Krakovány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krakovány (Krakovany)
Krakovany kostolík 01.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásPöstyéni
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester František Klinovský
Irányítószám 922 02
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám PN
Népesség
Teljes népesség 1445 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség143 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság163 m
Terület9,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krakovány (Szlovákia)
Krakovány
Krakovány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 17° 45′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 17° 45′ 15″
Krakovány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Krakovány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Krakovány (szlovákul Krakovany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pöstyéntől 6 km-re nyugatra fekszik, Vágőr tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe a kőkorszak óta lakott. Legrégibb feltárt emlékei a Vágőr területén talált 2 millió éves mamutcsontok. Az első emberi település nyomai az i. e. 5000 körüli időből kerültek elő, ezt követően mind a bronzkorban, mind a vaskorban lakott volt. Az i. e. 1. századból kerámiatöredékek kerültek elő. Vágőr területén a késő római korból származó gazdag kvád fejedelmi sírt tártak fel értékes arany és ezüst mellékletekkel.

Krakoványt 1113-ban "Craco" néven a zobori apátság oklevelében említik először. Vágőr ugyanitt "Villa Spectaculi" alakban szerepel.

Krakovány előbb Bán várának tartozéka, majd a zobori apátságé, melytől a nyitrai püspökségre szállt. Temploma nagyon régi volt, valószínűleg már a 11. században létezett, a 18. században pusztult el. Vágőr régi temploma ma is áll. A falu hosszú ideig az Apponyi család birtoka volt, ahol vámot is szedtek a Vágújhelyre igyekvő vásárosoktól. 1405-ben elfoglalták a morva grófok, de a következő évben a Stíbor vajda vezette magyar sereg visszafoglalta. 1531-ben és 1600-ban mindkét települést megtámadta és felégette a török. Lakói mezőgazdaságból, dohánytermesztésből, valamint sör és pálinkafőzésből éltek.

Vályi András szerint "KRAKOVÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Pöstényhez mintegy fél mértföldnyire, földgye, és réttye jó, szőleje termékeny, malma helyben, piatzozása Vág Újhelyen, és Verbón, sok káposztát szoktak termeszteni." [2]

Fényes Elek szerint "Krakován, Nyitra m. tót falu, Pőstyéntől nyugotra egy órányira: 695 kath., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határa termékeny; terem buzát, rozsot, árpát, kukoriczát, makkot, s a t. F. u. a nyitrai püspök s feje egy uradalomnak. Ut. p. Galgócz."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. 1944. január 1-jén Vágőr községet Krakoványhoz csatolták.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 910, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1311 lakosából 1292 szlovák volt.

2011-ben 1403 lakosából 1353 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]