Országos Közegészségügyi Intézet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Országos Közegészségügyi Intézet egy közegészségüggyel foglalkozó intézmény, 1927-1998-ig működött, 1998-ban rendeletileg, jogutódokkal szűnt meg, majd 2017. április 1-jétől ismét ezen a néven működik tovább[1].

Alapítása[szerkesztés]

Az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló 1925. évi XXXI. Törvény elfogadását követően a Rockefeller Alapítvány segítségével jött létre. Az intézmény 1927. június 1-jén kezdte meg működését.

Feladatai[szerkesztés]

A törvény az Országos Közegészségügyi Intézet feladatkörét így határozta meg: Az Intézet feladata a közegészségügyi tudomány gyakorlati alkalmazásának előmozdítása, főleg a fertőző betegségek ellen irányuló védekezés irányítása, a közegészségügyi hatóságok támogatása és közreműködés a közegészségügyi személyzet, különösen a tisztiorvosi kar megfelelő kiképzésében.

Az intézet a tudomány és a gyakorlat közötti kapocsként létesült, ahol az orvostudomány elméleti ismereteit az élet által felvetett gyakorlati kérdésekhez igazítják.

  • Megindították a tisztiorvos képzést, a védőnő- és községi ápolónőképzést, sőt a községi orvosok továbbképzését.
  • Az intézet a vizek, az élelmiszerek kémiai és bakteriológiai vizsgálata, a gyógyszerek törzskönyvezése mellett hatósági, igazgatási funkciót is ellátott.
  • Kiemelt feladata volt a fertőző betegségek elleni küzdelem irányítása. A betegségek gyors és megbízható felismerése céljából létrehozták a korszerű járványügyi megfigyelő szolgálatot, az OKI irányításával működő fiókállomások hálózatát.
  • Biztosította a különböző oltóanyagok (elsősorban a hastífusz, a kiütéses tífusz, a BCG, diftéria és az influenza védőoltások) termelését és megszervezték a védőoltások széles körű bevezetését.
  • Az intézet irányította a népegészségügy körébe tartozó közegészségügyi, járványügyi, egészségvédelmi, az anya- és csecsemővédelmi, társadalom-egészségügyi feladatokat, a tüdő- és nemi betegségek elleni küzdelmet.
  • A falusi lakosság egészségi állapotának javítása érdekében az 1930-as években kiépítették a Zöldkeresztes Hálózatot. Az egészséges ivóvízellátás érdekében mintegy 20 ezer kutat létesítettek.

Az intézet eredményei[szerkesztés]

Az intézet megszűnése[szerkesztés]

Az 1998-ban hatályba lépett kormányrendelet két jogutód létrehozásával szüntette meg az intézetet: Országos Epidemiológiai Központ és Országos Környezetegészségügyi Intézet.[2]

Ma is az országos intézetek jelentik azt a bázist, amellyel a Népegészségügyi program szakirányú célkitűzései elérhetők és a nemzetközi kötelezettségeink teljesíthetők.

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600385.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
  2. A magasabb szerv az Országos Közegészségügyi Központ (OKK), amely integrálta az alábbi országos intézeteket: Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI), Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság (OSSKI), Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI)
  • Dr. Pápay Dénes - Dr. Erdős Gyula - Dr. Szlobodnyik Judit (szerk.): A "Johan Béla" Országos Közegészségügyi Intézet 70 éves működése - 1927.-1997. - jubileumi évkönyv, OKI Budapest, 1998. HU ISSN 1216-5565

Külső hivatkozások[szerkesztés]