Ivóvízszabványok előírásai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ivóvíz szabványok előírásai szócikkből átirányítva)

Az ivóvíz minősítése fizikai, kémiai, bakteriológiai, hidrobiológiai, toxikológiai és radiológiai jellemzői alapján történik. Alapvető követelmény az ivóvízzel szemben, hogy ne tartalmazzon az emberre ártalmas élő- és élettelen anyagokat, feleljen meg a fogyasztók esztétikai igényeinek, sőt biztosítsa az emberi élethez szükséges mikro- és makroelemek felvételét és a só utánpótlást is.

Ivóvíz-minősítés[szerkesztés]

Ivóvíz-mintavétel[szerkesztés]

Az üzemeltető illetve a hatóság által végzett minimális mintavételi, vizsgálati számát és fajtát a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet írja elő. Általánosan a vízvizsgálatokhoz felhasznált vízminták vételezését és tartósítását az MSZ ISO 5667-1,2,3 szerint kell végrehajtani. Azzal együtt figyelembe kell vennia vizsgáló laboratóriumokban alkalmazott vizsgálati módszereket és így a vizsgálati szabványokban szereplő mintavételi és tartósítási követelményeket.

Mintavétel gyakorisága[szerkesztés]

A vízminőség-ellenőrzési követelmények, a vizsgálandó komponensek és az előírt mintavételi gyakoriságok a rendelet 2. számú mellékletében szerepelnek. Megkülönböztetjük az ellenőrző és részletes vizsgálatokat, azok célját, a hozzájuk tartozó komponenseket és gyakoriságát. Az ellenőrző vizsgálatok bontva vannak az I. (mindig vizsgálandókra), a II. (megjegyzésekben leírtaktól függően vizsgálandókra) és a III. (előbbi, de kisebb gyakorisággal vizsgálandókra) csoportokra.

I. II. III.
Vízminőségi jellemzők Vízminőségi jellemzők Vízminőségi jellemzők
Szín Alumínium Arzén
Szag Klorid Lúgosság
Íz Mangán Keménység
Ammónium Nitrát Klorit
Nitrit pH Kötött aktív klór
Permanganát-index (KOIps) Zavarosság Szabad aktív klór
Vas Enterococcusok Szulfát
Vezetőképesség Szulfit redukáló anaerob baktériumok (Clostridiumok) Trihalometánok
Escherichia coli Pseudomonas aeruginosa Összes szerves szén (TOC)
Telepszám 22°C-on Mikroszkópos biológiai vizsgálatok
Coliform baktériumok Telepszám 37°C-on

A végrehajtandó vizsgálatok a víz nyeréstől függenek, de figyelembe kell venni azt is, hogy az ÁNTSZ fővárosi illetve regionális intézete szükség esetén más vízminőségi jellemzők esetenkénti vagy rendszeres vizsgálatát is előírhatja.

A vizsgálati módszerekkel szemben támasztott követelmények[szerkesztés]

Az ivóvíz minősítése szintén a 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben foglaltak alapján történik meg. A rendelet a minősítésre vonatkozó 1. számú melléklete 6 darab táblázatot tartalmaz vízminőségi paraméterekkel és a rájuk vonatkozó határértékekkel illetve megjegyzésekkel. Ezek a táblázatok a következők:

A; Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők[szerkesztés]

Vízminőségi jellemző Határérték (szám/100 ml)
Escherichia coli (E. coli) 0
Enterococcusok 0

Tartályban forgalmazott vízre vonatkozó értékek:

Vízminőségi jellemző Határérték
Escherichia coli (E. coli) 0/250 ml
Enterococcusok 0/250 ml
Pseudomonas aeruginosa 0/250 ml
Telepszám 22°C-on 100/ml
Telepszám 37°C-on 20/ml

B; Kémiai vízminőségi jellemzők[szerkesztés]

