. Kath. paroch. temploma, derék erdeje, jó szántóföldje. F. u. a posoni káptalan." [3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Szilincs, tót kisközség a Mátyusföldön. Körjegyzőségi székhely, 177 házzal és 1265 róm. kath. vallású lakossal. E község 1243-ban Terra Seelench néven a pozsonyi vár birtokaként van említve. 1278-ban IV. László a pozsonyi prépostságnak és káptalannak adományozta és ekkor Zelinch alakban szerepel. A Bazini és Szentgyörgyi grófok erőszakkal kerítették kezükre és e család kezében maradt, egész kihaltáig, a káptalan minden tiltakozása daczára, a mikor is az Illésházyak foglalták el. Illésházy István elzálogosította Csörödi Lőrincz nagyszombati polgárnak, kitől Rudolf alatt a pozsonyi káptalan visszaváltotta. 1649-ben II. Ferdinánd királytól vámjogot nyert. Hajdan magyar község volt, de idővel eltótosodott. 1790-ben, villámcsapás következtében, majdnem az egész község leégett. A községnek nincs temploma; ezt egyszerű kápolna helyettesíti, mely 1780-ban épült. A falu postája, távírója és vasúti állomása Nagyszombat. Ide tartozik Orincs puszta és két malom." [4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1450, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 2369 lakosából 2352 szlovák volt.

2011-ben 2499 lakosából 2437 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1973-ban épült.
  • Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája a 18. században épült.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt volt plébános 1866-tól 1894-ig, halálig Ján Klempa (1839-1894) szlovák katolikus pap, történész, néprajzkutató és író.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]