Zavar (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zavar
Zavar temető.JPG
Zavar címere
Zavar címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Turisztikai régió Alsó-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1255
Polgármester Rudolf Baroš
Irányítószám 919 26
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám TT
Népesség
Teljes népesség 2281 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 164 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 137 m
Terület 13,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zavar (Szlovákia)
Zavar
Zavar
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′ 00″, k. h. 17° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 00″, k. h. 17° 40′ 30″
Zavar weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zavar témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zavar (szlovákul Zavar) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Nagyszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 7 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve valószínűleg szláv személynévből származik.

Története[szerkesztés]

A települést 1255-ben Zovvor néven említik először Roland nádor és pozsonyi ispán, valamint a nyitrai püspökség között Csandal földjéről szóló oklevélben, mely akkor egy bizonyos Zavari Dénes (Dionýza de Zovvori) birtoka. Zavar a 13. században a pozsonyi váruradalom része volt. 1256-ban Zowar, 1268-ban Zawar, 1292-ben és 1325-ben Zowar, 1332-ben Sawar alakban említik a korabeli forrásokban.

Vályi András szerint „ZAVAR. Tót falu Pozsony Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Alsó-Lóczhoz 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, nevezetes javai vagynak.” [2]

Fényes Elek szerint „Zavar, Poson, most Felső-Nyitra vm. tót f. Nagy-Szombathoz 1 mfd. a Dudvágh mellett: 602 kath., 60 zsidó lak., kik hajdan reform. magyarok voltak. Láthatni itt egy kath. paroch. templomot, és számos csinos urasági lakházakat. Szántóföldje sok, és igen szép rozsot, buzát, árpát terem; juhtenyésztése nevezetes. F. u. Majláth György, Prileszky, Horváth, s m. t.” [3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint „Zavar, vágvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 103 házzal és 989, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. E község hajdan a pozsonyi várnépek földje volt, s 1255-ben Dionisius de Zovvor nevében szerepel, 1256-ban pedig Benke de Zouar nevében; egy 1268-ból való okirat meg Souor alakban említi. 1290-ben az Aba és a Bacsák család a birtokosa, de Bacha comes fia Mihály már 1292-ben a maga birtokát a nagyszombati apáczáknak hagyományozza. 1322-ben a Zavari családot uralja. A XV. században Zsigmond király Majthényi Gergelynek adományozza. Az 1553-iki összeírás szerint Zavary Kristófnak 10, a Majthényiaknak 15 és Terjék Kristófnak 4 portája adózik itten. A XVII. században a Hortis család, s 1669 előtt Babocsay Ferencz is birtokosa. Ez évben Dvornikovich Miklós is kap itt I. Lipóttól adományt. 1676-ban a vármegye itteni birtokát Mórocz István alispánnak, itteni házát pedig 1679-ben Pálffy Miklós gróf főispánnak ajándékozta. Újabbkori birtokosai a Majláth családon kívül a Kmoskó, Prileszky, Horváth, Okolicsányi, Bacsák, Hrabovszky, Bory, Buzinkay, Rudnyánszky, Sipeky és más nemesi birtokosok. Jelenleg Majláth György grófnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a tulajdonos gróf nagyatyja a mult század elején építtetett, de 1894-ben megnagyobbították. Itt van a gróf Majláth család sírboltja is, melyben Majláth György, a néhai országbíró nyugszik. Van itt leányiskolával összekötött zárda, melyet az országbíró özvegye, szül. Prandau Stefánia bárónő 1887-ben alapított, továbbá a lakosokra nézve nagyon hasznos himzőiskola. Még a nagyszombati apáczák idejéből régi épület áll fenn, mely lakóhelyük, még előbb pedig Pálos kolostor volt. A község plébániája már a XIII. században fennállott és mai temploma is a régiség nyomait viseli magán. Ide tartoznak a Majláth és Majer majorok. A községnek van saját postája. Távírója Lócz-Bresztovány, vasúti állomása Keresztúr-Apaj.” [4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

Népességének nemzetiségek szerinti alakulása[szerkesztés]

Zavar (település) lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
929 fő (88%)
magyar
73 fő (7%)
német
53 fő (5%)
egyéb
2 fő (0%)
*1910. évi népszámlálási adatok[5]
Zavar (település) lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
1711 fő (99%)
magyar
3 fő (0%)
német
0 fő (0%)
egyéb
13 fő (1%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Zavar (település) lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
2017 fő (88%)
magyar
13 fő (1%)
német
0 fő (0%)
egyéb
251 fő (11%)
*2011. évi népszámlálási adatok

Nevezetességei[szerkesztés]

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt neogótikus, római katolikus temploma 1907-ben épült Möller István budapesti építész tervei szerint. Négy fiatornyos temploma az egész falu jelképe. 32,4 m magas tornyában három harang található.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Pozsony vármegye.
  5. Fórum Kisebbségkutató Intézet

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zavar (település) témájú médiaállományokat.