Bajzáth József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bajzáth József
Veszprém püspöke
Született 1720. február 6.
Kissalló
Elhunyt 1802. február 24. (82 évesen)
Veszprém
Felekezet római katolikus egyház
Püspökségi ideje
1777. február 1. – 1802. február 24.
Előző püspök
Következő püspök
Koller Ignác
Rosos Pál Sándor
Bajzáth József a Catholic Hierarchy-n

Pészaki Bajzáth József (Kissalló, Bars vármegye, 1720. február 6.Veszprém, 1802. február 24.) veszprémi püspök és alkancellár, Bajzáth János fejéri táblabíró bátyja.

Élete[szerkesztés]

A nemesi származású pészaki Bajzáth családban született. Bajzáth György és Litassy Klára legidősebb gyermekeként, szegényebb módú nemesi családba született. A gimnáziumot Pozsonyban és Esztergomban végezve, 1738-ban az esztergomi érseki megyében papnak vették fel; a bölcselet s teológia tanulására Nagyszombatba küldték. 1745-ben ugyanott az érseki kancellária vikáriusa, 1750-ben a pesti királyi tábla ülnöke; 1751-ben pozsonyi, 1754-ben esztergomi kanonok, komáromi főesperes és apát; 1757-ben a szent István-rend lovagja s veszprémi prépost lett. Az 1765. országgyűlés után azonnal udvari tanácsossá és a magyar kancelláriánál referendáriussá nevezteték ki. 1771. október 13-án nyerte el a szent Jakabról címzett sümegi apátságot; ekkor már ansariai címzetes püspök volt. 1773-ban belső titkos tanácsos és alkancellár, 1777-ben veszprémi püspök lett. Részt vett az 1751. és 17651766. országgyűléseken, mint a pozsonyi és esztergomi káptalanok követe. Koporsója fölött Horváth János magyar, Nagy Ferenc és Zimányi Lajos István latin emlékbeszédet mondtak, melyek 1802-ben Veszprémben megjelentek.

Munkái[szerkesztés]

A veszprémi káptalan tagjairól irt egy latin munkát: Supplementum ad vitam… Vesprimiensis praesulis… címmel, mely kéziratban maradt.

Források[szerkesztés]


Előde:
Koller Ignác
Veszprémi püspök
1777–1802
Utóda:
Rosos Pál Sándor