Cseterőc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cseterőc
Šterusy kostol 07.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásPöstyéni
Turisztikai régiónad Holeškou
Rang község
Polgármester Zdenka Vlkovičová
Irányítószám 922 03 (pošta Vrbové)
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám PN
Népesség
Teljes népesség496 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
Terület11,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cseterőc (Szlovákia)
Cseterőc
Cseterőc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′, k. h. 17° 41′Koordináták: é. sz. 48° 36′, k. h. 17° 41′
Cseterőc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseterőc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cseterőc (szlovákul Šterusy) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pöstyéntől 14 km-re nyugatra.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már i. e. 5000 éve, a kőkorszakban is éltek itt emberek. A lengyeli kultúra maradványait is megtalálták itt.

A falut 1262-ben IV. Béla király adománylevelében Cheteruch néven említik először. Nyitra várának tartozéka volt, később helyi nemesek birtoka. 1598-ban 89 háza volt, ebből 30 Jókő várának uradalmához tartozott. A 16. század végén a török rajtaütések következtében a lakosság egy része elmenekült. 1600-ban 30, 1601-ben 26 ház állt a faluban. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Szőlőhegyén kitűnő borokat termeltek, erről a 19. században Mednyánszky Lajos is említést tesz. A falu 1599 és 1663 között a töröknek adózott. 1753-ban 139 család élt a községben. 1787-ben 112 házában 587 lakos élt. 1869-ben 622-en lakták. Iskolája a 19. század közepén épült.

Vályi András szerint "STERUSZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, határja meglehetős termésű." [2]

Fényes Elek szerint "Sterus, tót falu, Nyitra vmegyében, Verbóhoz délre 1/2 órányira. 534 kath. 24 zsidó lak. – Bortermesztés. F. u. gr. Erdődy Józsefné. Ut. posta Galgócz."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 660, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 515 lakosából 514 szlovák volt.

2011-ben 512 lakosából 478 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1685-ben épült, harangtornya csak 1990-ben épült hozzá.
  • A Nepomuki Szent János szobor 1763-ban készült.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]