Zavar (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zavar
Zavar temető.JPG
Zavar címere
Zavar címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rang község
Első írásos említés 1255
Polgármester Rudolf Baroš
Irányítószám 919 26
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám TT
Népesség
Teljes népesség2291 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség164 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság137 m
Terület13,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zavar (Szlovákia)
Zavar
Zavar
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′ 00″, k. h. 17° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 00″, k. h. 17° 40′ 30″
Zavar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zavar témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zavar (szlovákul Zavar) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Nagyszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 7 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve valószínűleg szláv személynévből származik.

Története[szerkesztés]

A települést 1255-ben Zovvor néven említik először Roland nádor és pozsonyi ispán, valamint a nyitrai püspökség között Csandal földjéről szóló oklevélben, mely akkor egy bizonyos Zavari Dénes (Dionýza de Zovvori) birtoka. Zavar a 13. században a pozsonyi váruradalom része volt. 1256-ban Zowar, 1268-ban Zawar, 1292-ben és 1325-ben Zowar, 1332-ben Sawar alakban említik a korabeli forrásokban.

Vályi András szerint „ZAVAR. Tót falu Pozsony Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Alsó-Lóczhoz 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, nevezetes javai vagynak.”[2]

Fényes Elek szerint „Zavar, Poson, most Felső-Nyitra vm. tót f. Nagy-Szombathoz 1 mfd. a Dudvágh mellett: 602 kath., 60 zsidó lak., kik hajdan reform. magyarok voltak. Láthatni itt egy kath. paroch. templomot, és számos csinos urasági lakházakat. Szántóföldje sok, és igen szép rozsot, buzát, árpát terem; juhtenyésztése nevezetes. F. u. Majláth György, Prileszky, Horváth, s m. t.”[3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint „Zavar, vágvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 103 házzal és 989, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. E község hajdan a pozsonyi várnépek földje volt, s 1255-ben Dionisius de Zovvor nevében szerepel, 1256-ban pedig Benke de Zouar nevében; egy 1268-ból való okirat meg Souor alakban említi. 1290-ben az Aba és a Bacsák család a birtokosa, de Bacha comes fia Mihály már 1292-ben a maga birtokát a nagyszombati apáczáknak hagyományozza. 1322-ben a Zavari családot uralja. A XV. században Zsigmond király Majthényi Gergelynek adományozza. Az 1553-iki összeírás szerint Zavary Kristófnak 10, a Majthényiaknak 15 és Terjék Kristófnak 4 portája adózik itten. A XVII. században a Hortis család, s 1669 előtt Babocsay Ferencz is birtokosa. Ez évben Dvornikovich Miklós is kap itt I. Lipóttól adományt. 1676-ban a vármegye itteni birtokát Mórocz István alispánnak, itteni házát pedig 1679-ben Pálffy Miklós gróf főispánnak ajándékozta. Újabbkori birtokosai a Majláth családon kívül a Kmoskó, Prileszky, Horváth, Okolicsányi, Bacsák, Hrabovszky, Bory, Buzinkay, Rudnyánszky, Sipeky és más nemesi birtokosok. Jelenleg Majláth György grófnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a tulajdonos gróf nagyatyja a mult század elején építtetett, de 1894-ben megnagyobbították. Itt van a gróf Majláth család sírboltja is, melyben Majláth György, a néhai országbíró nyugszik. Van itt leányiskolával összekötött zárda, melyet az országbíró özvegye, szül. Prandau Stefánia bárónő 1887-ben alapított, továbbá a lakosokra nézve nagyon hasznos himzőiskola. Még a nagyszombati apáczák idejéből régi épület áll fenn, mely lakóhelyük, még előbb pedig Pálos kolostor volt. A község plébániája már a XIII. században fennállott és mai temploma is a régiség nyomait viseli magán. Ide tartoznak a Majláth és Majer majorok. A községnek van saját postája. Távírója Lócz-Bresztovány, vasúti állomása Keresztúr-Apaj.”[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

Népességének nemzetiségek szerinti alakulása[szerkesztés]

1880-ban 790 lakosából 666 szlovák, 49 német és 23 magyar anyanyelvű volt, ebből 750 római katolikus és 37 izraelita.

1890-ben 870 lakosából 761 szlovák és 35 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 989 lakosából 874 szlovák és 63 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1057 lakosából 929 szlovák és 73 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1052 lakosából 985 csehszlovák és 40 magyar volt.

1930-ban 1084 lakosából 1050 csehszlovák, 19 magyar, 6 zsidó és 5 német volt, ebből 1049 római katolikus, 24 izraelita, 8 evangélikus, 2 református és 1 egyéb vallású volt.

1991-ben 1587 lakosából szlovák volt.

2001-ben 1727 lakosából szlovák és 3 magyar volt.

2011-ben 2281 lakosából 2017 szlovák és 13 magyar volt.

Zavar (település) lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
929 fő (88%)
magyar
73 fő (7%)
német
53 fő (5%)
egyéb
2 fő (0%)
*1910. évi népszámlálási adatok[5]
Zavar (település) lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
1711 fő (99%)
magyar
3 fő (0%)
német
0 fő (0%)
egyéb
13 fő (1%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Zavar (település) lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
2017 fő (88%)
magyar
13 fő (1%)
német
0 fő (0%)
egyéb
251 fő (11%)
*2011. évi népszámlálási adatok

Nevezetességei[szerkesztés]

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt neogótikus, római katolikus temploma 1907-ben épült Möller István budapesti építész tervei szerint. Négy fiatornyos temploma az egész falu jelképe. 32,4 m magas tornyában három harang található.

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Pozsony vármegye.
  5. Fórum Kisebbségkutató Intézet

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Zavar
A Wikimédia Commons tartalmaz Zavar (település) témájú médiaállományokat.