Csapody Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csapody Lajos
Életrajzi adatok
Születési név Csapody Lajos
Született 1729. október 8.
Petőfalva
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1801. június 6. (71 évesen)
Veszprém
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1758
Tisztség püspök

Zalalövői Csapody Lajos (Petőfalva, 1729. október 8.Veszprém, 1801. június 6.)[1] jezsuita rendi szerzetes, címzetes püspök, zalalövői Csapody László öccse. Unokaöccse, zalalövői Csapody Gábor (1760-1825), Somogy vármegye alispánja volt.

Élete[szerkesztés]

A zalalövői Csapody család sarja. Szülei zalalövői Csapody Ferenc (1689-1762) és szentviszlói Deseő Máriát (†1756) voltak.[2]

1747. október 14-én Trencsénben lépett be a rendbe. Grazban matézist, Bécsben és Nagyszombati Egyetemen teológiát tanult és ugyanott doktorált. Tanítani Budán, a rend gimnáziumában kezdett. 1758-ban Bécsben szentelték pappá, ezután Besztercebányán volt lelkipásztor. 1759-ben a Pázmáneum lelki igazgatója lett. 1761-ben a nagyszombati egyetemen termtudományt tanított, 1762-ben egyháztörténetet, 1763-ban a grazi egyetemen egyházjogot és erkölcstant, majd 1765-ben a nagyszombati egyetemen dogmatikát oktatott. 1766 és 1770 között kinevezett, 1770-72-ben választott dékán volt. 1773-ban, a rend föloszlatását követően után esztergomi egyházmegyés papként igazgatta a nagyszombati gimnáziumot, 1774. október 23.-án az egyetemi könyvtár egyik igazgatójává neveztetett ki 600 forint évi fizetéssel. 1775-től a hittani kar dékánja, 1776-ban az egyetem rektora is volt. 1777-ben Bajzáth József püspök hívta őt át a veszprémi egyházmegyébe, ahol március 17-étől hántai prépost és veszprémi kanonok lett, augusztus 1-jétől 1783-ig a veszprémi szeminárium tanulmányi felügyelője, később 1790 és 1801 között vicerektora volt. 1792-ben fejezte be a szeminárium építését. 1778-ban baconiai apát, 1797. július 20-án nagyprépost és 1798. március 30-án szkópiai címzetes püspök lett. Horváth János kanonok mondott fölötte gyászbeszédet. Zimányi Lajos piarista pedig emlékére latin verset írt (Veszprém, 1801).

Munkái[szerkesztés]

  • Laudatio funebris… C. Jo. Pálffy palatini… 1751.
  • De gratia Christi libri IV. Praemissae: Dissertationes historicae de Pelagio, Semipelagianis, Luthero, Calvino, Mich. Bajo, Corn. Jansenio, Pasch. Quesnello et Congregationibus de auxiliis gratia. Tyrnaviae, 1769.
  • De religioni revelata, ejus regulis et virtutibus praecipuis partes II cum dissertatione de Autoritate historiae Veteris et Novi Testamenti. U. ott, 1771.
  • De Deo et divinis ejus atributis libri III cum dissertatione praevia de communi naturae sensu. U. ott. 1772.
  • De augustissimis Trinitatis et incarnatione mysteriis libri II. U. ott. 1772.
  • Reflexiones ad disquisitionem de jure coronandarum reginarum Hungariae eb episcopo Bärnkopf. Posonii et Pestini, 1792.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Franciscus Ludovicus Csapodi
  2. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 282.o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.