Vágvörösvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vágvörösvár (Červeník)
Červeník kostol 01.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Turisztikai régióAlsó-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Marián Mihálik
Irányítószám 920 42
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám HC
Népesség
Teljes népesség1655 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség161 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság144 m
Terület9,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágvörösvár (Szlovákia)
Vágvörösvár
Vágvörösvár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 27′ 30″, k. h. 17° 45′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 30″, k. h. 17° 45′ 30″
Vágvörösvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágvörösvár témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágvörösvár (szlovákul Červeník, korábban Verešvar) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Galgóctól 5 km-re északnyugatra, a Vág folyó jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban éltek itt emberek, de találtak használati eszközöket a korai és a késői vaskorból is. A terület már a római korban lakott volt. A 10. század közepéről származó ősmagyar temetőt is tártak fel a területén.

A települést 1113-ban "Bin" alakban említik először a zoborhegyi apátság birtokainak határleírásában. 1254-ben "Been",1294-ben "Edeuthbiny", 1317-ben "Verusvar", 1375-ben "Wereswar", 1773-ban "Veresvar" néven említik a korabeli forrásokban. A 12. században a zoborhegyi bencés apátság birtoka volt, majd 1294-ben az Aba nembeli Rufus Ábrahám szerezte meg. 1375-ben a Hontpázmány nemzetség birtoka, később több nemes családé volt. A falu eredetileg a mai Újvároska területén állt. 1665-ben a falu határát a kincstár vásárolta meg birtokosától, Forgách Ádámtól a Lipótvári erődítmény felépítése céljából. Az erődítmény felépülése után az ősi falu megszűnt és lakói a mai helyen alapították újra. Lakói híres zöldségtermelők voltak.

Vályi András szerint: "VÖRÖSVÁR. Nyitra Várm. fekszik Újvároskának szomszédságában, mellynek filiája; határja ollyan, mint Beregszegé."[2]

Fényes Elek szerint: "Vörösvár, Nyitra vm. tót falu, Ujvároska mellett: 820 katholik., 1 evang. lak. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. Galgócz."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Vörösvár, vágvölgyi tót község, Ujvároskától északra, 925 r. kath. lakossal. Posta, táviró és vasúti állomás Lipótvár. Kath. templomát Gula János odavaló polgár 1776-ban építtette, tornyát azonban gróf Erdődy György emeltette 1809-ben. Az 1848-iki szabadságharcz alatt a község körül lefolyt csatározások alkalmával, a templomot összelövöldözték, de azután később ismét helyreállították. Kút nevű dűlőjén valaha község volt, mely azonban már rég, teljesen elpusztult. A községről már 1295-ben tétetik említés. A XIV. század második felében a Huntpázmán nemzetség birtoka volt. Későbbi földesurai az Erdődyek voltak, kiknek itt ma is nagyobb birtokuk van."[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1005-en, többségében szlovákok lakták, de jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1477 lakosából 1465 szlovák volt.

2011-ben 1596 lakosából 1538 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szűz Mária templombavezetése tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 18. században épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]