Zay Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zay Károly
Zay Károly Miksa.png
Született 1797. február 12.[1]
Sopron
Elhunyt 1871. október 8. (74 évesen)[1]
Bucsány
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Zay Károly témájú médiaállományokat.

Csömöri gróf Zay Károly Miksa (Sopron, 1797. február 12.Bucsány, 1871. október 8.) gróf, szabadelvű politikus, császári és királyi kamarás, evangélikus egyházi főfelügyelő.

Élete[szerkesztés]

Zay Imre gróf insurgens alezredes és báró Calisch Mária fia. Az 1825. évi országgyűléstől kezdve minden alkalommal ott volt a főrangú ellenzék soraiban. A küzdelemben, melyet gróf Széchenyi István indított meg, mellette volt Zay is. Midőn Széchenyi később konzervatívabb irányban haladt, ellenfelek lettek és 1844. október 1-jén kemény összeütközés keletkezett közöttük a zsidó emancipáció kérdésében és Zay már ekkor erősen sürgette a zsidók honpolgári jogosultságát. Szabadelvű eszméinek érdekében szóval és újságcikkekkel küzdött. Tekintélye igen nagy volt az országgyűlés előtt, aminek jele az is, hogy az 1847. évi nádorválasztásnál a négy jelölt egyike ő volt. Nyilvános hivatalt nem fogadott el, csak az evangélikus egyháznál viselte 1840-től a főfelügyelőséget.

Cikkei a Pesti Hírlapban (1841. 21. sz. Néhány szó a Pesten felállítandó ref. főiskola ügyében, 36. sz. Általános nézetek Zalamegyének a vegyes házasságokbani felírása ügyében); az Uj Magyar Múzeumban (lV. 1854. Historiai forgácsok, V. 1855. A Garai-Zay-ház nemzékrende); a Honban (1865. 223. sz. Egy pár szó a napi kérdéseinkhez); a Vasárnapi Ujságban (1866.); az Athenaeum Nagy Naptárában (1872. Zay-Ugróczi régi vár Trencsénben); Lója Károly névvel sokat írt a Hazánk és Külföldbe.

Családja[szerkesztés]

Zay Károly (1860)

Kétszer nősült, de gyermekei mind első feleségétől születtek. Első neje tóthprónai és blathniczai báró Prónay Eleonóra (1803–1852) volt, majd halála után néhány évvel, 1857-ben ismét megnősült, ekkor karancsberényi gróf Berényi Lujzát (1831–1913) vette feleségül. Gyermekei első házasságából:

  • Lajos Sándor (1821–1888); első neje: karancsberényi gróf Berényi Lujza (1824–1859); második neje: Kolowrat-Krakowski Mária grófnő (1825–1915)
  • Albert Károly (1825–1904) huszárszázados, politikus; első neje: Dubovszky Emília (1839–1894); második neje: Megyery Erzsébet
  • Sándor (1827–1828)
  • Ferenc (1829–1876)
  • Eleonóra (1831–1917); első férje: Achilles von Danckelmann báró (1821–1858); második férje: Karl von Grävenitz gróf (1826–1905)
  • György (1835–1880)

Munkái[szerkesztés]

  • Az uniói alválasztmánynak a magyarországi két protestáns felekezet egyesítése módjáról és eszközeiről. Kiadta. Pozsony, 1840.
  • Rede gehalten zu Pest am 10. Sept. 1840. bei der feierlichen Einführung desselben als General-Inspector sämmtlicher ev. Kirchen und Schulen A. C. im Königreich Ungarn. Aus dem Magyarischen übersetzt. Hely és év n.
  • Schreiben des General-Inspectors der evang. Kirchen und Schulen Augsb. Conf. in Ungarn, an die Professoren zu Leutschau. Leipzig, 1841.
  • Das Buch gehört dem Vaterlande. Leipzig, 1845. (Névtelenül.)
  • Die Ungarische Frage im wahren Lichte. Wien, 1864.

Adamis Károly tótra fordította és kiadta munkáit.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Zay von Csömör, Karl Graf (BLKÖ)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]