Vízminőségi jellemző Határérték Megjegyzés
Akrilamid 0,10 µg/l Maradék monomer. Ha 1,2-diklór-etilén>10 µg/l, akkor vinil-kloridot is mérni kell.
Antimon 5,0 µg/l
Arzén 10 µg/l Figyelni kell a rendeletben felsorolt településeket.
Benzol 1,0 µg/l
Benz(a)pirén 0,010 µg/l
Bór 1,0 mg/l Figyelni kell a rendeletben felsorolt településeket.
Bromát 10 µg/l Ózon kezelés esetén mérendő. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne.
Kadmium 5,0 µg/l
Króm 50 µg/l
Réz 2,0 mg/l Fogyasztói csapnál, jellemző kell hogy legyen a fogyasztó szervezetébe jutó heti átlagos mennyiségre.
Cianid 50 µg/l
1,2-diklór-etán 3,0 µg/l
Epiklórhidrin 0,10 µg/l Maradék monomer. Ha 1,2-diklór-etilén>10 µg/l, akkor vinil-kloridot is mérni kell.
Fluorid 1,5 mg/l Figyelni kell a rendeletben felsorolt településeket.
Ólom 10 µg/l Fogyasztói csapnál, jellemző kell hogy legyen a fogyasztó szervezetébe jutó heti átlagos mennyiségre.
Higany 1,0 µg/l
Nikkel 20 µg/l Fogyasztói csapnál, jellemző kell hogy legyen a fogyasztó szervezetébe jutó heti átlagos mennyiségre.
Nitrát 50 mg/l A nitrát és nitrit együttes koncentrációra a következő feltételeknek teljesülnie kell: (nitrát, mg/l)/50+(nitrit, mg/l)/3 ≤ 1. Ha a víz ennek az előírásnak nem felel meg, akkor csecsemők ételének, tápszerek készítéséhez nem szabad felhasználni. A nitrit koncentrációja a hálózatba táplált vízben nem lehet nagyobb 0,10 mg/l-nél.
Nitrit 0,50 mg/l Figyelni kell a rendeletben felsorolt településeket, az ideiglenes határértékeket valamint a D; táblázatot. A nitrát és nitrit együttes koncentrációra a következő feltételeknek teljesülnie kell: (nitrát, mg/l)/50+(nitrit, mg/l)/3 ≤ 1. Ha a víz ennek az előírásnak nem felel meg, akkor csecsemők ételének, tápszerek készítéséhez nem szabad felhasználni. A nitrit koncentrációja a hálózatba táplált vízben nem lehet nagyobb 0,10 mg/l-nél.
Peszticidek 0,1 µg/l Inszekticidek, herbicidek, fungicidek, nematocidek, akaricidek, algicidek, rodenticidek, szlimicidek, egyéb hasonló termékek, valamint metabolitjaik és reakció termékeik. Csak azokat kell rendszeresen vizsgálni, amelyek az adott vízellátó rendszerben jelen lehetnek (OTH, helyi ÁNTSZ, növényvédelmi állomások információi alapján). A határérték az egyes peszticidekre külön-külön vonatkozik. Aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid esetében a határérték 0,030 µg/l.
Összes peszticid 0,5 µg/l A kimutatott és mennyiségileg mért peszticidek koncentrációjának összege. Lásd előzőt is.
Policiklikus aromás szénhidrogének 0,1 µg/l Benz(b)fluorantén, benz(k)fluorantén, benz(ghi)perilén és indeno(1,2,3-cd)pirén összege.
Szelén 10 µg/l
Tetraklór-etilén és triklór-etilén 10 µg/l A két vegyület koncentrációjának összege.
Összes trihalo-metán 50 µg/l Kloroform, bromoform, dibróm-klórmetán és bróm-diklórmetán összege. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne.
Vinil-klorid 0,50 µg/l Akkor kell mérni, ha 1,2-diklór-etilén>10 µg/l
Cisz-1,2-diklór-etilén 50 µg/l
Klorit 0,20 mg/l Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne.
Kötött aktív klór 3,0 mg/l Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne.

Megjegyzés: Figyelni kell a rendeletben feltüntetett hatálybalépési időpontokat.

