Ivóvíz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vízpocsékolás
Csapvíz
Vízcsepp leszakadása

Az ivóvíz az ember által fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak. Amennyiben oldott ásványianyag tartalma meghaladja az 500 mg/l-t, ásványvíznek minősül, és „ásványvíz” felirattal palackozható.

Ivóvíz hagyományosan artézi kútból, természetes forrásból, tavakból, folyókból, tengerből nyerhető. A talajvíz Magyarország legnagyobb részén jelentős biológiai és vegyi elszennyezése (főleg nitrát- és nitrittartalma) miatt ivásra évtizedek óta alkalmatlan.

A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése.[1] A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság használta fel a globális vízfogyasztás mintegy 80%-át.[2] Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő jó ivóvize.[3]

A globális felmelegedés és az éghajlat változása miatt egyre többet beszélnek az úgynevezett ivóvízbázisokról, mint amelyek felértékelődés konfliktusok okává válhat.

Ivóvízkészletek a világban[szerkesztés]

Földünk édesvízkészletének kétharmada fagyott állapotú, egyharmada (10 665 millió köbméter) a felszín alatt (talaj, folyó, mocsár), illetve a levegőben található.[forrás?]

2007-ben a legnagyobb készleteket Grönlandon, Alaszkában, Kanadában említenek.[forrás?]

A jó ivóvíz[szerkesztés]

A közfogyasztású ivóvizeket Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vizsgálja és ellenőrzi. [1]

A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől.

  • Színtelen, átlátszó:
a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá tehetik a vizet.
  • Szagtalan:
A kénhidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.
  • Kellemes ízű:
A tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vizet eredményeznek.
  • Kellemes hőfokú legyen:
A legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz.
  • Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény:
A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják. Minél magasabb az oldott ásványianyag tartalma, annál kellemesebb fogyasztású, ellenben annál alkalmatlanabb a háztartási berendezések üzemeltetésére (vízkő).
  • Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat:
A vizsgáló laboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát, de különösen a nitrit szennyeződés alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoznak. Vas és mangán szennyeződéseket levegőztetéssel, aktívszénen való átszűréssel javítják. A jódhiánytól golyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk, ennek megszüntetésére felforralják, ultraibolya fénnyel besugározzák, vagy ozonizálják, klórozzák, vagy ezüst elektrokatadinezésével tisztítják meg a vizet. A háztartási és ipari víztisztítás jelenleg igen elterjedt módszere még a fordított ozmózis elve alapján történő víztisztítás.

Felső határértékek Magyarországon[szerkesztés]

Lásd még: Ivóvíz szabványok előírásai

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]