Vágvörösvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vágvörösvár (Červeník)
Červeník kostol 01.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Marián Mihálik
Irányítószám 920 42
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám HC
Népesség
Teljes népesség1655 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség161 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság144 m
Terület9,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágvörösvár (Szlovákia)
Vágvörösvár
Vágvörösvár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 27′ 30″, k. h. 17° 45′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 30″, k. h. 17° 45′ 30″
Vágvörösvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágvörösvár témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágvörösvár (szlovákul Červeník, korábban Verešvar) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Galgóctól 5 km-re északnyugatra, a Vág folyó jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban éltek itt emberek, de találtak használati eszközöket a korai és a késői vaskorból is. A terület már a római korban lakott volt. A 10. század közepéről származó ősmagyar temetőt is tártak fel a területén.

A települést 1113-ban "Bin" alakban említik először a zoborhegyi apátság birtokainak határleírásában. 1254-ben "Been",1294-ben "Edeuthbiny", 1317-ben "Verusvar", 1375-ben "Wereswar", 1773-ban "Veresvar" néven említik a korabeli forrásokban. A 12. században a zoborhegyi bencés apátság birtoka volt, majd 1294-ben az Aba nembeli Rufus Ábrahám szerezte meg. 1375-ben a Hontpázmány nemzetség birtoka, később több nemes családé volt. A falu eredetileg a mai Újvároska területén állt. 1665-ben a falu határát a kincstár vásárolta meg birtokosától, Forgách Ádámtól a Lipótvári erődítmény felépítése céljából. Az erődítmény felépülése után az ősi falu megszűnt és lakói a mai helyen alapították újra. Lakói híres zöldségtermelők voltak.

Vályi András szerint: "VÖRÖSVÁR. Nyitra Várm. fekszik Újvároskának szomszédságában, mellynek filiája; határja ollyan, mint Beregszegé."[2]

Fényes Elek szerint: "Vörösvár, Nyitra vm. tót falu, Ujvároska mellett: 820 katholik., 1 evang. lak. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. Galgócz."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Vörösvár, vágvölgyi tót község, Ujvároskától északra, 925 r. kath. lakossal. Posta, táviró és vasúti állomás Lipótvár. Kath. templomát Gula János odavaló polgár 1776-ban építtette, tornyát azonban gróf Erdődy György emeltette 1809-ben. Az 1848-iki szabadságharcz alatt a község körül lefolyt csatározások alkalmával, a templomot összelövöldözték, de azután később ismét helyreállították. Kút nevű dűlőjén valaha község volt, mely azonban már rég, teljesen elpusztult. A községről már 1295-ben tétetik említés. A XIV. század második felében a Huntpázmán nemzetség birtoka volt. Későbbi földesurai az Erdődyek voltak, kiknek itt ma is nagyobb birtokuk van."[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1005-en, többségében szlovákok lakták, de jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1477 lakosából 1465 szlovák volt.

2011-ben 1596 lakosából 1538 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szűz Mária templombavezetése tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 18. században épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]