C; Indikátor vízminőségi jellemzők[szerkesztés]

Vízminőségi jellemző Határérték Megjegyzés
Alumínium 200 µg/l
Ammónium 0,50 mg/l Felsorolt vizek esetén D; táblázat az irányadó.
Klorid 200 mg/l Felsorolt vizek esetén D; táblázat az irányadó.
Szulfit redukáló anaerob baktériumok (Clostridium) 0 szám/100 ml Csak akkor kell vizsgálni, ha a víz felszíni vízből származik vagy az által befolyásolt. Kimutatott jelenléte az ÁNTSZ részéről további intézkedéseket igényel.
Szín A fogyasztók számára elfogadható, és nincs szokatlan változás.
Vezetőképesség 2500 µS cm-1 20°C-on A víz nem lehet agresszív.
pH 6,5 és 9,5 között. A víz nem lehet agresszív, tartályban forgalmazott vízben a minimum pH érték 4,5 lehet. Szénsavval dúsított még alacsonyabb lehet. Olyan vízműveknél, ahol klórozással fertőtlenítenek a pH érték a 8,5-et nem haladhatja meg.
Vas 200 µg/l
Mangán 50 µg/l
Szag A fogyasztók számára elfogadható, és nincs szokatlan változás.
Permanganát-index (KOIps) 5 mg/l O2 Felsorolt vizek esetén D; táblázat az irányadó. A felszíni víznyerés esetén 3,5 és 5,0 között lehet, de a nyers vízben mért érték 65%-át nem haladhatja meg e tartományon belül.
Szulfát 250 mg/l A víz nem lehet agresszív.
Nátrium 200 mg/l
Íz A fogyasztók számára elfogadható, és nincs szokatlan változás.
Telepszám 22°C és 37°C-on Nincs szokatlan változás Szám/ml Az ÁNTSZ vízműre illetve mintavételi pontra határértéket szabhat meg.
Coliform baktériumok 0 szám/100 ml Tartályban forgalmazott vízre szám/250 ml
Pseudomonas aeruginosa 0 szám/100 ml Ha a coliform szám meghatározásának módszere alkalmas a Pseudomonas aeruginosa kimutatására, akkor külön nem kell vizsgálatot végezni, csak ÁNTSZ utasításra.
Összes szerves szén Nincs szokatlan változás 10000 m3/nap-nál kisebb kapacitású vízműveknél nem kötelező mérni.
Zavarosság A fogyasztók számára elfogadható, és nincs szokatlan változás. Felszíni vízbeszerzés esetén a tisztított vízben 1 NTU alatti legyen.
Keménység 50-350 mg/l CaO
Fenolindex 20 µg/l Szag vagy íz panaszok esetén kell vizsgálni. Szigorúbb határérték is előírható.
Olajszármazékok 50 µg/l Szag vagy íz panaszok esetén kell vizsgálni. Szigorúbb határérték is előírható.
Trícium 100 Bq/l A vizsgálat gyakoriságát külön jogszabály határozza meg.
Összes indikatív dózis 0,10 mSv/év A vizsgálat gyakoriságát külön jogszabály határozza meg.

D; Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében[szerkesztés]

Vízminőségi jellemző Határérték Megjegyzés
Permanganát-index (KOIps) 3,5 mg/l
Ammónium 0,2 mg/l
Nitrit 0,1 mg/l
Klorid 100 mg/l

E; Biológiai vízminőségi jellemzők és határértékek[szerkesztés]

Vízminőségi jellemző Határérték Megjegyzés
Üledék 0,10 ml/l Legalább 1 liter vízmintából 0,45 µm-es membránszűrőn kiszűrt, lemosott, majd centrifugával tömörített anyagként mérve.
Véglények 0 szám/l Szennyezettséget jelző alfamezoszaprób, poliszaprób szervezetek.
Férgek 0 szám/l Nematoda, Oligochaeta-, Ascarida-, Gasztrotricha-, stb. fajok és petéik, cocconjaik.
Baktériumok 0 szám/l Legalább 1 liter vízmintából 0,45 µm-es membránszűrőn kiszűrt anyagból.
Gombák 0 szám/l Legalább 1 liter vízmintából 0,45 µm-es membránszűrőn kiszűrt anyagból.
Fonalas baktériumok 2×104 szám/l Vas- és mangánbaktériumok
Egyéb baktériumok 102 szám/l Kénbaktériumok
Algák és cianobaktériumok 104 szám/l Csak felszíni vízből nyert ivóvízre vonatkozik.

A víz minősítése[szerkesztés]

Jelenleg az ivóvíz minősítése az előírt vizsgálatok együttes értékelése alapján történik. A vizet akkor lehet ivóvíznek minősíteni, hogy ha a víz nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet és a rendelet 1. számú mellékletének A; és B; részében maghatározott követelményeknek megfelel, illetve a rendeletben meghatározott további követelmények teljesülnek. Az 1. számú melléklet C; D; illetve E; részében megadott határértékek elsősorban az üzemellenőrzést szolgálják, valamint a minőségjavító beavatkozásokat, és vízhasználat korlátozásokat segítik. Ha a szolgáltatott víz az A; és B; részben meghatározott határértékeknek megfelel, azonban C;D; és/vagy E; részében előírt valamely határértéknek nem felel meg, akkor kifogásolt minőségű ivóvíznek kell tekinteni. A víznyerő helyet figyelembe kell venni a KOIps, ammónium, nitrit és klorid határértékek megállapításánál. Ezen kívül figyelembe kell venni a rendeletben szereplő határértékek hatályba lépési időpontjait és a felsorolt településeket.

Víztoxikológiai vizsgálatok[szerkesztés]

Alkalmazása[szerkesztés]

Akkor alkalmazzák, ha a víz mérgezőképességét okozó egy vagy több anyag akár nagyfokú hígulás, akár a hatóanyag ismeretlensége, akár több hatóanyag együttes jelenléte miatt kémiai eljárással nem azonosítható és nem mérhető. A mérgezőképességet biológiai teszttel vizsgálják. Közvetlenül mérgező, akut hatások megállapítására rövid lejáratú (6-96 órás) tesztmódszerek vagy gyorsmódszerek alkalmasak. Krónikus hatások kis dózisokkal folyamatosan dolgozó, hosszan tartó (általában 25-30 napos, kivételesen 200 napos) eljárásokkal vizsgálhatók.

Víztoxikológiai fogalmak[szerkesztés]

A vizsgálatok elvégzésénél és az eredmények megadásánál az alábbi fogalmakat használják:

  • Ártalmatlan koncentráció az a legnagyobb töménység, amely adott kísérleti körülmények között még semmi károsodást nem okoz.
  • Kritikus koncentráció az a töménység, amelynél az élőlények károsodásának első jelei jelentkeznek.
  • Közepes letális koncentráció (LC 50) az a töménység, amelynél meghatározott időn belül az élőlények fele elpusztul.
  • Közepes tűréshatárú (TLm) az a koncentráció, amelynél a meghatározott időn belül 50% gátlás jelentkezik.
  • A biztonsági koncentráció a közepes letális koncentráció 1/10 része.
  • A halált okozó (letális) koncentrációnál (LC) már az összes élőlény elpusztul.

Mintavétel[szerkesztés]

A mintát tisztára mosott, sok esetben sterilizált, a vizsgálati vízzel legalább kétszer kiöblített üvegedénybe kell venni, állandó hőmérsékleten kell szállítani. Tárolni 0-4°C hőmérséklet között kell, ennek ideje maximálisan 12 óra lehet.

Vizsgálat[szerkesztés]

A vizsgálathoz a mintából hígítási sort készítenek üledék- és mérgezőanyag-mentes vízzel, amelyet használat előtt felforralnak, majd utána megszűrnek. Erre a célra ionmentes víz is megfelel. A mérési eredmények értékelésénél az eredményeket egyszer logaritmikus mm-papíron ábrázolják és az 50% pusztuláshoz tartozó értéket a független változó tengelyére levetítve megkapjuk a TLm értéket. A vizsgálat lehet dinamikus vagy statikus. A dinamikus vizsgálatnál a vizsgálati élőlényeket folyamatosan cserélődő vizsgálati vízzel hozzák kapcsolatba. Statikus tesztet zárt medencében, vízcsere nélkül, maximálisan 96 órás behatási idővel hajtjuk végre. A vizsgálat az alkalmazott élőlények szerint lehet:

  • halteszt,
  • csíranövény teszt,
  • algateszt.

Mivel az élő szervezetek a különböző toxikus anyagokra másként reagálnak, ezért egy bizonyos szennyezettségű vízzel más-más eredményt kaphatunk a különböző teszteknél.

A víz ihatóságának megállapítása[szerkesztés]

A víz ihatóságát a helyszíni, a mikroszkopikus biológiai, a fizikai, kémiai, a bakteriológiai és a víz toxikológiai szabványok szerint elvégzett vizsgálatok eredményeinek együttes értékelése alapján kell megállapítani.

Forrás[szerkesztés]

  • A 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet
  • Vízellátás - Máttyus Sándor nyomán